A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége mély megrendüléssel búcsúzik TAMÁS FERENC színművésztől, mindannyiunk Frici bácsijától,
aki 2011. december 31-én, kilencvenedik életévében az öröklétbe távozott.
Tamás Ferenc Marosvásárhelyen született 1922. október 3-án. 1946-ban szerződött alapító tagként a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz, melynek már első évadában jelentős feladatokat kapott. A kezdeti operettkorszakban délceg hősök szerpében lopta be magát a közönség szívébe, ám később hangsúlyos drámai szerepekben is emlékezeteset alkotott. A fiatalabb színházkedvelők úgy emlékezhetnek rá, mint a Székely Színház hagyományait tovább éltető, a színházat és közönségét méltósággal szolgáló művészre. Alakításai örökre emlékezetesek maradnak .Emléke előtt kegyelettel hajt fejet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.
Temetése 2012. január 3-án, kedden délután 3 órakor lesz a marosvásárhelyi Református Temetőben.
Tamás Ferenc (1922-2011)
Miközben a vásárhelyi Nemzeti Tompa Miklós Társulata gőzerővel próbált a szilveszteri bemutatóra, jött a hír, hogy Garas Dezső a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja távozott az élők sorából. Szinte vele egy időben jött a második csapás, hogy a marosvásárhelyi színjátszás egyik legalázatosabb, leghűségesebb szolgálója Tamás Ferenc, mindenki Frici bácsija is elszerződött az égi társulathoz. Az alapítás évében, 1946-ban került a Székely Színházhoz. Tompa Miklós fedezte fel. Mesélik, a strandon látta meg, és rögtön felajánlott neki egy helyet az alakuló társulatban. Lehet igaz, lehet legenda a történet. Nem fontos. Frici bácsi megjelenésében, viselkedésében is legendás volt. Az a színész típus volt, aki a „nagy bölényektől” tanulta a SZÍNÉSZETET. Az operettől, a tragédiákon át a kortárs darabokig mindenben játszott. Rendezte őt Szabó Ernő, Tompa Miklós, Harag György, Hunyadi András, Dan Alecsandrescu, Kincses Elemér mellett mindenki, aki a marosvásárhelyi színházban megfordult. Mindig elegánsan, mindig megfontoltan, lassú eleganciával viselkedett: a színpadon, a büfében, az utcán. Több mint ötven évig szolgálta Tháliát. Több mint száz szerepet játszott el, mindenkor precízen, megbízhatóan. Mikor megjelent, mikor beszélt, mikor színpadra lépett érezni lehetett rajta milyen lehetett Delly Ferenc, Kovács György, Borovszki Oszkár. Nem voltak nagy kiugrásai, és nem voltak bukásai, a megbízhatóság volt rá a legjellemzőbb. Halálával, rádöbbenünk, hogy talán többet kellett volna vele foglalkoznunk, miután betegsége miatt visszavonult a deszkákról. Megelégedtünk azzal, hogy nap mint nap délben paroláztunk vele a főtéren, miközben rendszeres sétáját végezte. Majd mikor már ezt sem tette, önző módon elfelejtettük. Bocsáss meg nekünk, magunkkal törődő gyarlóknak, kedves Frici bácsi. Fogadjuk, hogy a színház, melynek te is alapítója voltál, tovább fog működni, azzal az alázattal, amelyet tőled tanultunk.
Gáspárik Attila
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.