"Ebbe belereszketsz" - Alkotók vallanak a Máriáról

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szarka Tamás új művétnek premierjére készül a Csokonai Színház. Vidnyánszky Attila rendezésének premierjét december 11.-én tartják. Cikkünkben videókon keresztül az alkotók osztják meg gondolataikat, és  bepillantást nyerhetnek a próbafolyamatba is.

Vidnyánszky Attila az alkotói folyamatról:

Szarka Tamás a darabról:

A debreceni ősbemutató rendezője, Vidnyánszky Attila szerint a Máriában az élet igenlése áll szemben az élet elvetésével, tagadásával. A mai meddő világ nem kezeli helyén a születést, a gyermeket – a szülés meg van fosztva szakralitásától. E szakralitást adja vissza ezzel a művével?

Az aranymetszésében ott van a szülés. Vér és verejték, ember- és csecsemőhalálok után, szemben mindennel. Máriát és Józsefet fegyveresek üldözik, a kovács kizárja őket a házából, és mindezek után, a teljes kiszolgáltatottságban mégis megtörténik a csoda, megszületik Jézus. Az eredeti történet önmagában gyönyörű, ökomenikus, bármely vallásba szépen illeszkedne – mindenki megszívlelheti, bárhol éljen is.

- A zenében hangszeresen is elválasztja a két világot: a heródesi világ inkább mechanikus gépi zenében jelenik meg, viszont amikor Mária bejön, ő vagy kíséret nélkül, vagy orgonával, vagy régi hangszerekkel szólal meg...

Ezekkel a hangszerekkel dolgozom régóta. Különféle világokat hozok be általuk, de nem szolgáltatom ki magam hangszereknek. Nyilvánvalóan van jelentése annak, hogy valaki így vagy úgy hangszerel. De modern hangszerekkel is fel lehetett volna dolgozni a teljes témát, illetve kizárólag ezer évnél régebbi hangszerekkel is. Én viszont itt a mai hangszerektől a több ezer éves hangszerekig átfogom az egészet. Annyira nem volt tudatos, hogy Mária milyen kísérettel szólal meg, ösztönből jött. Amúgy meg eklektikus az egész zenei anyag, ebben legalább ne legyen az. Így tetszett. (...)

- Vidnyánszky Attilával való együttműködése hogyan alakult ki?

Észrevétlenül. Úgy három-négy éve eljöttem Debrecenbe, akkor ő már használta a zenémet az Úri muri előadásban. Eljöttem, beszélgettünk, és azóta is valahogy együttgondolkodunk. Sok mindenben – és ez ritka. Sokszor kimondja, amit én gondolok, és lehet, hogy fordítva is így van. És ez jó. Mondtam neki, hogy van egy ilyen témám, megírnám. „Írd!" Megmutattam, és tetszett neki nagyon, akkor hadd menjen. Ilyen egyszerű.

Újhelyi Kinga hitről, születésről, Mária szerepéről:

Pápai Erika a munkáról, Erzsébet szerepéről:

"A Csokonai Színházban például nagyon jó érzés volt a próbán azt látni, hogy a debreceni társulat tagjai szabadon, merészen, okosan beszélnek – és ahogy Vidnyánszky Attila ezt hallgatja, beépíti, ahogyan elkezdenek együttgondolkodni – méghozzá mélyen, a lényegről. Tetszik, hogy megint sűrű energiájú embereket látok. Ez már hihetetlenül hiányzott...

Beszéltem az egyik próbán arról a két gondolatról, ami engem a legjobban megráz benne: az egyik, hogy Mária mint ember jelenik meg – akiben felmerül a kétely, hogy megtarthatja-e a gyermeket. Ebbe belereszketsz. De Jézus és Mária ember is volt, és ha ezt meglátod, akkor értesz meg mindent. A lényeg: az örök emberi. Szarka Tamást azért is szeretem, mert valami egészen más gondolkodásmódot képvisel, van benne valami meghökkentően üdítő.

A másik felkavaró a darabban maga a szülés. A szülés folyamata, fájdalma bele van írva, és engem ez lenyűgöz.

 Erzsébet megérzi a sugárzást – nemcsak arról van itt szó, hogy ő az élet mellett szavaz, hanem azt is megérzi, hogy ez valami más. Keresztelő Szent Jánossal várandós, van egy kiválasztottság-érzése – a szentség érzése. A természetes női gondolkodás mellett muszáj belevinni a jelenetbe egy misztikus ráérzést, valamit, amitől tudom, hogy annak a gyermeknek meg kell születnie".

Bakos Kiss Gábor József szerepéről és feladatokról:

Gemza Péter koreográfus a készülődésről:

"A munka kezdetén a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy nincs a színháznak tánctagozata, tehát a tánckart a próbák során kellett felépíteni. Épp ezért eleinte úgy írtam koreográfiákat az első – húsz perces (!) – számhoz, mintha erre a zenére mindenkinek folyamatosan kellene táncolnia, ami természetesen az előadásban nem így lesz. De ahhoz, hogy tánckart építsünk, hogy összeszokjanak a különböző képzettségű táncosok, kellett ez az előkészítő folyamat. És amikor már jól haladtunk, lassan kezdtük szétbontani különböző táncbetétekre, szólókra" .

"Vidnyánszky Attila kérése az volt a heródesi őrület megjelenítéséhez, hogy minél töredezettebb legyen a mozgás, minél kevésbé hasonlítson a táncra. Olyan mozgássor legyen, amely az evésből ivásból alakul ki, olykor pedig kiszakad ebből egy-egy szólista, akik Heródest mulattatják táncaikkal. Próbálják mindenféle vágyaikat kielégíteni, de már belefáradtak, nincs már mit kitalálniuk. A tánckar feladata is az volt, hogy mindenki előtt ismert bibliai Mária-történetből írt musicalt a színház felé húzzuk. Hogy teret adjanak annak a víziónak, amely benne van a zenében és a szövegben".

A Csokonai Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös produkciója

SZARKA TAMÁS: MÁRIA

musical - ősbemutató

 Mária ÚJHELYI KINGA

József BAKOS-KISS GÁBOR

Ego MÉSZÁROS TIBOR

Heródes OLT TAMÁS

Erzsébet PÁPAI ERIKA

Arkangyal RÁCZ JÓZSEF

Kovács FÖLDES LÁSZLÓ HOBO

Hegedűs

SZARKA TAMÁS (GHYMES)

Ráhel FEHÉR ÉVA

Táncosok: Ágoston Krisztina, Ámik János, Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Bocskai István, Bucsku Dóra, Csápenszki Nikolett, Csatári Viktor, Daniel Díaz Fernandez, Edelényi Viven, Égerházi Boglárka, Endi András, Eperjesi Anikó, Fekete Fanni, Fekete Gréta, Gyöngyösi Mariann, Hajdu Péter, Halász Rita, Hevesi László, Horváth Csaba, Jámbor Gábor, Jónás Brigitta, Kerekes Adrienn, Kodác Vivien, Kotormán Anna, Kurely László, Márkus Luca, Mező Zsuzsanna, Molnár Endre, Orosz Csenge, Paulinyi Ádám, Pozsonyi Ágnes, Steuer Tibor, Szanyi Sarolta, Szmolár Alex, Szufelják Demeter, Tasó Adrienn, Tasó Marianna, Tóth Andrea, Tőke László, Tölli Zsófia, Tündik Zsuzsanna, Udvarhelyi Péter, Ur Annamária, Völgyesi Árpád 

Közreműködik a Csokonai Színház énekkara | a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara (karvezető: Nemes József) 

Korrepetitorok: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Nagy Máté, Szentai Cecília | Rendezőasszisztens: Bakai Barbara | Koreográfus asszisztens: Tőke László | Ügyelő: Szabó Krisztián, Sárkány Gyula | Súgó: Dihen Viktória 

Díszlet- és jelmeztervező: Olkeszandr Bilozub | Koreográfus: Gemza Péter 

Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA

BEMUTATÓ: 2011. december 11. és 12.

Forrás: Csokonai Színház, Színház.hu