Skultéty úr ferdít - Villáminterjú Szűcs Miklóssal

Skultéty László a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gazdaságért felelős helyettes államtitkára az Inforádiónak úgy nyilatkozott, "a Budapesti Kamaraszínház a 2010-es működési támogatásával is már szabálytalanul számolt el". Erre kívánt reagálni Szűcs Miklós igazgató, aki cikkünkben felvázolja színháza helyzetét és elmondja, hogy a dolgozók ebben a hónapban nem tudnak Skultéty úr miatt rezsit fizetni, élni, hitelt törleszteni. Szűcs egy napja a Kossuth Rádiónak is nyilatkozott, ahol megszólalt Csomós Miklós mellett Őze Áron és Skultéty László is a színházi támogatások ügyében. 

A három színház helyzetéről a Kossuth Rádió 180 percében Szűcs Miklós a Budapesti Kamaraszínház igazgatója, Őze Áron a Pesti Magyar Színház igazgatója, Csomós Miklós a Fővárosi Önkormányzat kultúráért felelős főpolgármester-helyettese, Skultéty László a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gazdaságért felelős helyettes államtitkára is nyilatkozott.

A pár perces összeállítást itt meghallgathatják.

 

Skultéty László a következőket nyilatkozta az Inforádióban: “A Budapesti Kamaraszínház a 2010-es működési támogatásával is már szabálytalanul számolt el, ebből fakadt egy 86 millió forintot valamelyest meghaladó támogatás visszafizetési kötelezettség. Ez vezet oda, hogy a decemberi béreket az igazgató úr már nem tudta kifizetni a dolgozóinak, ami azt gondolom, hogy elsősorban az ő felelőssége, hiszen eszerint kellett volna gazdálkodnia az adott körülmények között. Az igazgató úr ezt a minisztériumi döntést meg is támadta már a Fővárosi Bíróságon, amit a fővárosi bíróság idézés nélkül elutasított”. Ön mit szól ehhez?

Szűcs Miklós: Ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy Skultéty László előre megfontolt szándékkal hazudik. Egész egyszerűen abból, amit nyilatkozott egy szó nem igaz. Ahhoz, hogy ezt a kedves Olvasók is megértsék újra el kell mondanom, hogy mi a valódi története jelenlegi helyzetünknek. 2010-ben a színháztól 85 milliót vontak meg. Akkor az üzleti tervünket mínusz 47 millió forinttal fogadta el a tulajdonos (azaz a Vagyonkezelő) és a Minisztérium. Az év vége előtt még 17 milliót vontak el tőlünk. Ez összesen 102 millió és változatlanul hagyták a 47 milliós mínuszt. Ezek után a színház 26 millió forintnyi közpénzt takarított meg! Ezért jutalomban részesítettek, több mint 1,5 milliós prémiumot kaptam, mert jól gazdálkodtam. Ezután Skultéty úr kitalálta, hogy a Kamaraszínháztól és néhány más minisztériumi kulturális intézménytől visszamenőleg pénzt akar elvonni azért, hogy összegyűjtse a minisztérium számára előírt zárolást. 2011-ben a színház további 37,5 millió forintos elvonásban részesült. Ez azt jelenti, hogy 144 milliót vontak el tőlünk két év alatt. Két hónapos vita után, mínusz 38 milliós hiánnyal fogadták el a 2011-es üzleti tervünket. Két hónapig nem kaptak a dolgozók fizetést, mert alkudoztunk, hogy a hiányt nagyobb összeggel fogadják el, végül kénytelenek voltunk a 38 millióba beleegyezni. Ha valaki végiggondolja, hogy ennek ellenére, az előzetes mérlegadatok alapján teljesítettük a tervet, akkor világossá válik, hogy Skultéty úr ferdít. Kitalálták, hogy 2010-ben rosszul számoltunk el, pedig ez egyértelműen nem igaz. A színház minden pénzt arra fordított, amire a közhasznú szerződés szólt. Annyi történt, hogy az egyik rovaton túllépés, a másikon mínusz mutatkozott, az egyenleg viszont plusz 26 millió forintot mutatott. Azt állítani, hogy én 2012-ben azért nem tudok bért fizetni, mert rosszul gazdálkodtam és hiányt csináltam 2010-ben, ez egész egyszerűen képtelenség. Ugyanis 38 milliós hiányon belül maradtunk és 29 milliót december 31-ig visszafizettünk a minisztériumnak minden elvonás, lemondás és gond ellenére!

Skultéty úr közli, hogy nem akar visszamenőleg finanszírozni, pedig ilyesmiről szó sincs. Ő jóváhagyott valamit, és egyedül ő nem alkalmazkodott hozzá.

Azt állítja, hogy a Fővárosi Bíróság a visszafizetési kötelezettség megtámadását idézés nélkül elutasította. Ez szintén nem igaz. A Fővárosi Bíróság azt mondta, hogy nem közigazgatási eljárásban kell beperelnünk a Minisztériumot, hanem polgári perben. Ez meg is történt, átvitték a polgári bíróságra az ügyet.

Tehát abból, amit állít, egy szó nem igaz. Ismétlem, Skultéty úr pontosan tudta, hogy a színház költségvetése nem teszi lehetővé a januári bérek kifizetését, hiszen 38 milliós mínusszal hagyta jóvá ő is az üzleti tervet! Fel nem foghatom, hogy beszélhet valaki jogszerűségről, aki teljes mértékben jogszerűtlenül jár el.

szucsmiklos

Szűcs Miklós a Kamaraszínház sajtótájékoztatóján

Felmondtak már valakinek?

Szűcs Miklós: A mai napig senki sem mondott föl se a társulatnak, se nekem, és most tudatták velem, hogy január 25-én kormányülés elé viszik a két színház ügyét. Skultéty úrnak január 5-ig el kellett volna utalnia a szerződés szerint járó áthidaló támogatást, mint az elmúlt évek során. Február 5-ig már a januárit is el kéne küldnie. Nem tudom, milyen jogászai vannak Skultéty Lászlónak, de megmondhatnák neki, hogy egy felmondási procedúra 52 napot vesz igénybe. Van egy 5 napos, egy 17 napos, és egy 30 napos tárgyalási idő, tehát Skultéty úrnak március 31-ig finanszíroznia kéne a színházat az áthidaló támogatásból, és utána kéne megkötnie, vagy felbontania a közhasznú szerződést.

Fel vagyok háborodva. Negyvenegy éve dolgozom, de ilyen minősíthetetlen, érzéketlen magatartással, mint amit ő tanúsít, még nem találkoztam. Kikérem magamnak ezt a viselkedést.

Úgy tudom, hogy a múlt héten rendkívüli társulati ülést tartott. Hogy döntöttek a színészek, játszanak tovább?

Szűcs Miklós: A társulat egyhangúlag úgy döntött, hogy január 31-ig játszik tovább. Ahogy említettem, nekik senki sem mondott fel, tekintve, hogy Skultéty úr egymondatos közlése, miszerint nem finanszírozza a színházat, enyhén szólva nem tekinthető felmondásnak. Ezen kívül a jegyeket januárra eladtuk. A színház szerződésében az áll, hogy a Budapesti Kamaraszínházat a Minisztériumnak addig kell finanszíroznia, amíg a fővárosnak át nem adja, de ez eddig nem történt meg. A dolog nem úgy működik, ahogy Skultéty úr elképzeli.

Nemrég azt nyilatkozta, még bizakodik. Miben bízik?

Szűcs Miklós: Úgy fogalmaznék, abban reménykedem, hogy Magyarország jogállam. Emellett nagyra tartom a Magyar Teátrumi Társaság gesztusát, hogy Skultéty úrral és Hammerstein Judittal, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkárával leült tárgyalni a Játékszín és a Kamaraszínház ügyében.

Ezek szerint nem bánta meg, hogy belépett a szervezetbe?

Szűcs Miklós: Nem, sőt! Nagyra értékelem, hogy végre van egy olyan színházi szakmai szervezet, amelyik tisztességesen és becsületesen kiáll a Kamaraszínház és a Játékszín ügyéért. Nagyra becsülöm Vidnyánszky Attila korrektségét. Attól függetlenül, hogy milyen szakmai viták léteznek, nem széthúznia kéne a szakmának, hanem összefognia, mert amit most tapasztalhatunk, az már minden határon túlmegy. A dolgozók, akiknek nettó fizetése átlag 120 ezer forint, ebben a hónapban nem tudnak Skultéty úr miatt rezsit fizetni, élni, enni, hitelt törleszteni. Ez elfogadhatatlan és embertelen. Az pedig elég szomorú, hogy a Minisztériumnak küldött négy levelemből egyikre sem kaptam választ.

Tóth Berta / Színház.hu