Az Erzsébet téri Gödör megtalálta ideális funkcióját, független kulturális találkozóhely lett, még mindig nem nyerte el végleges állapotát. Most 1,5 milliárdot szánnak rá. Lapszemle.
A Népszabadság cikkét szemléztük:
Bár a Gödör működik, tulajdonképpen a legutóbbi időkig az építményt birtokló állam és a telket tulajdonló főváros sem tudott egymással megegyezni a sorsáról. Ami eddig elkészült belőle, az kiépítésének csak az első üteme: a mélygarázs, a tervezett kulturális központ egy része és a park. Mi több, ami eddig kész van, az is sok hibával épült meg. 2005 óta a minimális amortizációs munkák is elmaradtak: süllyed a felszíni járószint, repednek a burkolatok, beázik a nagy rendezvényterem fölötti üvegmedence. Most azonban az állam rendezni készül az ingatlan sorsát. Bekerült a nagy állami beruházások közé a Gödör is: 1,5 milliárd forintot fordítanak rá. Befejezik a föld alatti (jelenleg nyersbeton falakkal álló) nagy színház- és koncerttermet és a tervezett éttermet.
Hogy miként is lehetne élhetővé, használhatóvá tenni egy ilyen torzó jellegű építményt, arra tíz évvel ezelőtt Filep Ákos építésznek és jogász, belsőépítész feleségének, Kakuk Juditnak volt egy koncepciója. Filep annak idején a hely építészeti kialakításában is részt vett. Tulajdonképpen a házaspár találta ki a Gödör Klubot, amely nonprofit módon, állami pénz nélkül volt képes itt a kultúrát eltartani. Az objektum mélygarázsának bevételéből az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd utódja, a Nefmi visszacsorgatott az ingatlan üzemeltetésére, fizetve legalább tizenötféle karbantartó alvállalkozót. Részben ezeknek a karbantartásoknak a felügyelője, bonyolítója volt Filep Ákos cége, másrészt ő felelt a kulturális tartalomért. 2002-ben eredetileg fél évre bízták meg, hogy egyszerre bonyolítóként és kulturális menedzserként működtesse a helyet, s ebből lett mostanáig kilenc esztendő. Ez idő alatt kialakult a hely sajátos arculata, bevált programokkal. (Itt kerül sor januárban a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság első találkozójára).
A Gödör madártávlatból (forrás: google.hu)
Az utóbbi 6 évben a fenntartás már úgy ment, hogy a garázs bevételeit a minisztérium nem karbantartásra forgatta vissza, hanem az a parkoltatást végző állami cégé lett. Az állagmegóvásra és a technikai üzemeltetésre innen-onnan lecsípett minisztériumi pénzek jutottak, sőt sokszor az építésziroda maga áldozott a legszükségesebb felújításokra, szemétszedésre, vécéüzemeltetésre. Sajnos ezt megsínylette az épület. A legrosszabb azonban az a bizonytalanság volt, hogy nem tervezhettek hosszú távon, mert nem lehetett tudni, mi lesz a Gödörrel. Filepék szerződése három hónapos felmondási idővel bármikor felbontható volt. Így nem tudtak például nagyobb pályázatokon sem indulni.
Úgy tűnik, a helyzet most változik. Részben azért, mert a főváros és az állam megegyezett. A Gödör földterülete is állami kézbe kerül, az állam pedig 2012-13-ban befejezi a kiépítés második ütemét. Mindez szervezeti változásokkal is jár. Például hogy a Gödör a Nefmitől átkerül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központjához (KIM VK).
A teljes cikk és a folytatás itt olvasható.
Forrás: Népszabadság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.