November 6-án (vasárnap) este táncbemutatóval és táncházzal összekötött premier előtti vetítés kíséretében láthatta a közönség A halálba táncoltatott leány című filmet, amelyben a főszerepet alakító László Zsolt elnyerte az idei Filmszemlén a legjobb színész díját.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a nyilvános vetítést a Honvéd Táncszínház előadása előzte meg, melyet a világhírű koreográfus, Zsuráfszky Zoltán konferált fel.
- Hules Endre rendező Zsuráfszky Zoltánt, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetőjét kérte fel a film koreográfusának. Zsuráfszky megalkotta a ballada táncszínházi feldolgozását, amely eredetiségével, színes és izgalmas táncaival és Kiss Ferenc vérpezsdítő zenéjével méltó alapot adott a filmnek. A halálba táncoltatott leány korábban szerepelt a 42. Magyar Filmszemle versenyprogramjában, ahol a főszerepet alakító László Zsolt a legjobb színész díját érdemelte ki.
A film operatőrei az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász) és Honti Zoltán voltak. A zenét Kiss Ferenc szerezte, a CD november elejétől kapható a boltokban. A halálba táncoltatott leány november 10-én kerül a mozikba, forgalmazza a Mozinet Kft.
Hules Endre rendező a filmről így nyilatkozott:
"Nekem a tánc a filmben allegória, illetve a film alapja egy több száz éves ballada, az azonos című A halálba táncoltatott leány, amely a kísértésekről és a megalkuvásokról szól. A balladai történetben is megkísértik a leányt, megvesztegetik különböző értékekkel, tárgyakkal, és amikor a lány beadja a derekát, végül halálba táncoltatják. Ez az egész egy érdekes koncepció a számomra, hogyan lehet valakit halálba táncoltatni, miért nem hagyja inkább abba, ehhez valamilyen módon az ördöggel kell együttműködni. Végül is aztán az egész történet arról szól, hogy milyen kompromisszumokat kell megkötnünk az életben. Már ahhoz is, hogy dolgozhassunk, megélhessünk. Engem a határ érdekelt: hogy hol van az, ahol az ember elveszti önmagát, és lepaktál az ördöggel. Ezt kutatja a film, és ennek a fonák oldala, tehát allegóriája a tánc. Főleg, mert itt nem a szavakról van szó, hiszen azok a dolgok, amelyeket kimondunk, már gyakran ugyanabban a pillanatban hazugsággá válnak, viszont ezt el tudjuk kerülni azzal, hogy az egészet táncban fogalmazzuk meg. Tehát így váltak a filmben az egyes momentumok; egy családi vacsora, egy szerelmi jelenet, egy összeveszés vagy egy verekedés tánccá, vizuálisan is".
"A halálba táncoltatott leány se nem dokumentumfilm, se nem önéletrajzi alkotás, ez fikció. Ennek ellenére az ember arról ír, amiről tud. Tehát nyilván van a történet és a figurák kialakításában olyan elem, ami saját tapasztalat, amit vagy én, vagy valaki az ismeretségi körömből éltünk meg. És minden figurában van egy rész belőlem is". (Forrás: magyar.film.hu )
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.