Alba Hyseni az underground zene hiperalt gyöngyszeme

… árad a zene az mp3-as lejátszó vékonyka fülhallgatóján keresztül. Mély, őrületesen hatásos, alkimista alt hang ölelkezik, a dallammal, egymásba gabalyodnak, és sodródnak tovább a ritmussal. S rántanak engem is magukkal vonzóan titokzatos új világ felé... Muhi András zenekritikája

- Ezt most nem mondod, hogy magyarok… Hogy ez a nő, hogy ez a zene…? – kérdezem a varázslatot az életembe behajító lányomtól.
- Dedede, bizony… Mondjuk ő albán, de a zenészei magyarok. Viszont 15 éve itt él.
- És akkor, miért nem tudunk róla?
- Ez az első lemeze…
- Na, neee… Hogy hívják?

Alba Hyseni
hallgatásakor hengerelt le ismét az a nagyon régen várt érzés, itt a magyar zenei életben, amit utoljára 1993-ban, Ogi zenéjének megismerésekor éreztem. (Je’ taime – filmzene, Blaize) hogy valaki időben VAN. Mert ott tart, ahol kortárs zenészként, - esetünkben 2011-ben - a saját műfajában tartania kell, méghozzá - a világhoz képest. Alba Hyseni zenéje nem is akárhová csatlakozik, hanem a zene legmélyebb, legminőségibb rétegeiben örökké vonuló Lou Reedhez, Bowie-hoz, Iggy Pophoz, a Massive Attackhoz. Azokhoz, akik soha nem mennek ki a divatból, mert nem is jönnek úgy soha divatba, ahogy a könnyűzene vagy a showbiz megasztárjai. DE mégis tudja róluk minden komoly ember, s főként a szakma, hogy ők az igaziak.
A koncert
a Gödörben december 30-án számomra a legjobbkor. Csodás időzítés, még csak 3 napja ismertem a lemezt. Nézzük csak, hogy szólal meg élőben? Nagyon féltem a csalódástól. Mint már az első számoknál kiderült semmi okom nem volt rá. Alba énekesi teljesítménye, hihetetlen biztonsággal hozta a CD-n megismert, csodás színvonalat. A koncert helyzet óhatatlan leegyszerűsítései nem ártottak semmit a zenének, sőt megsegítette az általam még nem kívülről ismert zenék teljes letisztulását. És Alba fölényesen/boszorkányosan uralta a színpadot.

A közönségen
igazi, őszinte megilletődöttséget éreztem. Nem vagyunk hozzászokva ehhez a színvonalhoz, itt a hazai vizeken egyáltalán nem. Komoly sodró alap minden számban. A zene tele van meglepetésekkel. Nem tudjuk, honnan hová jutunk. Alba kézen ragad és visz magával valami ismeretlen felé. Akarjuk ezt? Nem lesz veszélyes, nem fog fájni? Mert az azonnal érezhető, tudható, hogy ez a zene tétre megy, nem lesz könnyű megoldás, hamis tudat, ál-magyarázat, örökké napos parton operett. Helyette szenvedélyek, dráma, itt-ott fájdalom, sötét színek, árnyak, a hiteles valóság szakadékaival. Hazugságok nélküli tisztánlátás. S mindezeket ellentmondást nem tűrő energiával közvetítve. Bátorság kell ahhoz, hogy az Alba felajánlotta úton végigmenj, tisztelt nagyérdemű! Nyúlszívűek, inkább maradjatok otthon! DE nagy a kísértés, hogy kilépjünk megszokott életünkből, mert a szenvedélyes, mély hang, a dallamok és a harmóniák azt ígérik, többek leszünk, gazdagodunk, ha rámerészkedünk erre az ösvényre.

Alba zenéje
nagyon bátor, nagyon avantgarde. Szép példája a posztmodern szintézisnek. A minőségi világ összeér. A zenei világok is. Minden zenei műfaj, stílus társítható, ha megfelelően tehetséges vagy és minden pillanatában tudod, hogy merre tart saját zenéd. Ha van szemléleted, mondanivalód, véleményed, filozófiád. Személyiséged.
Jó ez a demokratizmus. Balkáni-, török-, cigányzene, Bartók és a többiek, egy kalapban.
A számok hangszerelése mintaszerű, a fúvós részek, nagyszerűek. A sokszínűen, sokféle képen sötét női hang, a dallamok, az izgalmas hangszer használat valamint a hangszerelés váratlan, meglepő húzásai abban a kategóriában tartják a zenét, amiért a műfaj szabályai szerint, rajongani lehet.

Slágereket
hallunk, ha van fülünk hozzá. Külön ajándéka a zenei anyagnak, hogy nincs a lemezen rossz szám. Amiről már a harmadik meghallgatáskor, automatikusan továbbugrunk az egy-két ’jóra’, mint ahogy azt más lemezeknél megszoktuk. Pazarlóan gazdag a zenei anyag és a számokon belül a mívesen kimunkált kis-részletek halmozása, Mint ha a tehetség kiapadhatatlan, határtalan és örök lenne. Úgy legyen! E lemez meghallgatása után, nincs okunk kételkedni. A számok hossza nagyon intelligens, producerileg helyeselhető. Még bőven hallgatnánk tovább a darabokat, mikor befejeződnek.

Érzékiség
és intelligencia, tudatosság és ösztönösség, remek stílusérzék, és ízlés keveredik e zenében.
A zenei stílusok felelgető párhuzamossága és a számokon belüli kétszeres beindulás a jellemző. A zenei szövetek átlapolása, olykor a kemény vágás majd egy-egy hosszú áttűnés segíti a hatás fokozását. Az előtérben az őrületes titokzatos alt hangot halljuk, megzabolázva, uralva, a lávaként való a kitöréstől látszólag és izgalmasan távol tartva. És ami a háttérben történik: az nagyon inspiráló, szinte már túl sok minden. A feszültségek, indulatok, energiák végig ott vibrálnak e kettősségben. A minden számon végigsöprő szenvedély…

A világban
kéne szerencsét próbálni! El kell indulni, el kell menni!
Kívánok e zenéhez (Inner Mission) és Alba Hysenihez méltó, értő, kreatív-, és egyben executive producert, aki a világban sikerre viszi ezt a fantasztikus anyagot.

Alba Hyseni rabul ejt, behálóz, körülölel, napokra, hetekre, örökre…

Írta: Muhi András, filmproducer