'Összesen 32 Misivel dolgoztam'- Légy jó mindhalálig Zalaegerszegen

A Légy jó mindhalálig című musicalt mutatta be Pinczés István rendezésében a Hevesi Sándor Színház társulata pénteken, Zalaegerszegen. A rendező saját bevallása szerint, eddig összesen 32 Misivel dolgozott.

Az előadásról

A Móricz Zsigmond regénye és színműve alapján készült musical szövegkönyvét és dalszövegeit Miklós Tibor írta, zenéjét Kocsák Tibor szerezte. A színpadra írt változatot Pinczés István átdolgozta és átkötő jeleneteket írt a darabhoz.

A musicalnek húsz évvel ezelőtt volt az ősbemutatója, azóta is az egyik leggyakrabban játszott előadás - mondta Pinczés István. "Forgószínpadra tervezett előadás volt, de Zalaegerszegen nincs ilyen színpad, ezért a színváltások közötti holtidőt átkötő jelenetekkel töltötték ki, a bútoros átdíszítések közé pedig táncokat koreografáltak. A gyerekek táncolva viszik a színpadra a bútorelemet, széket, asztalt, kerevetet, padokat, katedrát. A dal szövegében rejlő szimbolikus lehetőségeket használták koreográfiákban is; az osztálytermi jelenetben például guruló padokon keringenek a diákok a tanár körül" - magyarázta a rendező.

A díszleteket is ő tervezte, és mint fogalmazott, igyekeztek a szükségből erényt kovácsolni. A nehéz gazdasági helyzetben a színháznak kevés pénze van egy musicalt színpadra állítására, ezért a díszleteket - a bútorokat, a kollégium árkádos folyosóit, az osztályterem falait, Dorogiék nappalijának, Törökék konyhájának a falát - háttérvetítéssel oldották meg. Aszínháznak így kéz-hárommillió forintot tudtak megspórolni, és a ruhákat is - hetven szereplőnek összesen 110 öltözete van - a jelmezraktárból választották ki.
A rendezői elképzelés szerint a színpad hátsó falán elhelyezett hatalmas fólián a prózai jelenetek alatt kivetített állóképek láthatók, a mintegy húsz dal közben pedig videoklip-szerű, művészi filmetűdöket vetítenek. A felvételek egy részét külső helyszíneken, utcán, kapualjakban, a Balatonon, a Hortobágyon forgatták. Arra viszont törekedtek, hogy ne kettőzzék meg a színpadon játszódó látványt, így például a szerelmes jeleneteknél, szóló énekeknél a színész arca szuper plánban, felnagyítva látható. Pinczés István szerint így azokat az apró rezdüléseket is észre lehet venni, amit más körülmények között soha nem láthat a közönség.

A zalaegerszegi előadáson hetven szereplő lép színpadra, közülük 34-en a református kollégium lakóit és a debreceni fiatalokat személyesítik meg. A gyermekszereplők kiválogatásakor a karakterteremtő készség, ének-, zene-, tánctudás mellett fontos szempont volt a gyerekek hangterjedelme, hangszíne, ritmusérzéke - hangsúlyozta a Jászai Mari- és Ucsimura-díjas Pinczés István.
Nyilas Misi szerepét kettős szereposztásban Lehotai Miksa és Standi Barnabás játssza; faladatuk összetett, hiszen énekelniük és táncolniuk is kell. Ugyancsak kettős szereposztásban Hertelendy Attila és Balázs László alakítja Valkay tanár urat. A főbb felnőtt szerepekben Farkas Ignácot, Bellus Attilát, Szakály Aurélt, Mihály Pétert, Ecsedi Erzsébetet, Debrei Zsuzsannát és Czegő Terézt láthatja a közönség

"Összesen 32 Misivel dolgoztam" - részlet a dehir.hu cikkéből:

Az idén 650 éves Debrecen 170 éves színházában 20 éve mutatták be a Légy jó mindhalálig című musicalt. Akik akkor gyerekszínészként tűntek fel a világot jelentő deszkákon, ma már felnőtt emberek. Volt, akinek az útja másfelé kanyarodott, sokakat azonban véglegesen megfertőzött a színház.

Pinczés István két évtized után is egészen naprakész az egykori szereplőket illetően, sokuk sorsát figyelemmel kíséri azóta is. A finn Jyvaskyla, az erdélyi Marosvásárhely és Székelyudvarhely, a szlovákiai Komarno és a japán Tojama mellett 11 magyarországi színházban rendezte már meg eddig a musicalt: most éppen Zalaegerszegen, immár 17. alkalommal. „Majdnem mindenütt 2 Misi volt, összesen 32 Misivel dolgoztam” – árulja el, hozzátéve, hogy az osztályársak közül is sokan lettek színészek.

Dánielfy Zsolt és Pető István a színpadon

Mi lett velük?

Két Nyilas Misi volt Debrecenben is. Pető István, a Bojtról, egy kis faluból származó fiatalabb fiú mintha a könyvből lépett volna ki. Nem maradt a pályán – bár pár évig énekkari tagja volt a színháznak. „Váltótársa”, Dózsa Gergely Péter országosan ismert név lett: Galla Miklós társulatával, a Holló Színházzal játszott éveken át, ma ifjúságsegítőként dolgozik Pinczés István tudomása szerint. Ebből a gárdából meglepően sokakat magával ragadott a színpad. Mercs Jánost (Gimesi) ma is gyakran látni a színen: miután elvégezte a színművészetit, ideszegődött. Tokaji Csaba (Böszörményi) Budapesten játszik, ahogy Varjú Kálmán (Tannenbaum) és Kokics Péter is. Előbbi a Vígszínház tagja, utóbbi a Madáchban kezdte, majd alternatív társulatokban tűnt fel. Pallagi Ákos (Sándor) is a fővárosba került, ahol zenészként és előadóként dolgozik. A Posta-testvérek pedig – Máté és Viktor – Svájcban lettek musical színészek, de a Magyar Színházban a Vámpírok báljában is szerepeltek. Vannak persze más utak is: sokan visszatértek a „civil” világba, és akadt olyan srác is, akit az alkohol vagy a drog sodort magával.

Az iskolás füzetet idéző egykori színlapot nézve úgy tűnik, a társulat felnőtt tagjainak sorából egyedül Dánielfy Zsolt játszik ma is a Csokonaiban (már 30 éve!). Azonnal dőlnek belőle az emlékek, az anekdoták. Rögtön felemlegeti, először el sem tudta képzelni, hogy lesz musical ebből a darabból. – Kocsár bejött a színházba, és kifejezetten az én fizimiskámra írta Az élet szép, az élet minden című slágert, amit Valkay tanár úrként énekeltem – meséli. – Voltak nehéz pillanatok: a környékbeliek például már a próbák második napján kihívták a tűzoltóságot, mert a srácok kimásztak a tetőre és ott szaladgáltak…. Egyébként annyira jó gyerekek voltak – teszi hozzá somolyogva –, hogy az ügyelő nyeles vonalzóval kergette őket.

Folytatás a dehir.hu-n olvasható.