'Ez több, mint egy előadás' - Mária Debrecenben

A Mária című musicallel eddigi legnagyobb szabású produkcióját viszi színpadra a debreceni Csokonai Színház; a Szegedi Szabadtéri Játékokkal közösen készült művet december 11-én mutatják be a Főnix Csarnokban. Cikkünkben a főszereplő mesél Máriához való viszonyáról és az előadás sajtótájékoztatójáról is hírt adunk.

"Évtizedek óta nem készült új zenei mű ebben a műfajban és ebben a témában, így ez mindenképp színháztörténeti jelentőséggel bír" - emelte ki Vidnyánszky Attila, a mű rendezője, a Csokonai Színház igazgatója a Mária csütörtöki debreceni sajtótájékoztatóján. 

A darab zenéjét és a szövegeket a Ghymes együttes egyik alapítója, Szarka Tamás szerezte. A Máriát a december 11-iki és 12-iki előadások után Szegeden fogják játszani, majd szeretnék Csíksomlyóra is elvinni.  "Ez több, mint egy előadás. Ez egy ügy, ami az elbizonytalanodott világunkban lehetőség arra, hogy az ember újra fogalmazza önmagát" - mondta a rendező-direktor. Vidnyánszky Attila egyúttal modellértékűnek nevezte a Szegedi Szabadtéri Játékokkal való kapcsolatukat, hiszen a színpadi művek szerinte a kőszínházak és a szabadtéri intézmények összefogásával egyértelműen szélesebb rétegekhez képesek eljutni.

A bibliai témájú musical Jézus születéséig kíséri Mária (Újhelyi Kinga) útját. A szállást kereső Mária, védelmező társa József (Bakos-Kiss Gábor), a hírt hozó Gábriel arkangyal (Rácz József), a kétellyel mérgező Kísértő, az Ego (Mészáros Tibor), a mennyek királynőjét legelőször felismerő Erzsébet (Pápai Erika), a gyermekgyilkos Heródes (Olt Tamás), a szívtelen Kovács (Földes László Hobo) bibliai alakjai is megjelennek, ahogyan Szarka Tamás színpadra kép a Hegedűs szerepében.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint a városnak kötelessége volt felkarolni a produkciót, amelyet véleménye szerint nem volt szabad kicsiben megrendezni. A városvezető szerint egy sikertörténet kezdete is lesz a debreceni premier, ami Máriának a magyarság számára kitüntetett szerepe miatt hosszú utat járhat be a Kárpát-medencében. Kósa Lajos elmondta: nem volt nehéz meggyőzni a szponzorokat, hiszen Vidnyánszky Attila és Szarka Tamás neve, továbbá az izgalmas témaválasztás együtt biztosíték volt a minőségi munkához.
Szarka Tamás kiemelte, hogy a Ghymes albumain a téma rendszeresen megjelenik és a zenekar legnagyobb koncertjeit is karácsony idején szokta adni, így szinte kikívánkoztak belőle a Megváltó eljövetelét megzenésítő dalok. Kitért arra, hogy sok színpadi mű és film mutatja be Jézus életét, de az eljövetelét megelőző történésekről ilyen méretű mű még nem volt színpadon.
Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója a Mária mondanivalójáról, a szeretetteljes reményről szólva azt mondta: ezt minden gyereknek kötelező megtanulnia, átéreznie. "Reméljük, erkölcsi eredménye is lesz az összefogásunknak" - tette hozzá az igazgató.

Alexandr Belozub díszletterve

A főszereplő, Újhelyi Kinga Máriáról:

A Mária névről először is édesanyám jut eszembe. Így hívják ugyanis. Kétszer van névnapja egy évben: augusztus 15-én, Nagy Szűz Mária napján, és szeptember 8-án, Kis Szűz Mária napján. Gyerekkoromban mindig nagyon vártam ezt a két napot, az elsőt azért, mert akkor jöttek a „máriások", és énekelve, Máriát ábrázoló zászlókkal vonultak végig a falun. A másodikat pedig azért, mert édesapánkkal napokig szövetkeztünk nagy izgalommal, hogy mivel is lepjük meg édesanyánkat. Szóval, az én édesanyám a legelső Mária az életemben.

Aztán kicsit később megismerkedtem egy „másik" Máriával is. Nagymamám mesélt róla sokat, főleg amikor a szent ünnepekre készültünk, Karácsonyra, Húsvétra, Pünkösdre... Emlékszem, a zsoltáros könyvéből egyszer kiesett egy kép. Egy gyönyörű, kristálytiszta tekintetű asszony nézett vissza rám. Mai napig élesen él bennem ez az arc: öröm és fájdalom, egyszerűség és nagyszerűség különös keveredését tükrözte. Zavarba jöttem hirtelen, mert azt hittem, ez a nagymamám fiatalon. De nagymama felvilágosított, hogy Szűz Mária van a képen...

Kirándulásaim során különböző országok templomaiban, múzeumaiban sokszor találkoztam Szűz Mária megjelenítéseivel festményeken, szobrokon és más művészeti alkotásokban. Művészfilmekben is nagyszerűbbnél nagyszerűbb színésznők játszották. A legnagyobb hatást azonban mégis a zene gyakorolta rám, amikor 2008-ban Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumában volt szerencsém Magdolnát játszani-táncolni. Liszt Stabat Mater Preciosa-ja és Dolorosa-ja a legpontosabb tételek, amelyeket anyai örömről és fájdalomról valaha írtak, gondoltak, festettek.

Ha párhuzamba állítom az eddigi művészi- és életpályámat, döbbenetes az átfedés a kettő között. Kislányom születése előtt egy várandós nőt játszottam, várandósan. Most, hogy Annamáriám közel öt hónapos, egy csodálatos szerep segíti a színházi életbe való visszatérésemet: Mária. Ez a szerep többek között lehetőséget nyújt az anyává válás folyamatának újraélésére, a fogantatástól a szülés katartikus állapotáig, sőt, azon is túl. Addig a felismerésig, hogy minden egyes nő magában hordozza az „örök Máriát", minden egyes várandós nő szíve alatt egy olyan szívecske dobog, melyben ott szunnyad a megváltás lehetősége. Óriási felelősség van rajtunk, nőkön, anyákon, asszonyokon: rajtunk múlik, hogy lesz-e egyáltalán új nemzedék, és az is, hogy milyen lesz ez az elkövetkezendő generáció.