„A kulturális élet szereplői nem reflektálnak egymásra. Ez is megnehezíti a párbeszéd kialakulását” – nyilatkozta L. Simon László, az NKA új elnöke, aki úgy látja, az országnak higgadtságra, mértéktartásra, józanságra van szüksége, ahhez pedig középen kell maradni, és elutasítani minden szélsőséget. Az Új Színház ügye kapcsán is beszélt a 168 órában, amelyben megszólalt Závada Pál is. Az író szerint a budapesti színházi életnek semmi szüksége sem a neonáci barnára, sem az újnyilas zöldre.
Részlet a 168 óra interjújából:
Eleve viharos időszakban vette át az NKA vezetését. Amióta Tarlós István önkényesen kinevezte Dörner Görgy és Csurka István párost az Új Színház élére, a kultúrharc a tetőfokára hágott. Dörner pályázatában az is szerepel: számítanak az NKA támogatására is. Ha önök finanszírozzák az újnyilas színházat, szembekerülnek a honi művészeti élet színe-javával s minden jóérzésű emberrel. Ha pedig nem hajlandók az útszéli „eszmék” produkcióit pénzelni, a radikális jobboldal haragja zúdulhat az alapra.
L. Simon László: Várjuk meg, milyen lesz a Dörner György vezette színház. Állítólag Illyést, Páskándit, Sarkadit akarnak játszani. Márpedig ők nem útszéli szerzők. Erős túlzásnak tartom, hogy már előre „újnyilas színházként” ítélkeznek róluk.
Úgy gondolja, előre ítélkezünk? Dörner a Jobbik gyűléseinek szónoka, a MIÉP-es Csurka antiszemita megnyilvánulásai közismertek. Dörner a pályázatában azt is írta: szerinte a kultúrális életünket „beteges liberális hegemónia” jellemzi, és ő maga azonosul Csukra „szellemiségével”.
L. Simon László: Viszont közelről ismerem a leendő főrendezőjüket, Pozsgai Zsolt írót: még soha semmilyen szélsőséges megnyilvánulást nem hallottam tőle. S ha csakis klasszikus magyar darabokat akarnak színre vinni, jogos közönségigényt elégítenek ki. Miközben az is igaz: többségében liberális értékrendű emberek vezetik a budapesti színházakat. Persze Dörner egyes kijelentései nekem sem tetszenek, ám attól még jó színésznek tartom.
De ennek semmi közes Dörner színházához: kinevezésével Tarlós politikailag és kulturálisan is zöld utat adott a szélsőjobboldalnak egy olyan pályázati iromány kapcsán, amelynek szakmai színvonala nulla. Dörner leírta, náluk rendez majd a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetője, de a nevét sem tudta pontosan: Bocsárdi Lászlót Miklósként tüntette föl. Jiri Menzelt is felsorolta ameghívott rendezők közt, és az ő nevét is rosszul írta le. Bocsárdi és Menzel a sajtóból értesültek, hogy belekerültek Dörner pályázatába, s felháborodottan tiltakoztak.
L. Simon László: Nem olvastam Dörner dolgozatát, ám az valóban problematikus, ha valaki ilyen hibákat követ el a pályázatában. Mivel azonban az Új Színháznak a főváros a fenntartója, a parlament kulturális bizottságának elnökeként nincs jogom beleszólni az ügybe. A színházi szakma helyett sem foglalhatok állást. Annyit mondhatok, Márta Istvánt, az Új Színház eddigi igazgatóját kitűnő vezetőnek tartom, sajnálom, hogy a szakma egy része nem vele szolidáris, hanem Dörner politikai nézeteivel foglalkozik.
Emlékszem, amikor a Jobbik alpárian támadta Alföldi Róbertet, ön kiállt a Nemzeti igazgatója mellett. Tarlós döntését méginkább kifogásolhatná, hiszen a főpolgármester most voltaképpen a Fidesz nevében legitimálta a radikalizmust, az antiszemitizmust. Dörnerék kinevezése ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is tiltakozott. Amire Kerényi Imre – aki a miniszterelnök személyes megbízottjaként az alaptörvény propagandistája – az Echo TV-ben úgy reagált: „Az élet sok mindenben Csurka Istvánt igazolta. A Mazsihisznak meg kell szoknia, hogy végre magyar embert neveztek ki egy budapesti színház élére”.
L. Simon László: Nincs tudomásom arról, hogy Tarlós István a döntése előtt bárkivel is konzultált volna a Fideszből. Másfelől a Fidesz és holdudvara sosem volt egységes. Ekkora szavazótábornak nem könnyű egyértelmű irányvonalat kijelölni. Értékekről, irányzatokról persze vitatkozhatunk, de az kétségkívül elfogadhatatlan, hogy alkotóink, köztük budapesti színházigazgatók magyarságát megkérdőjelezzék. Egyébként sokat járok színházba, s mindenhol találok kedvemre való előadást. Láttam például Az ember tragédiáját a Nemzetiben, Alföldi Róbert rendezését: a közönség felállva tapsolt, köztük nem egy kormánypárti tisztségviselő is. Én abban hiszek, hogy az országnak higgadtságra, mértéktartásra, józanságra van szüksége. Ehhez pedig középen kell maradni, és elutasítani minden szélsőséget.
Závada Pál is adott interjút a lapnak:
Ugyancsak a hetilapnak adott interjújában Závada Pál író azt mondta: Dörner kinevezésével Tarlós István főpolgármester „a szélsőjobb párti politizálás hírhedt figuráinak ad lehetőséget egy olyan iromány alapján, amely nem színházi program, hanem tömény szélsőjobbos, újnyilas propaganda”. Az író szerint a döntés „kevésbé meglepő, mint amennyire felháborító”. Arra a kérdésre, hogy miért érte meg Tarlósnak a szélsőséges jelöltet támogatni, az író úgy fogalmazott, „lehet politikai alku, hallani azt is: kulturális koncot vetettek a szélsőjobbnak, hogy elhallgattassák a Nemzeti Színház kapcsán. Vagy hogy a főpolgármester a kormányfő akaratát teljesíti a BKV megmentése fejében”. „A tény az: a főpolgármester egy jobbikos propagandaszínészre és egy szélsőjobboldali, antiszemita pártvezér íróra bólintott rá, miközben azt magyarázza, hogy döntésével Budapest színházi életét kívánja színesíteni. Csakhogy annak semmi szüksége sem a neonáci barnára, sem az újnyilas zöldre – különösen nem egy közpénzből fenntartott teátrumban” – mondta Závada a 168 Órának.
Forrás: 168 óra
Kapcsolódó anyagok:
L. Simon László: a kulturális elit is felelős a problémákért
INTERJÚK:
Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész - Derzsi János, Száraz Dénes
Megszólalnak az Új Színház színészei II. rész - Takács Kati
Megszólalnak az Új Színház színészei 3. - Pokorny Lia
Megszólalnak az Új Színház színészei 4. - Vass György
ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: MEGSZÓLAL GÁSPÁR SÁNDOR
ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: HÁMORI GABI LEVELE