Bemutatkozik a megújult egri tánctagozat

Első bemutatóját tartja pénteken az egri Gárdonyi Géza Színház új tánctagozata, amely két művet is előad. A tagozat a GG Tánc Eger nevet viseli, a közelmúltban nyolc új táncos szerződött hozzá, így most tizenegy tagja van, vezetőjük Topolánszky Tamás.

Mire vállalkoznak?:

Az újjászervezett egri balett együttes komoly művészi erőpróbára vállalkozik a 2011/2012-es színházi szezonban: Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére tervezett koreográfiájukat és Bartók Béla A fából faragott királyfi című zeneművére készülő egyfelvonásos táncjátékukat egymás szerves folytatásaként, egy táncest keretein belül mutatják be.

"A fából faragott királyfi egy olyan mese, amely bármelyikünkkel megeshet, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól. A hét fő bűn kettőssége és ezek találkozási pontjai adnak súlyt az előadásnak. Nem létezik csak jó vagy rossz ember, nem léteznek jó és rossz tulajdonságok, szerintem ezek egysége alkot egy embert" – ajánlotta az előadást Topolánszky Tamás.

Pinczés István dramaturg a bemutatkozásról:

A két mű összekapcsolására az ötszörös évforduló is alkalmat ad: Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt született, 125 évvel ezelőtt halt meg, Bartók Béla 130 éve született, Balázs Béla kereken 100 évvel ezelőtt írta A fából faragott királyfi szövegét és 95 évvel ezelőtt volt az operaházi ősbemutató.

Topolánszky Tamás koreográfus elképzelése szerint a Les Préludes programzenéje egyben A fából faragott királyfi előjátékává is válhat. Liszt szimfonikus költeménye, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel, a teljes emberi létezés, az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg: „ A szív fénylő hajnala a szerelem. A vihar ereje széttépi a gyengéd illúziókat, a sebzett lélek a természet csendjében keres nyugalmat. A férfi - mikor a trombita felharsan - elsőnek rohan a csatába, hogy a küzdelemben ismét visszanyerje belső erejét.” A gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása szinte kínálja a művet a táncos-mozgásos-vizuális megjelenítésre. A kompozícióban sorra bukkannak elő az újabb és újabb zenei témák, s ez remek lehetőséget biztosít koreográfusnak és rendezőnek arra, hogy Liszt művéhez rendhagyó módon, szabadabban, korszerűbben közelítsen.

A Les Préludes alatt születnek meg, tűnnek fel az egri színház üres színpadán, a semmiből A fából faragott királyfi figurái is. Liszt műve nem pusztán a férfi életútjának stációiról, hanem a művész teremtő képzeletének gyötrelmeiről, magáról a művészi alkotás folyamatáról, az alkotás dinamikájáról, az anyaggal vívott küzdelemről, a művészi gondolat formába öntéséről szól.

Ez az újonnan felfedezett tartalom folytatódik népmesei motívumokba oltva a Balázs Béla librettóra épülő bartóki zeneműben, amely a művész önazonosságának, az emberi identitásnak a problematikáját járja körül. A tervezett balettelőadás -megtartva az eredeti mese szimbolikáját- az erőszakos aktualizálás veszélyét elkerülve korszerű színházi eszközökkel próbálja a mai közönség számára is testközelivé és lefordíthatóvá tenni Liszt szenvedélyes zenei vallomását, Balázs Béla meséjének Bartók muzsikája által hordozott üzenetét: küzdj meg a hamis és felszínes látszatvalósággal, vállald önmagad, hogy -ha kell, szenvedések árán is- megtaláld a magadhoz illő párt és harmonikusan élhess a világban!