Kettős feladattal alakult meg tíz évvel ezelőtt Zomborban lelkes amatőrök önzetlen munkájával és támogatásával a Berta Ferenc nevét viselő Zsebszínház. Az egyik az volt, hogy összefogja a nyugat-bácskai magyar művelődési életben részt vevő amatőröket, darabokat vigyen színre és tájoltasson a Vajdaság magyar lakta falvaiba. A másik pedig az, hogy elvigyék a beszélt magyar színpadi nyelvet a szórványban élő magyarság legkisebb településeire is.
"Két kiemelkedő eredménnyel is büszkélkedhetünk a zombori Zsebszínház fennállásának tízéves jubileumán. Őrszálláson (Stanisicen) húsz év után először került bemutatásra magyar dráma, és a faluban újra megalakult a magyar amatőr színjátszás. A zombori Zsebszínház másik érdeme, hogy Veprődön (Kruscicon), ebben a Kulához közeli településen, ahol talán már 250 magyar lélek sem él, ott is újra megalakult a művelődési egyesület, sőt díjat is nyert a vajdasági magyar amatőr színházak fesztiválján" - nyilatkozta Fekete J. József, a zombori Berta Ferenc Zsebszínház elnöke az évforduló alkalmából.
Elmondta, hogy a Zsebszínház célja "összefogni mindazokat a kulturális erőket, amelyek a nyugat-bácskai szórványban jelen vannak, és még mozgósítani tudnak". A Zsebszínház Találkozások címmel havi rendszerességgel tart összejöveteleket, ahogyan azt "mottójukként" is vallják: "fontos emberekkel, művekkel, barátokkal". Az elmúlt tíz esztendőben 140 találkozót szerveztek és rendeztek meg, és bár nyaranta kis szünetet is tartanak, a küldetésként vállalt kultúrmunka ekkor sem szünetel: az utóbbi években Nyári Találkozásokat szerveznek, és olyan kis településekre mennek el, amelyeket hivatásos színházak már fel sem keresnek, de még könyvbemutatókat sem tart ott senki.
"Amikor tíz évvel ezelőtt megalakítottuk a zombori Zsebszínházat, arra törekedtünk, hogy fenntartsuk a folyamatosságot, és az örökébe lépjünk az akkortájt anyagi okok miatt megszűnő Vajdasági Magyar Amatőr Színháznak. Tehát a folyamatosság lebegett a szemünk előtt, illetve az a cél, hogy magyarul szóljunk közönségünkhöz, még akkor is, ha meghívott vendégeink, kiállítóink, előadóink esetenként más nyelvet beszélnek, vagy külföldiek. Mindaz, amit ők elmondanak, nálunk magyar nyelven is elhangzik. Tudatosan arra törekszünk, hogy ne gettósodjék el kis közösségünk, igyekszünk nyitottak lenni a világra" - világította meg hitvallását Fekete J. József.
A Berta Ferenc Zsebszínház egy a bánsági Kisoroszin született férfiről kapta a nevét, aki a kulturális életben kifejtett negyvenévi munkával a háta mögött 2000-ben hunyt el.
"A család engedélyével az ő nevét vette fel a Zsebszínház, amelynek rendezvényein átlagosan több mint 90 ember volt jelen az elmúlt években. Ezek a találkozók nem klasszikus könyvbemutatók, nem klasszikus rendezvények, hanem "kis és polgári" rendezvények is egyúttal. Minden alkalommal rendezünk valamilyen kiállítást művészeti alkotásokból, és minden alkalommal megszólal valamilyen zene is" - részletezte a Zsebszínház műsorpolitikáját az elnök, aki azt is elmondta, hogy a Zsebszínház munkáját hárman egyengetik: rajta kívül felbecsülhetetlen segítséget nyújt Györfi Sándor és Györfi Klára.
A Zsebszínház küldetésének sajátos bizonyítéka, hogy az általa létrehozott produkciókban szenttamási, kulai, ókéri, verbászi, bácskertesi, bezdáni, szabadkai, zombori, őrszállási műkedvelők is szerepeket vállaltak, továbbadva a Zomborban szerzett tapasztalatokat szülőfaluikban.
"Hogy miért vagyunk Zsebszínház? Mert mindent a saját zsebünkből fedezünk. Mi tartjuk életben ezt a színházat. Rendezvényeinket a legnagyobb hagyománnyal rendelkező zombori magyar egyesületben, a Magyar Polgári Kaszinó épületében tartjuk" - jegyezte meg Fekete J. József, hangsúlyozva azt is, hogy egy-egy magyar előadásra 300-350 ember kíváncsi a Kaszinóban.
Nem lebecsülendő szám ez, főleg ha tudjuk, hogy Zomborban és vonzáskörzetéhez tartozó 15 településen összesen körülbelül 100 ezren élnek, és ebből - becslések szerint - 18 ezer fő a magyar közösség lélekszáma, közülük pedig jó ha, eléri a 3500-at a Zomborban lakó magyarok száma.
Szerző: Varga István, az MTI tudósítója