Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig címmel jelenhet meg hamarosan kötet a szerdán elhunyt Kossuth-díjas bábművész, Kemény Henrik életéről - mondta Láposi Terka, a debreceni Vojtina Bábszínházművésze.
Láposi Terka felidézte, hogy a könyv címét Kemény Henrik adta évekkel ezelőtt. A kötet anyagát, amelyet 6-7 év alatt jegyzett le beszélgetéseik alapján, a nyáron közösen rendezték. "Nagyon szép vallomás született belőle, lírai, költői, olyan mint ő" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a könyvet karácsonyra, de legkésőbb a művész 87. születésnapjára, január 29-re szerették volna megjelentetni.
Mint mondta, nem pontos életrajz összeállítására, nem az objektivitásra törekedett, hanem arra, hogy Kemény Henrik szellemiségét megőrizve meséit, anekdotáit lejegyezze. "Mit szeretett Vitéz Lászlóban, hogyan tanult meg a papától bábozni, hogyan építették meg a bódét a Népligetben, hogyan utazott testvérével, Matyival, hogy történt az államosítás éjszaka a ligetben és hogy verték szét körülötte újból és újból a világot" - sorolta, hangsúlyozva: a Kemény Henrik személyes visszaemlékezéseit tartalmazó kötet további érdekességét adja, hogy a művész az elmúlt öt-hat évben lejegyzett éjszakai álmai is szerepelnek benne.
Tájékoztatása szerint a kötet már a képszerkesztőnél van, várhatóan nemsokára megjelenhet.
Mint felidézte, kapcsolata a bábművésszel 2004-ben kezdődött, amikor a Vojtina Bábszínház az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen bábtörténeti kiállítást tervezett Debrecenben. A tárlat kapcsán kezdett betekinteni Kemény Henrik világába.
"Teljesen más világ nyílt meg előttem" - fogalmazott, kiemelve, hogy a bábművész lakásában hosszú évek óta semmit nem rendezett át, a Népligetben lévő bábszínház is Fellini-filmekhez hasonló élményt nyújtott számára. "Minden-minden mint egy időlenyomat ott állt a szemem előtt, megrakódva a száz év súlyától, nehezétől, örömétől" - emlékezett vissza Láposi Terka.
Mint mondta, a bőröndöket, dobozkákat bontogatva úgy érezte, hogy Kemény Henrik az a hagyományőrző, aki valóban az időt állította meg, az apa, Korngut-Kemény Henrik által itt hagyott hatalmas, zseniális bábgyűjteménnyel és szellemi örökséggel, a Vitéz Lászlóval. Kemény Henrik volt az, aki járta a világot és vitte hírét a családi hagyománynak, a Vitéz László-játéknak, valamint a kismarionett- és nagymarionett-színháznak.
Emlékeztetett arra, hogy 2005-ben vándorkiállítást rendeztek a család bábos hagyatékából, amelyet az országban minden bábszínházban bemutattak. Látva ezt a hatalmas anyagot, Debrecen városa úgy döntött, hogy állandó helyet biztosít a kiállításnak, 2012-ben nyílik a múzeum.
Láposi Terka elmondta, hogy egyre több időt töltött nála az utóbbi években Kemény Henrik, sokat dolgoztak együtt. Az utolsó három évben elmagányosodott, nem nagyon tudott már játszani és ez nagyon megviselte. Bábszínháza idén októberi leégése annyira megrendítette, hogy már nem tudta kiheverni. Egyetlen éjszaka alatt elvesztett mindent, teljesen összetört. A bábművészt Debrecenben keddről szerdára virradóra érte a halál, reggel nem ébredt föl többet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.