Liszt Ferenc egyetlen operájából, a Don Sanche-ból tartott bemutatót a Szegedi Nemzeti Színház, Anger Ferenc rendezésében. Az első kritika szerint "a naiv tündéroperát a műfaj kacagtató paródiájaként állította színpadra".
DARABTÖRTÉNELEM
Amikor ölben vitték Lisztet a tapshoz
Miután 1824-ben Liszt több sikeres koncertet adott Franciaországban, a zeneszerző és karmester Ferdinando Paer (aki Liszt egyik zenetanára volt) arra biztatta a fiatal muzsikust, hogy komponáljon operát. Paër segédkezett a megfelelő librettó kiválasztásában és a hangszerelésben is. Liszt valószínűleg 1824 szeptemberében végzett a komponálással, majd a partitúrát benyújtották a párizsi Grande Opéra vizsgálóbizottságának. A bizottság tagja volt többek között a korszak két elismert operakomponistája, Luigi Cherubini és François-Adrien Boieldieu is. A bizottság előadásra alkalmasnak találta a művet, de felkérték Ropolphe Kreutzert, a neves hegedűművészt és karmestert a hangszerelés kiegészítésére. A művet az ő vezényletével mutatták be, a férfi főszerepet pedig a korszak egyik legelismertebb tenoristájára, Adolphe Nourrit-re osztották. Ám ez nem volt elegendő a sikerhez. Az 1825. október 17-én lezajlott párizsi bemutató. A közönség szűnni nem akaró tapssal várta, hogy a zeneszerző színpadra lépjen. Végül egy magas, tekintélyes úr felkapta a komponistát és karjában vitte az ünneplő tömeg elé. A magas, tekintélyes úr Alfred Nourrit, korának ünnepelt tenoristája, egyben az opera címszereplője volt. A komponista pedig az akkor 14 éves, korához képest is aprócska Liszt Ferenc, aki komoran fogadta első (és egyben utolsó) operájának sikerét, mivel valójában vérig volt sértve, hogy minden kapálózása ellenére Nourrit kézben cipelte őt a közönsége elé, mint valami gyereket. Az opera összesen négy előadást ért meg és nem került bemutatásra 150 évig.
Amikor minden elégett
Hogy miért? Először is: eltűnt a partitúra. 1873 őszén leégett a Salle le Peletier, az akkori párizsi Opera épülete, ahol a Don Sanche bemutatóját is tartották, és ahol a mű kéziratát őrizték. Liszt abban a hitben halt meg, hogy egyetlen operája a tűz áldozata lett. „Mivel hogy semmi volt, semmivé lett” – mondta életrajzírójának 1880-ban.
Amikor új életre kelt egy darab
A Salle le Peletier-nek azonban volt egy lelkiismeretes kottatárosa és egy segítőkész súgója, akik a tűzből kimentettek minden partitúrát, iratot, könyvet és plakátot. Harminc évvel később egy francia zenetudós, akinek passziója volt zenei könyvtárakban elveszettnek hitt kottákra vadászni, rálelt a Don Sanche partitúrájára. A kotta tehát megkerült.
Ezután, még több mint hetven évnek kellett eltelnie, hogy a darabot ismét előadják. 1977-ben egy londoni együttes vállalkozott a bemutatására. 1997-ben a Hungaroton elkészítette és kiadta az opera mindmáig egyetlen hangfelvételét CD-n. A 2011. évi Tavaszi Fesztiválon a Liszt év alkalmából a Szegedi Nemzeti Színház vállalkozott a Don Sanche első magyarországi szcenírozott előadására. Szintén a Liszt év alkalmából került színre az opera a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon.
Az eredeti nevén, Don Sanche, ou Le Château de l'amour Liszt Ferenc egyetlen befejezett operája, ezenkívül fennmaradt még a zeneszerző egy operatöredéke is Sardanapal címmel. A partitúra műfaji megjelölése szerint a mű opera ferie (tündéropera), két részben.
DARABTÖRTÉNET
A szerelem kastélyába bárki beléphet, akinek van párja és már megismerte a szerelmet. Don Sanche érkezik a kastélyhoz, aki reménytelen szerelmet táplál Elzire iránt. Be akarna lépni a kastélyba, de apródja útját állja: a szerelem kastélyába csak szerelmespárok léphetnek be. A lovag elpanaszolja neki, hogy imádottja nem viszonozza az érzelmeit, így igazán nem az ő hibája, hogy még mindig magányos agglegény. Nemsokára megjelenik a kastély ura, Alidor is, aki elmeséli, hogy a kastélyt a saját szerelmei emlékére állította. Miután ő is megismerkedik Sanche történetével, megidézi az éppen Navarra felé tartó Elzire alakját, és megjósolja, hogy a hercegnő királyi sarjat fog választani. Ezután enged Sanche kérésének: szélvihart támaszt, mellyel eltéríti a hercegnőt és kíséretét eredeti céljuktól, és a kastély felé vezérli őket. A hercegnő fáradtan, elcsigázottan érkezik meg. Szeretne menedéket lelni a kastélyban, de mivel nincsen még választottja, az apród őt sem enged be. Kapóra jönne az ismét felbukkanó Don Sanche, de a hercegnő végül ismét kikosarazza. Elzire ugyanis mást szeret....
KRITIKUS SZEMMEL
"A címszereplő lovagot kinyúlt pulóverben, piros farmerben László Boldizsár némi pátoszos öniróniával fűszerezve alakítja. Könnyedén, muzikálisan énekli az Elzire hercegnő iránt mindhiába epekedő Don Sanche kényelmetlenül magas, édeskés szólamát. Alidor varázslóként Altorjay Tamás lép színre; a produkció paródia jellege akkor válik végképp egyértelművé, amikor a zöld szemű szörny baldachinos ágyon, átdöfve pihenő áldozatairól lerántja a leplet, majd porrá morzsolja a két koronás fő koponyáját. A gegparádét folytatva a második részben már mint félszemű Wotan főisten, lándzsával a kézben jelenik meg, majd a méretesebb sorompóra cseréli fegyverét. Laczák Boglárka pártás főkötőben hisztis Elzire hercegnőként udvarhölgyeivel látványos népviseletben vonul a szerelem kastélya elé; ám csalódniuk kell: a szabály az szabály, belépés csak párban. A kaput őrző Apród – ebben az értelmezésben vadítóan piros minikosztümben bombázó stewardess, akit Nánási Helga nőcis rafinériával játszik – nem tesz kivételt". (Forrás: Délmagyar )
DON SANCHE
Don Sanche, lovag László Boldizsár
Elzire hercegnő Laczák Boglárka
Alidor, varázsló Altorjay Tamás
Apród Nánási Helga
Zélis, Elzire udvarhölgye Horák Renáta
Egy lovag Börcsök Bálint
Díszlettervező Szendrényi Éva
Jelmeztervező Zöldy Z. Gergely
Dramaturg Kenesey Judit
Világítás tervező Stadler Ferenc
Karigazgató Kovács Kornélia
Súgó Zsoldos Anikó
Ügyelő Kürtös Petra
Zenei asszisztensek Herczeg Ágnes, Rákai András, Zalánki Rita
Rendezőasszisztens Pópity Tímea Klára
Vezényel Gyüdi Sándor, Kardos Gábor
RENDEZŐ Anger Ferenc
Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara
Előadásidőpontok:
Liszt Ferenc: DON SANCHE 2011. november 26., szombat 19.00 Gregor József bérlet - Nagyszínház (2011-2012)
Liszt Ferenc: DON SANCHE 2011. november 20., vasárnap 15.00 Kiss Manyi bérlet - Nagyszínház (2011-2012)
Liszt Ferenc: DON SANCHE 2011. november 19., szombat 15.00 Jávor Pál bérlet - Nagyszínház (2011-2012)
Liszt Ferenc: DON SANCHE 2011. november 18., péntek 19.00 Nemzeti Premier bérlet - Nagyszínház (2011-2012)
Forrás: Színház.hu, Szegedi Nemzeti Színház