Rövid beszámoló Smetana "Az eladott menyasszony" című operájának Kovalik Balázs rendezte novemberi, berlini bemutatójáról.
Egy kissé ködös estén Berlinben nagy izgalommal várom, hogy elkezdődjön Bedřich Smetana hazánkban kevésbé ismert operája, az Eladott mennyasszony. Az opera helyszíne egy Csehországban fekvő idilli falvacska, amelynek lakosai még más törvények alapján képzelik el egy társadalom működését. Az élet egyik alaptémájáról szól a mű, a szerelemről két ember között és annak kicsit komikus, de furfangos beteljesüléséről. Mitől is válik komikussá és olykor furfangossá? Attól, hogy két értékrend ütközik egymással: az igaz szerelem az anyagi érdekekkel.
A darab elején az alkotók azonnal a kis idilli tájra repítik a közönséget, és teszik mindezt igen játékos és szimpatikus módon. Nem csak a zene, hanem a látvány is azonnal magával ragad minket, a nyitány kezdetétől fogva. (Azt mondják, hogy az a jó írás, ami rögtön megragadja, szinte odaláncolja a könyvhöz az olvasót. Azt hiszem, ez sokkal inkább igaz a színházban, mint az irodalomban.)
Azonnal elbűvöl minket a kosztümök szépsége is, amihez éles kontrasztot ad Vašek, az anyagi érdekek által kiszemelt vőlegény egyszerű, mai ruházata. (Bettina Walter oly tökéletes részletességgel dolgozta ki jelmezeit, amilyet ritkán lehet látni a német operavilágban.) "...mintha egy álomképet rajzolna..." Mintha belepottyant volna egy életdús emberekkel teli társaságba ez az esetlen, dadogó fiú, aki megható őszinteségével tulajdonképpen önhibáján kívül lesz vesztese a történteknek. Elkezd rajzolni, mintha egy álomképet rajzolna le, miközben egy hátsó kivetítőn párhuzamosan megjelennek a fenyők, a hegyek, egy igazi cseh táj. Ez a táj azonnal megteremti az opera alaphangulatát, és háttérképként funkcionál szinte az egész előadás alatt. Egy rendező számára adva van a háromdimenziójú színpad és a mű, amit a maga módján próbál többdimenziójúvá tenni, néha sikeresen, néha nem. Kovalik Balázs ezúttal is sikeresen tette ezt. Eddig ismert munkái, rendezései alapján már tudhatjuk, hogy a szövegkönyv és a partitúra felszínes bemutatásával ő soha nem elégszik meg. Felszínre hozza a mögöttük lévő valóságot, még akkor is, ha a világról alkotott ideáljainkkal ez gyakran élesen szembekerül. Emellett mestere a különböző stílusok fuzionálásának. A helyszínváltozásokat gurítható kocsikon berendezett helységekkel oldotta meg, ezzel is egyfajta folytonosságot teremtve a színpadon.
Díszleteivel a magyar közönség által is jól ismert Antal Csaba szintén elnyerte a német közönség tetszését.
Ami a vokális teljesítményeket illeti: számos remek produkciót hallhattunk. A Marenkát alakító Anna Samuil szép hangokkal ajándékozta meg a közönséget. Burghard Fritz (Jenik) végig sikerrel vette a szerep nehézségeiből fakadó akadályokat, míg Pavlo Hunka (Kecal) elsősorban színészi teljesítményével vonta magára a figyelmet. A legkiemelkedőbb teljesítményt mégis Florian Hoffmann nyújtotta Vasek szerepében, valamint a cirkuszigazgatót alakító Reiner Goldberg, a közelmúlt idők nevezetes Wagner-hőstenorja. Szintén említésre méltó volt a kisebb szerepekben Daniela Denschlag (Háta), Oskar Hillebrandt (Krusina), Agnes Zwierko (Ludmila), Adriane Queiroz (Esmeralda) és Alin Anca (Muff) alakítása.
Tanulságos és elgondolkodtató, hogy a "jól bevált hazai tradíció" képviselői a startvonalon fújták le az elmúlt szezonban tervezett Bolygó hollandi produkciót Kovalik Balázs rendezésében, megszakítva ezzel egy folyamatot, amit a rendező korábbi munkái, például az Elektra, a Xerxes vagy a Mefistofele fémjeleztek. Ebből profitált azóta Hannover, München, és legutóbb Berlin. Eközben az otthoni közönség november 19-én (az Eladott menyasszony premierjének napján) kénytelen volt beérni a Don Giovanni-produkció bemutatójával, egy poros, az elviselhetetlenségig elavult, unalmas, import bóvlival.
J. P. (Berlin)
(fotók: Staatsoper Berlin)
2011. november 19., Staatsoper Berlin
Bedřich Smetana:
Die verkaufte Braut
(Prodaná Nevěsta - Az eladott menyasszony)
Opera három felvonásban
Német nyelvű előadás
Díszlet: Csaba Antal
Jelmez: Bettina Walter
Világítás: Olaf Freese
Vezényel: Karl-Heinz Steffens
Rendezte: Kovalik Balázs
Szereplők:
Krušina - Oskar Hillebrandt
Ludmila - Agnes Zwierko
Mařenka - Anna Samuil
Micha - Andreas Bauer
Háta - Daniela Denschlag
Vašek - Florian Hoffmann
Jeník - Burghard Fritz
Kecal - Pavlo Hunka
Cirkuszigazgató - Reiner Goldberg
Esmeralda - Adriane Queiroz
Muff - Alin Anca
Km.: a Berlini Operaház Énekkara és Zenekara