A színészmesterség fortélyaiba is betekinthet az olvasó, ha Szilágyi Tibor Gondolatmonológok címmel a napokban megjelent könyvét a kézbe veszi. Az önéletrajzi kötetben a színész-rendező visszatekint a mögötte álló 45 színházi évadra, és megosztja azokat a gondolatait is, amelyek egy Arthur Miller-dráma főszerepének alakítása közben merültek fel benne.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező Gondolatmonológok címmel megjelent második könyve két részből áll. Az első - gondolatok életről, színházról - a szerző önéletrajzi visszaemlékezése gyermekkorától kezdve, visszatekintve a mögötte álló pályára. A második részben - gondolatmonológok egy színházi előadás alatt - a művész előadás közben születő gondolatait is megosztja az olvasóval, mialatt Arthur Miller Lefelé a hegyről című darabjában Lyman Feltet alakítja.
Andai Györgyi, Szilágyi Tibor és Tímár Éva az előadásban
Szilágyi Tibor elmondta, hogy előző, Emlékszilánkok című verseskötetéhez hasonlóan a Gondolatmonológokat is Háy János költő, író szerkesztette. Kitért arra, hogy mindkét kötet megjelenése a véletlennek köszönhető. Mint felidézte, Emlékszilánkok címmel a 65. születésnapja alkalmából írta meg versben addigi életét, vagyis annak fontosabb pillanatait. Bár régóta ír, soha nem bombázta műveivel a szerkesztőségeket, kiadókat, de Keleti Éva fotóművész-barátja arra bíztatta, hogy a lírai anyagot mégis megjelentesse. Erre végül a Palatinus Kiadó, Háy János főszerkesztő vállalkozott.
A Gondolatmonológok alapötletét az adta, hogy kilenc év óta, már több mint 215 alkalommal játszotta a Budapesti Kamaraszínházban Arthur Miller Lefelé a hegyről című darabját, s végiggondolta, hogy - konkrétan a 186. - előadás alatt milyen egyéni érzelmekből, élményekből csalogatta elő azokat az érzéseket, amelyeket a szerep megkíván.
Mint mondta, a sors úgy hozta, hogy portréfilm is készült róla, amelyet az Arthur Miller-darabot is rendező Szántó Erika készített. Ennek kapcsán végigjárták életének fontosabb állomásait a főiskolától jelenlegi színházáig. Ebből - Háy János ötlete alapján - szintén született egy monológ. Így lett a két rész közös címe is Gondolatmonológok.
A kötetben gyakran idéz a darabból, így aki nem látta az Arthur Miller-előadást, az is követni tudja, miről van szó - jegyezte meg Szilágyi Tibor, aki elárulta: kötetében igyekszik az olvasót beavatni a színészmesterség fortélyaiba is. "Természetesen megpróbálunk maximálisan azonosulni azzal az emberrel, akit játszunk, de az érzelmi váltásokat - a szituáció adta lehetőségen kívül - az ember a saját élményanyagából csalogatja elő, ahogy az író, vagy költő is felhasználja azt" - mondta, rámutatva: "Lyman Felt beszél, de Szilágyi Tibor sír", és a kettő ötvözetéből születik a színpadi figura. Ez talán érdekes lehet annak, aki belepillantana egy 45 éves színészi pálya történetébe - tette hozzá.
A színész, aki 1965-ben diplomázott a 45 évad alatt több mint 170 színpadi szerepet formált meg, mellette számos filmben is szerepelt. Mint mondta, gazdag pályát tudhat maga mögött, hiszen a szerepek nagy része főszerep volt. Hozzáfűzte, hogy ma is öt főszerepet játszik két színházban, a Budapesti Kamaraszínház mellett az Új Színházban is fellép. Tulajdonképpen minden második este színpadon van: anyaszínházában a Lefelé a hegyről című darab mellett játszik a Hárman a padon, A szegény hekus esete a papagájjal, a Mennyei!, az Új Színházban pedig a Kávé habbal című darabban.
Szólt arról is, hogy könyvét tanárainak, Simon Zsuzsának, Gáti Józsefnek, valamint az első igazgatójának, Radó Vilmosnak ajánlotta. A kötetben beszél a pályakezdésről, amely nagyon fontos volt számára. Mint felidézte, akkoriban a diploma megszerzése után két évet kötelező volt vidéken tölteni: a kecskeméti színház igazgatója látta egy vizsgaelőadásban, s hívta Shakespeare A makrancos hölgy című darabjának Petruchio-szerepére, a bemutató nagy siker lett, ezt követően főszerepek sorát játszhatta el.
Mint mondta, ebben az időszakban, 1966-ban nyerte el próbafelvétel alapján a Hideg napok egyik főszerepét is Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Szirtes Ádám oldalán. "Jó pályakezdés után, nagyon boldog, kiegyensúlyozott pályát mondhatok magaménak, amelyet szinte minden létező művészeti díjjal, kitüntetéssel el is ismertek a 45 év alatt" - emlékezett Szilágyi Tibor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.