Szikora János: egy művész ne öltsön egyenruhát

Siratódal helyett reflexió egy valóságtól elrugaszkodott országról a vezetőváltás előtt álló Új Színház búcsúbemutatója, a Varázshegy. Erről beszélt Szikora János a HVG-nek.

Arról, mennyiben tekinthető a Varázshegy a XXI. századi beteg Európa metafórájának Szikora János azt mondta: Thomas Mann még Európáról beszélt. “Én ebben az előadásban nem tudok egész Európához szólni, tökéletesen megelégszem azzal, ha Magyarországot megérintem. Magyarország beteg, ez egy beteg társadalom. A betegséget nem csak metaforikusan értem. Azt látom, tapasztalom, hogy rengeteg beteg ember országa. Persze nem véletlen, hogy elbetegedett a társadalom, hogy erős férfiak hullnak ki 40-50 éves korukban, hogy nők mennek tönkre, hogy fiatalok válnak koravénekké, és egészségükben megrendülnek. Ha az ember végigmegy az utcán, külön ünnep, ha egy mosolygó arc jön vele szembe. Az emberek kedvetlenek, fásultak lettek” – fogalmaz a rendező a HVG-nek..

“A Varázshegy beteg társadalmat szólít meg olyan fiatalember szemszögéből, aki azt hiszi magáról, hogy egészséges és kívülálló. Valljuk meg őszintén, sokan gondoljuk úgy, hogy sok a probléma, de mossuk kezeinket, áltatjuk magunkat, hogy nem tartozunk a betegek közé, kívülállók vagyunk” – tette hozzá Szikora, aki szerint hihetetlen mókuskerékben vergődünk az eladósodás, az elszegényedés, minimális egzisztenciánk szinten tartása miatt és arra már végképp nem marad idő, hogy az ember azzal foglalkozzon, amivel valóban fontos és érdemes. Hogy mivégre is van az a picike élet, amit élünk.

A kérdésre, lát-e még esélyt arra, hogy Tarlós István visszavonja Dörner György kinevezését, illetve új pályázatot írjanak ki a színház vezetésére azt felelte, nem lát esélyt. “Ez a játszma rövid távon eldőlt. De az ember nem adhatja fel belső kényszerét, hogy politikától függetlenül értelmesen gondolkodjon arról a világról, amelyikben él. Ezt a nagyon egyszerű ars poeticát - a rendszerváltás óta a saját, keserű tapasztalataim alapján mondhatom - borzasztó nehéz, szinte lehetetlen megvalósítani. Az élet sokkal gazdagabb, összetettebb és árnyaltabb, mint bármely párt politikai ideológiája. Mélységesen megvetem azokat a művészeket, akik szerény képességeik és tehetségük pótlékaként pártideológiákhoz dörgölődzéssel próbálnak helyzetbe kerülni, illetve gondolkodásukat belekényszerítik egy politikai mátrixba. Az életről mátrixokban gondolkodni mélységesen művészetellenes. Meggyőződésem, hogy mindenféle pártideológia a szellem egyenruhája. Egy művész ne öltsön egyenruhát, vagy ha megteszi, számítson arra, hogy a szabadságnak nem a polgára, hanem a csendőre lesz” – jelentette ki Szikora János.

A teljes interjút a HVG nyomtatott számában olvashatják.

Kapcsolódó anyag: