Robert Woodruff megbontja a „néző” fogalmát, a Születésnap című előadáson nem megfigyelői szerepbe ülteti közönségét, hanem annak részesévé teszi, provokálja őt. A rendező nem enged passzivitásba süllyedni, nincs lehetőségünk kivonni magunkat a történésekből, reflektálnunk kell.
Thomas Vinterberg Festen című dogma-filmje az alapja Robert Woodruff amerikai rendező alkotásának, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színházban október 11-én ünnepelhette bemutatóját.
Robert Woodruff szavaival:
"Olyan színházi előadásokhoz kötődöm, amelyek a szélsőséges emberi viselkedést ragadják meg, és a Születésnap ilyen projekt számomra. Családok, amiképpen társadalmak is gyakran hazugságokra, titkokra, féligazságokra épülnek. Ezek a DNS-ben eltemetett hamisságok tükröződnek a család vagy egy kultúra feszültségekkel terhes arcán, és a színlelés maszkját kényszerítik rá. A hallgatás paktuma alatt élő csoport viselkedése tükrözi ezt a gyötrelmet. Következésképpen agresszív, beteg, vad. A Születésnap a hallgatás törvényének a feltörésében mutatott egyéni tett elképesztő erejét és félelem nélküliségét állítja elénk. Annak a bátorságnak a szépségét, amely az igazság fényét vetíti mind személyes, mind pedig kultúráink életére."
“(...) számomra elképesztő, hogy mire képesek a színészek. Tudom, hogy végső soron minden, amit teszek, tőlük függ. Létre tudok hozni egy érzelmi vagy fizikai tájat, de tudom, hogy olyan előadásokra van szükség, amelyek hitelesek. Végül mindig a színészek lelkét kérem el” – vallja Robert Woodruff abban az interjúban, amelyet Visky András készített vele. A közönséggel kapcsolatban a rendezőnek egyetlen elvárása van: “Szeretném, ha az előadást nem felejtenék el. Szeretném, ha a sírig magukkal vinnék, ha őszinték maradnának. Szeretném, ha égetné őket: a gyomrukban, a szívükben, az agyukban.” Az előadás során három fogásos vacsorával vendégeljük meg a közönséget, a menüben vörös fantázialeves, négy évszak hús-koktél, valamint kávé és sütemény szerepel.
A rendezőről:
Robert Woodruff több mint hetven előadást rendezett az Amerikai Egyesült Államokban, többek közt a Lincoln Center Színházban, a New York-i Állami Színházban és a Brooklyni Zeneakadémián. Legutóbbi rendezései között szerepel Ingmar Bergman Őszi szonátája a Yale Színházban, illetve a Madame White Snake című opera, amit a Bostoni Operában és a Pekingi Zenei Fesztiválon is bemutattak. Operarendezései között szerepel Philip Glass több művének világpremierje: például az Appomattox, melyet a San Francisco-i Operában mutattak be.
Fotó: Biró István
Thomas Vinterberg – Mogens Rukov – Bo Hr. Hansen:
Születésnap
Színpadi változat: Visky András és Robert Woodruff
Christian, az idősebb fiú Szűcs Ervin
Helene, a húga Kézdi Imola
Michael, a fiatalabb fiú Viola Gábor
Linda, a halott lánytestvér szelleme Pethő Anikó
Helge, az apa Bogdán Zsolt
Else, a felesége Kató Emőke
Mette, Michael felesége Csutak Réka
Raphael, Helene barátja Buzási András
Michelle Albert Csilla
Pia Györgyjakab Enikő
Kim, Christian barátja, séf Sinkó Ferenc
Helmuth von Sachs, ceremóniamester Bodolai Balázs
Lars, recepciós Salat Lehel
Bent, nagybáty Orbán Attila
Bentné Kali Andrea
Poul Váta Loránd
Poulné Skovrán Tünde
Zongorista Horváth Zoltán
Első kameraman Balla Szabolcs
Második cameraman Fogarasi Alpár
Első pincér Molnár Tibor
Második pincér Andercó Ildikó
Kislány Alia Maria Matei
Kisfiú Mihai Iosif Aconstantinesei
rendező Robert Woodruff
dramaturg Visky András
díszlet- és jelmeztervező Carmencita Brojboiu
zeneszerző Lászlóffy Zsolt
koreográfus Sinkó Ferenc
videó Soós Attila
rendezőasszisztens Simón Hanukai, Visky Andrej
ügyelő Nagy Yvonne
Olvasónk írása az előadásról itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.