SzínéSziget - Ma megmenthetsz egy részt a Magyar Színházból

Beavatószínház, zenés színpadi műfajok bemutatója és a Harmadik Figyelmeztetés elnevezésű színészzenekar koncertje várja a közönséget a Magyar Színházban szombaton, a Pesti Magyar Színiakadémia egész napos jótékonysági rendezvényén.

SzínéSziget

A délelőtt 10 órakor kezdődő, SzínéSziget című rendezvény első eseménye a Romeo és Júliára alapozott beavatószínházi program lesz. A színházpedagógiai előadáson a nézők hol értelmezést hallhatnak az egyes jelenetek között, hol annak lehetnek tanúi, hogyan változik egy-egy színpadi helyzet a rendezői instrukció hatására a színen - közölte a színház. Mint írják, zenés színpadi műfajok kavalkádjába csöppen, aki részt vesz a délután három órakor kezdődő Zenés szín-játékon. A legkülönbözőbb zenés műfajok és népszerű művek részleteiből válogatott előadásban többek között Bodnár Vivien, Jegercsik Csaba, Soltész Bözse és Szente Vajk lép fel. A délutáni zenés programot 19 órakor gálaműsor követi. A Színészmesterség című gálán ismert verseket és dalokat hallhat a közönség olyan színészek előadásában, mint Csernus Mariann, Kubik Anna, Őze Áron vagy Szalay Kriszta.

A rendezvényen mintegy száz színész lép színpadra, a színiakadémia jelenlegi és egykori növendékei, tanárai, valamint a színház vendégei. A programot a Magyar Színház színészzenekara, a Harmadik Figyelmeztetés koncertje zárja, amelyen sztárvendégek is közreműködnek.
Kovács Gábor Dénes, a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskola igazgatója elmondta: a rendezvényből befolyt összeget az akadémia megmentésére fordítják. Mint mondta, a Magyar Színház színészképző stúdiója 45 éves, az akadémia 20 éve indult, 15 éve pedig már iskolaként működik, hároméves középfokú szí nészképzést nyújtva.

Kovács Gábor Dénessel, az Akadémia igazgatója nyilatkozott:

Mondana néhány szót a Színház és az Akadémia együttműködéséről?

A Pesti Magyar Színiakadémia a Pesti Magyar Színház fenntartásában működő intézmény, története négy és fél évtizedes, az egykori Nemzeti Színházban létrejött Bodnár Sándor-féle legendás Nemzeti Stúdió utódja, amit körülbelül húsz évvel ezelőtt kezdtünk el átalakítani. Az iskola ma is működő szerkezete 1997-ben alakult ki: egy, a közoktatásban résztvevő művészeti szakközépiskola, mely középfokú színészvégzettséget ad. Az iskola fenntartója tehát a színház, ahol a növendékeink a szakmai gyakorlatukat az előadásokban és próbákon végzik el. A két intézmény egy épületen belül, komoly kohéziós erővel működik, december elején például bemutatunk egy gyerekdarabot, amiben huszonnyolc akadémista dolgozik majd a színpadon. Számtalan olyan előadás van, amit az Akadémia tett legendássá, az István, a királytól a My fair lady-n keresztül a La mancha lovagjáig. Szakmai gyakorlatukat tehát itt végzik, kis pénzért, idén pedig már fellépti díj nélkül, hiszen a színház nehéz anyagi helyzetben van, ezért cserébe viszont megéri működtetni az iskolát, amely évről évre átlagosan tíz növendéket vizsgáztat le, és ebből körülbelül hat a pályán is marad.

Említette a színház nehéz anyagi helyzetét, és azt gondolom, hogy ma Magyarországon egyébként is általános tendencia, hogy a kultúrára nincs pénz. Mennyire nehéz fenntartani egy színházat, illetve egy színiakadémiát egy ilyen helyzetben?

Általános tendenciákról csak általánosságban lehet beszélni, de itt most egy konkrét helyzet áll fenn. Tizenöt év után ugyanis azzal kellett szembesülnünk, hogy a színház – mivel igen rossz anyagiakkal rendelkezik – idén szeptembertől nem tudja az Akadémia működési költségeit fedezni, illetve annak csak egy töredékét. Az a huszonnégy tanár, aki az Akadémián tanít, jelenleg tiszteletdíj nélkül végzi a munkáját, abban bízva, hogy ki tudjuk termelni azt a pénzt, ami a további működéshez szükséges. Pontosan emiatt szerveztünk egy rendezvényt, a SzínéSZiget-et, ahol egyetlen nap alatt négy előadást mutatunk be négy különböző közönségrétegnek: a Rómeo és Júlia egy beavató színházi produkció lesz, ahol nemcsak maga a shakespeare-i darab jelenik meg több fordításban, hanem ennek egy zenés-színházi feldolgozása, a West Side Story is, és ennek a kettőnek az elegyéből egy igen speciális, végig narrált beavató színházi előadást csinálunk, amiben megmutatkozik ennek a hatalmas színháznak a technikai apparátusa is, illetve kulisszatitkokat is megmutatunk. Délután egy nagy zenés válogatást láthatnak az érdeklődők, amire visszahívtam – ugyanúgy, mint az esti gálaműsorra – azoknak egy töredékét, akik valahogy kötődnek színházunkhoz. A délutáni és esti rendezvényen tehát körülbelül kétszáz fellépő lesz, este pedig egy hagyományos gálaműsorral készülünk, ahol nagy versmondóink szerepelnek majd, többek között Kubik Anna, Csernus Mariann, Császár Angéla, Hámori Ildikó, Bánsági Ildikó; és lesz egy zenés rész is sanzonokkal, megzenésített Arany-balladákkal, az akadémisták egy musical-összeállításával, valamint a Harmadik Figyelmeztetés nevű színészzenekarral.

Mit várnak ettől a rendezvénytől?

Négy olyan előadás látható majd, melyek igen színvonalasak – épp ezt kellene hangsúlyozni, hogy itt nem csak arról van szó, hogy minket sajnálni kell, szegények, ezeknek most nincs pénzük, és fenn akarnak maradni. Persze részint erről van szó, hiszen itt van negyven nagyon tehetséges fiatal, akinek a sorsa valóban a mi kezünkben van, és ha ez a rendezvény nem hoz megfelelő bevételt, akkor tanulói jogviszonyuk feltehetően megszűnik, és olyan színésznövendékek kerülhetnek utcára, akik más intézményben nem tudnának tanulni. Egy határon túli, Magyarországon élő, egzisztenciális problémákkal küzdő gyerek ugyanis nem fog tudni beiratkozni egy 300 000 Ft-os tandíjjal dolgozó puccos színiiskolába. Emellett azonban az is nagyon fontos, hogy mi itt most csinálunk legalább három, de inkább négy olyan produkciót, ami joggal tarthat igényt a közönség érdeklődésére, és amire megéri kifizetni 700, vagy maximum 2000 Ft-ot, mert hiszem, hogy maradandó és soha meg nem ismételhető színházi élményt fogunk nyújtani. (Folytatás itt. )

A SZÍNÉSZIGET RÉSZETES PROGRAMJA: