Van felvétel Jászai Mariról! - Videóval

A szlovákiai Révkomáromban vette kezdetét csütörtökön a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) Jászai-On című, határon túli és inneni digitális kulturális rendezvénysorozata, amelynek eseményei élőben is követhetők a www.jaszaimari.hu oldalon.

A megnyitóról

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a megnyitón a kezdeményezést méltatva kiemelte: fontos alkalom egy nemzet életében, amikor a digitális technológia találkozik a művészettel, a művészekkel. Olyanokkal, mint a sorozat névadója, Jászai Mari, de lehetne sorolni tovább, hiszen Déryné és Blaha Lujza szintén koruk meghatározó egyéniségei voltak, akikről intézményeket, tereket, utcákat neveztek el - tette hozzá. A városháza dísztermében megjelent Albert Dénes révkomáromi alpolgármester, valamint a program főszervezője, Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója is.
A projekt célja, hogy az eseménysorozat kiállításai, filmművészeti értékei, színházművészeti előadásai digitális úton, számítógépeken, iPadeken és iPhone-okon keresztül juthassanak el mindenkihez belföldön és külföldön egyaránt. A megnyitóünnepségen Tóth Tibor színházigazgató, Keserü Katalin művészettörténész, továbbá Jászai-díjas színművészek szóltak a Jászai-életműről, a nemzeti kultúráról, A tolonc című film forgatásáról (ez az egyetlen mozgókép, mely megörökítette a színésznőt), s részletek hangzottak el Jászai Mariemlékirataiból.

Digitális kiállítások nyíltak!
A MaNDA három digitális kiállítást hozott létre, amelyek mind a website-on, mind pedig a rendezvények helyszínén - Révkomárom mellett Tatabányán és Ászáron, Jászai Mari szülőhelyén - tekinthetők meg. Az első digitális tárlat Jászai Mari életét és legkiemelkedőbb színházi és filmművészeti szerepeit mutatja be, a második kiállításon Izsák Máriának, a MaNDA fotóművészének Bubik István Jászai-díjas művészről készült képeit tekinthetik meg az érdeklődők, míg a harmadik tárlaton fiatal fotóművész-növendékek, valamint az ászári Jászai Mari Általános Iskola tanulói mutatják be a digitális fotóművészet területén elsajátított tudásukat.

Három helyszínen rendeznek eseményeket
A három helyszínen - a révkomáromi Jókai Mór Színházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban, valamint az ászári közösségi házban - zajló események részeként 18 órakor Dráfi Mátyás, Fabó Tibor, Bondor Éva, ifj. Jászai László műsorára kerül sor online közvetítéssel, ezt 19 órától Kertész Mihály A tolonc című némafilmjének vetítése követi élő zongorakísérettel. Zárásként 20 órától tehetséges ászári fiatalok mutatkoznak be, akik a fotózásban használják fel a digitális technikát. A Csillag-Kiscsillag címmel helyi tehetségek és híres művészek is bemutatkoznak a három helyszínen.
A szervezők szeretnék, ha a Jászai-On a digitális nemzeti kultúra egyik szimbólumává válna és bíznak abban, hogy az elkövetkezendő években Kárpát-medence valamennyi magyar kultúrájú települése, az ott élő tehetségek megjelenhetnek a Magyar Nemzeti Digitális Archívum kulturális website-ján.

A toloncról vagy Elázott filmkincsek rozsdás dobozokban avagy Létezik felvétel Jászairól

 "Alig hittünk a szemünknek, amikor az egyik legrozsdásabb dobozból vésővel kiszabadított, gyönyörűen virazsírozott, szintén angol inzertes filmtekercsen Jászai Marit pillantottuk meg egy öreg parasztasszony szerepében, majd a következő snitteken megláttuk a magyar színjátszás másik nagy öregjét, Szentgyörgyi Istvánt, a húszas éveiben járó Berky Lilit és Várkonyi Mihályt.

 Az I. világháború éveiben, jól felszerelt műtermekben, kiváló szakemberek irányításával virágzó filmgyártás folyt Magyarországon. Az 1918-ban készült filmek száma meghaladta a százat. A magyar filmeket nemcsak a hazai közönség látta, de Európa számos országában sikerrel vetítették őket, sőt némelyikük a tengerentúlra is eljutott. A háború után azonban válságba került a magyar filmipar, és élvonalbeli filmeseink lehetőségek híján elhagyták az országot. Köztük volt a korszak sztárrendezője, Kertész Mihály is, aki előbb Bécsben tűnt fel, majd Berlinből, Párizsból érkeztek róla hírek, végül Hollywoodban állapodott meg, ahol Michael Curtiz néven több mint száz filmet rendezett.

2007 őszén kaptunk hírt a holland filmarchívumból, hogy megtalálták Kertész Mihály Az utolsó hajnal (1917) című filmjének teljes kópiáját, melyből archívumunk eddig csak egy háromszáz méteres töredékkel rendelkezett. 2008 januárjában megállapodtunk a holland filmarchívummal, hogy a filmet Amszterdamban, a Haghefilm laboratóriumban restaurálják, s egy később kiválasztásra kerülő magyar filmért cserébe gyűjteményünkbe is kerül majd egy példány. Ekkor még nem is sejtettük, hogy itt Budapesten, a Duna Televízió raktárában, öt rozsdás dobozban egy még ennél is nagyobb ritkaság lappang: Kertész Mihály egyik első filmje, A tolonc. A film színháztörténeti érdekessége, hogy ez az egyetlen mozgóképes dokumentum, amelyben Jászai Mari, a nemzet nagy tragikája látható." - közölték a szervezők. Folytatás itt.

Jászai Mari idézetek:

„A színpadon az apám vagyok, az életben az anyám”

„Szép és fölséges színészet, amely megengeded nekünk, hogy mindig a széppel foglalkozzunk, hogy a remekműveket a mi ajkunk közvetítse és a nagy költők prometheusi lángjánál melegedjünk és fényeskedjünk – én hódolattal, alázattal, hálával szeretlek és büszke vagyok a színész névre!”

„Az élet rejtelmes törvényszerűsége folytán a dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek. A homály, mely bölcsőmet fedte, borítja be nemsokára halálos ágyamat is.   Ami közbe esik: rövid felrepülés volt a fénybe, ahonnan nemsokára vissza kell szállnom az örök homályba.”