Egy keserédes darab - Finito Székesfehérváron

Egy ereje teljében lévő munkanélküli úgy dönt, hogy eldobja magától az életet. Hogyan lesz ez közügy? Felbolydul a község, és az országos média is felé fordul. Elgondolkodtató komédia ügyekről, ügyeskedőkről, ügyeletes sztárokról Székesfehérváron.

"Blondin Gáspárnak nincsen életkedve, Sötét szobában gubbaszt, mint a medve. Nem kocsmázik, nem kertészkedik,

Kidobta mind a ping-pong érmeit. Főzeléken él, feltét se kell neki, Sótlan, mióta munkanélküli."

A 44 éves, nős, gyermektelen, nagyábrándi lakos, egykori húsüzemi dolgozó élete senkit sem érdekel, halála viszont kapóra jönne sok mindenkinek. Gáspár tehát eladja halálát. Többször is.

3

A Vörösmarty Színház Rivalda című magazinjában Hargitai Iván rendező vallott az előadásról:
„Ha minden rendben lenne a világban, a darab nem lenne aktuális. De a színház sem. A világirodalom remekeinek nagy része arról szól, hogyan birkózzunk meg a mindennapok nyűgeivel. És ha egy ilyen történet valós problémákra hívja fel a figyelmet, nagyot szólhat. Egy intelligens, nyitott középiskolásnak nagyon sokat jelenthet ez a darab, ahogy egy középkorú, vagy idősebb néző számára is. A Finito szellemes, friss darab: vitriolos szatíra, amit 14-től 74 éves korig mindenkinek jó szívvel tudok ajánlani. Sok mindenben hasonlít a legjobb Molière vagy Shakespeare vígjátékokra, vagy akár Svejk történetére. Az édeskés máz, amivel egyes rendezők sokszor bevonják ezeket a darabokat, sekélyes vígjátékká teheti azokat, holott valójában igen bonyolult problémákról szólnak".

1

"Amellett, hogy a Finito végig szellemes, szórakoztató maradjon, arra is törekedtem, hogy ne vicceljük el a több rétegű, bonyolult gondolatokat. Tasnádi István drámája valóban keserédes – miközben bővelkedik a poénokban, nem azok éltetik. Ha egy vígjáték valóban szellemes, akkor nem egyes szám harmadik személyben beszél – mindnyájunkhoz, sőt: mindnyájunkról szól: a jó színházban saját magunkra, saját világunkra ismerünk. Az igazán jó komédiában a nézők magukon nevetnek. A darab szereplőinek nagy részével már a Radnóti-est, a Tribádok éjszakája és az Édes Fiaim színpadra állításakor dolgoztunk együtt, és szerencsére a közös nevezőt már akkor megtaláltuk. Így nem nulláról indultunk: a kölcsönös bizalom már megvolt, tudtuk, mit szeretnénk egymástól. Csak így volt esélyünk ezt a komplex darabot ennyi idő alatt mélységeiben megcsinálni. A színész lelke minden jó darab során megkarcolódik, amikor a szerepet megszólaltatja, és a néző igen érzékenyen figyeli, hogy vajon megtörténik-e a valódi dráma a karakter alakítójával. A színésznek a színpadon meg kell halnia, szerelmesnek kell lennie, és ez gyorsan szaporítja az öreg hajszálakat. És ez kell a jó színházhoz. Apropó, még egy olyan dolgot tartok fontosnak a Finito rendezése kapcsán, amit már az Édes Fiaim színpadra állításánál is szem előtt tartottam: azt, hogy Tűzkő Sanyit minden előadásom végén kinyírjam.”

2

Kritikus szemmel:

Miért van az, hogy a darab végén elhangzó "úri" ígéretek hallatán zavart nevetést hallottam a Vörösmarty Színház nézőterén?  Azt, hogy sokan pillantgattak-e felfelé, azt nem tudom,  habár nyilván voltak többen, akik arra gondoltak, hogy sűrű ígéretekkel tele volt és van  az a bizonyos (zsinór)padlás.  Sajnos abban sincs  ma már különösebb meglepetés, hogy    megoldatlan életük,  kilátástalan helyzetük miatt  egyre többen hiszik azt, hogy nincs más: a végső és egyetlen megoldás a halál. Az öngyilkosság. Az ön- és környezetpusztítás.   Így aztán akad néhány kor-  és kórjelenség, ami felfedezhető Tasnádi István: Finito  című  komédiájában,  amelyet, ha emlékezetem nem csal, 2007-ben mutatott be az Örkény Színház. Legutóbb  pedig  Fehérváron állították színpadra, az elmúlt hét péntekjén volt a darab premierje.

4

Folytassuk egy idézettel: "Blondin Gáspárnak nincsen életkedve, Sötét szobában  gubbaszt, mint a medve, Nem kocsmázik, nem kertészkedik, Kidobta mind a  pingpong-érmeit, Főzeléken él, feltét se kell neki, Sótlan, mióta munkanélküli."  Mindebből nem csupán a szikár alaphelyzet derül ki, de az is, hogy Tasnádi verses  komédiát írt, azaz  rímekbe, kötött formába csomagolt monológot és párbeszédet.  Kétségkívül   derűs pillanatokat szerez  az  időnként  eltúlzottan választékos  szavak keverése a  kevésbé fennkölttel, például a ló nemesebb szervével, máséról nem is beszélve,  de a mutatvány nem mindig sikerül. (Folytatás: fnh.hu )

fintio

FINITO

Blondin Gáspár: Tűzkő Sándor

Blondinné, Vali:  Závodszky Noémi

Özv.Vecserák Károlyné, Blondin anyósa:  Kozáry Ferenc

Pacsik Ferenc, polgármester:  Bata János

Bicke B. László, költő:  Kelemen István

Tigris Niki, popdíva:   Bakonyi Csilla

Dr. Juhos Buda, rendőrőrnagy: Fehérvári Péter

Szomszéd Misi:  Juhász Illés

Pál, médiaszemélyiség:  Hernádi Szabolcs

Reszlik Hajnalka Myrtill, riporter:  Váradi Eszter Sára

Bak Tamás HSC, operatőr:  Gulyás Balázs

Hivatalos Úr:  Quintus Konrád

Továbbá:  A Vörösmarty Színház Tánckara

Díszlet:  Bátonyi György

Jelmez:  Kárpáti Enikő

Koreográfus:  Kováts Gergely Csanád

Zene:  Pejtsik Péter

Rendezőasszisztens:  Hajnal János

Rendező: Hargitai Iván

Forrás: Vörösmarty Színház, Fmh.hu

süti beállítások módosítása