Fény lények, fény lényeg, lebilincselő sziluett-játék, testek ritmusos, egymásba oldódó hömpölygése a Negatív Varieté. Mozgásba öltözött fotográfia és dinamikus építészet. Sziluett színházi előadás Moholy-Nagy László 1922-es A nagyváros dinamikája c. filmvázlata alapján. Van-e élet a lakás előtt? A lámpaoszlop rávilágít az igazságra! Útlevél a Bauhausba, 8 test elvarázsolt nyelvén.
Különleges előadás helyszíne lesz november 22-én a Nemzeti Táncszínház: a Negatív Varieté Sziluett Színház társulat Negatív Varieté című előadását láthatja a közönség. Ez a mű a világon az első olyan színpadi produkció, amely Moholy-Nagy László nevéhez kötődik. A darab idén már csak a Nemzeti Táncszínház színpadán lesz látható.
Rendező a darabról
"Az előadással Moholy-Nagy László munkásságának szeretettünk volna emléket állítani. A produkció egy különös, élő fotósorozat hatását kelti. A színpadon megjelenő személyek sziluettjei alakzatokba fejlődve kapnak értelmet. Tárgyakat, szimbólumokat, asszociatív képeket formálnak testükkel, melyet – alakzattól és annak méretétől függően – három-nyolc táncos külön-külön vagy egymásba kapaszkodva hoz létre. Előre megrajzolt konkrét, és absztrakt formák váltakoznak, maga a filmforgatókönyv, Moholy munkássága és a nagyváros működése adták az ihletet a darabhoz. A mozgás- és a zenei anyag a Bauhaus kimértsége, geometrikus minimalizmusa jegyében született" – mondta az előadás rendezője, Szépvölgyi Viktória.
Demcsák Ottó, a Győri Balett egyik alapítójának műfaji határokat eltörlő koreográfiájához és Szépvölgyi Viktória értő rendezéséhez, a Zagar zenekar vezetője, Zságer Balázs készített hang-kollázsokat illetve komponált minimál elektro-szimfónikus zenét. Először Magyarországon, színpadon az eddig rejtett téma. Analóg fénykísérlet és interaktív záró etüd, formabontó sziluett formatan.ú
Kritikus szemmel
"Árnyjátékot mind nézni, mind csinálni igen szórakoztató. Ki ne próbálkozott volna gyerekkorában, kezét a fénypászmába tartva, madár, kutyafej, de legalább egy nyuszifül megformálásával. Az árnyék az emberiség fantáziáját ősidőktől foglalkoztató tünemény, nem véletlen, hogy egész alternatív valóságot rendelünk hozzá, az életen túli árnyvilágot, amely egyszerre gerjeszt félelmet és kíváncsiságot is. Az árnyszínház mítosz és játék egyszerre, legyen szó akár a jávai wayangról vagy a mozi előtti Európa vásári komédiáiról, a tekintetet mindig magával ragadta a titokzatos, egymásba átváltozó alakokat formázó sziluett színház. A Negatív Varieté előadása rendelkezik a műfaj tekintetet lebilincselő erejével: gigantikus árnyaival isteneket mutat meg, a kutyává, híddá vagy épp szemaforrá alakuló ember képével a homo ludenst ébreszti fel bennünk. (...) Az előadás persze nem követi lépésről lépésre a filmvázat – minthogy az nem is lehetséges -, helyette inkább idéz. A nagyváros dinamikájának képei és Moholy-Nagy elszabaduló geometrikus formákból kibontakozó festményei egyaránt megjelennek a vásznon. A filmvázból felrémlő szemaforok automatikusan (vagy ahogy Moholy-Nagy írta, „a-u-t-o-m-a-t-i-k-u-s-a-n”) mozgó alakja, a tűzijáték az angolparkban, az elhajított fémtölcsér, a száguldó autó, a masírozó lábak vagy a giccses nőbirkózás kiegészülnek a Moholy-festményeket tagoló sávokkal, a kompozíciót megrajzoló vonalakkal. A városi jelenetek, mint a pecsételő hivatalnokok vagy a dühös telefonáló, ezek közé a geometrikus alakzatok közé rendeződnek. Ám ahogyan Moholy festményein elszabadulnak a vegytiszta formák, és egymásra kúszva, anyaguk transzparenciájában láttatják egymást, úgy a Negatív Varieté szigorú térformáin is átcsap a városi dinamika. Az átlók között pecsételő hivatalnok őrjöngve lépi át a teret felosztó sávokat, a lábakból kirajzolódó háromszögeket pedig kétségbeesett erőfeszítéssel taszítja el magától a bennrekedt táncos.". (Folytatás a Revizoron ).
Negatív Varieté
az első Moholy-Nagy performansz
Negatív Varieté Sziluett Színház
"Fény lények, fény lényeg, lebilincselő sziluett-játék, testek ritmusos, egymásba oldódó hömpölygése a negatív VARIETÉ. Mozgásba öltözött fotográfia és dinamikus építészet. Mire vágyik a tűzcsap? Miről fantáziál a telefonfülke? Egy este, mikor megmozdul a mozdulatlan, táncra kél a holt anyag. Geometria keretezte kreativitás a színpadon, ahol szívdobbanásra lüktet a fotószalag. Épít az épület? Ép ami épp? Épp ami ép? Hol a határ? Bebörtönzött szabadságunk, élet skatulyákba zárt kényszereink. Van-e élet a lakás előtt? A lámpaoszlop rávilágít az igazságra! Útlevél a Bauhausba, 8 test elvarázsolt nyelvén".
Táncosok: Balogh Zsófia, Dulics Éva, Monojlovits Eszter, Nagy Fruzsina, Nagy Zsuzsanna, Sipos Mária Angéla, Szász Anna, Varga Renáta
Fénydíszletek: Garami Richárd (Manufaktor), Zádor Tamás (Kiégő Izzók)
Zene: Zságer Balázs (Zagar)
Koreográfus konzulens: Demcsák Ottó (Győri Balett), Réti Anna
Jelmez: Csergő Noémi
Vetítés: Szilágyi Yvette, Tóth Lajos
Rendezőasszisztens: Nagy Zsuzsanna
Rendező: Szépvölgyi Viktória
Támogatók: AV CONTROL, Bakelit Multi Art Center, BIVA Inspiration, Hölgyválasz Táncstúdió, L1 Táncművek, Millenáris, SIN Kulturális Központ, Tünet Együttes
Helyszín: Nemzeti Táncszínház – Színházterem
2011. NOVEMBER 22. 19:00, 23. 10:30
Időtartam: 50 perc
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.