A nemzeti erőforrás miniszter sürgősséggel terjesztette be törvényjavaslatát a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről. A jogszabály életbe lépése után 2012. január 1-jétől - a bányászok, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati nyugdíjához hasonlóan - megszűnik a tánc- és énekművészek, valamint hangszeres muzsikusok számára a pályán eltöltött 25 év után eddig választható szakmai nyugdíj.
Az év végéig megállapított "művésznyugdíjakat" más jogcímen továbbra is folyósítják. Az átalakítás célja: a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket; minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg.
"A táncművészek pályája rövid, a nyugdíj alapjául szolgáló fizetések pedig nem teszik lehetővé számukra, hogy eljussanak arra a bérszintre, mint a nyugdíjba vonuló színészek. Így a megélhetésüket eddig sem biztosította a szakmai nyugdíj, amire a magántáncosok 20, a többi táncművész 25 év színpadi munka után vált jogosulttá. Az ellátás megszüntetése teljesen ellehetetlenítheti a táncszakmát. 20-25 év intenzív színpadi munka után a táncosok teste annyira elhasználódik, hogy kevesen tudnak már ugyanolyan értékű produkciót nyújtani" - mondja Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, aki egykor maga is az együttes meghatározó táncosa volt.
Nyugat-Európában könnyebb a művészek helyzete, mert aktív éveikben jóval magasabbak a jövedelmek, könnyebben élhetnek valamilyen öngondoskodási lehetőséggel. Több országban 15-20 éves művészi pályafutás után az állam 2-3 éves ingyenes átképzési lehetőséget biztosít, így akár új szakmát is tanulhatnak.
"Tervezik táncoséletpálya -modell kidolgozását, ez egyelőre nem történt meg, pedig a Széll Kálmán Terv is utalást tett rá. A művészek szakmai nyugdíját úgy kellene fokozatosan megszüntetni, hogy később is a munkaerőpiac hasznos szereplőivé válhassanak. A táncszakma ezért azt kéri: az új törvény életbe lépéséig vezessenek be egyéves moratóriumot, amíg az életpályamodellt kidolgozzák. Méltatlan a mostani helyzet, mert az új törvény nem érzékeny a szakma speciális problémáira" - hangsúlyozza Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója és a szegedi szimfonikusok művészeti vezetője.
Forrás, folytatás: Délmagyar.hu