Groó Diána filmrendező és Bálint András a Radnóti Színház igazgatója a Klubrádióban vendégeskedett. A művészet helyzetéről és az Új Színház-ügyről is kérdezték őket.
Bálint András felidézte, hogy amikor elolvasták Dörner György nyertes pályázatát, a budapesti színházigazgatók írtak egy rövid és pontos levelet, amelyben azt fogalmazták meg, hogy szakmaiatlan Tarlós István döntése. „(A dolgozat) egy szélsőséges, radikális manifesztum, szakmailag úgy ítéltük meg, hogy ez alapján nem lehetett volna odaadni Dörnernek az Új Színházat” – fogalmazott Bálint András.
„Az a bizonyos pályázat arról szólt, hogy Budapestet elöntötte a szemét, a nyugati, liberális, bolsevik kultúrmocsok, nem játszanak magyar szerzőket, nem képviselik a magyar kultúrát és nem minősül nemzetinek a budapesti színjátszás. Ezért összeállítottunk egy listát, hogy hány magyar szerzőt játszanak a budapesti színházak” – számolt be a Radnóti Színház igazgatója, aki megállapította, hogy tele van kortárs és magyar szerzőkkel a paletta.
Groó Diána az ügy kapcsán elmondta, „a sokk végigsöpört mindenkin”. A filmrendező úgy látja, Tarlós István kicsit későn határolódott el Csurka Istvántól. „Én egyszerűen nem tudom azt felfogni, hogy Magyarországon miért folyik bele ennyire a politika a kultúrába. Brazíliában töltöttem majdnem fél évet. Az egyik legpozitívabb élményem az volt, hogy az emberek úgy élnek, hogy a mindennapjaikat nem hatja át a politika. A kultúra minden területén szabadon, görcs nélkül tudnak gondolkodni, lélegezni” – nyilatkozta Groó, aki megijedt az itthoni eseményeket követve. „Elég pesszimista vagyok” – tette hozzá.
„Szélsőséges nézeteket valló, egykor kitűnő író Csurka. Egykor még pókereztem vele, nem is akármilyen társaságban, Réz Pállal, Harag Györggyel, a híres erdélyi rendezővel együtt” – emlékezett Bálint András, aki úgy vélte, a főváros kulturális vezetésének érvei Dörnerék mellett nem helytállóak, hiszen nem egyoldalú a színházi élet. „Találkoztam Tarlós Istvánnal, aki megkérdezte a véleményemet a döntés után. Én azt mondtam, semmi kifogásom az ellen, hogy azok is kapjanak színházat, akik jobbra is ikszelnek, igaz, nem járok mások szavazófülkéibe” – vetette fel Bálint, aki szerint azonban a politizálás és az igazgatás nem összeegyeztethető. Elárulta, hogy ő is ült egyszer, 20 évvel ezelőtt tribünön, és részt vett politikai megmozdulásokban, de azóta szigorúan figyelt arra, hogy semmilyen pártszimpátiának ne adjon hangot. Bálint úgy látja, „mély politika”, „szélsőbb jobboldali” nyomás lehet a kinevezés hátterében.
„Az elefántcsonttorony még mindig tisztességesebb hely, mint egy pártiroda” – idézte végül Kosztolányi szavait Bálint András, aki szerint tisztességes, szakmailag megfelelő emberekre érdemes színházat bízni.