József Attila méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott. Nekünk szerencséseknek ezúttal sokkal több jut Attilából, mert a Madách Színház bemutatja az egyik legnagyobb magyar költő életének sorsdöntő epizódjait musical formájában, címe: Én, József Attila.
Akadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11-e ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz.
Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston darabja 2010-ben a Madách Színház által kiírt musicalpályázaton keltette fel Szirtes Tamás figyelmét, az új magyar musical-ek születését támogató pályázat döntőjéből egyenes út vezetett a Madách Színház színpadáig.
Szirtes Tamás a következőket nyilatkozta a mű bemutatásának bejelentésekor: „A lenyűgöző téma mellett egyfajta ismeretterjesztő elhivatottság szólalt meg bennünk. Úgy gondolom, ma a fiatalok rendkívül kevés verset olvasnak, nagyon kevés irodalmat fogyasztanak, és nagyon kevesen ismerik József Attila verseit. A zene pedig egy katalizátor. Számtalanszor volt a színháztörténetben olyan, mikor egy mű a zene közvetítésével jutott el nagyon-nagyon sok emberhez."
A rendező Szirtes Tamás és a színészként már méltán elismert társrendező Szente Vajk, valamint a tehetséges fiatal szerzők Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston, József Attila sorsfordító szerelmeinek történeteit varázsolják színpadra.
Az első felvonás Attila és első nagy szerelme, Vágó Márta története.
József Attila (Nagy Sándor/Posta Viktor) meghívást kap a Vágó család otthonába, ahol megismerkedik a jókedvű, cserfes Mártával (Balla Eszter/Muri Enikő). Szerelmük kibontakozásával egyidejűleg Attila közel kerül az egyre nagyobb rétegeket megmozgató munkásmozgalomhoz, ami komoly ellenérzéseket vált ki Márta szüleiben. Attila azonban tartja magát elveihez, még akkor is, amikor barátja, Illyés Gyula (Barát Attila/Nagy Balázs) próbálja lebeszélni a radikális állásfoglalásról. Attila kapaszkodót keres szerelemben, barátságban, politikában, bárhol, ahol csak reményt lát erre. Márta apja, Vágó József (Pusztaszeri Kornél) elhatározza, hogy míg Attilát francia levelezőnek ajánlja barátai cégéhez, addig Mártát tanulmányi ösztöndíjjal egy évre Londonba küldi. A szerelmesek bíznak érzelmeikben és kitartásukban, de Márta rövid idő elteltével kihátrál a kapcsolatból, testben és lélekben magára hagyva a szeretet után vágyódó költőt. Attila egy levert munkástüntetés romjain összeroppan a rá nehezedő terhek súlya alatt.
Az első felvonásban a Tiszta szívvel, a Tedd a kezed..., az Áldalak búval vígalommal, és a Nagyon fáj mellett többek között elhangzik a Kopogtatás nélkül című vers megzenésített változata, ami a zenés színpadokon évek óta remeklő Balla Eszter és a nemrégiben az év női hangjának választott Muri Enikő tolmácsolásában különleges színházi pillanatokat ígér.
Muri Enikő
A második felvonás József Attila utolsó hónapjait, a költő belső küzdelmeit és betegségének elhatalmasodását mutatja meg.
Attilát dr. Bak Róbert analitikus (Laklóth Aladár) kezeli, a költő azonban elhagyja a szanatóriumot, s a szerelem iránti vágyakozása testet ölt Kozmutza Flóra (Polyák Lilla/Krassy Renáta) személyében. Attila olthatatlan szerelembe esik, házasságot és új életet remél, váratlan összeomlása azonban falakat emel kettejük közé. Flórában már-már megszületik a gondolat, hogy Attilához köti az életét, de elbizonytalanítja őt Attila túlzó féltékenysége és Illyés Gyula tisztelettudó, de élénk közeledése. Attila újra és újra visszakerül a szanatóriumba, egyre rosszabb állapotban van. Démonjaival, saját lelkének bíráival küzd. Gyógykezelése befejeztével Balatonszárszóra viszik nővéreihez, de elhatározása ekkorra már megmásíthatatlan: véget vet az életének.
József Attila gyönyörű versei Vizy Márton invenciózus zenéjével kelnek új életre a második felvonásban is, a Születésnapomra, a Rejtelmek, a Jön a vihar, vagy a Tudod, hogy nincs bocsánat mára már közkincsek, a fiatal szerző dallamai most mégis újra felöltöztetik a költő felejthetetlen sorait.
A darab záró képsorai megrázóak: 1937 december 3-án József Attila, a XX. század legnagyobb magyar költője a balatonszárszói vasútállomáson egy induló vonat elé veti magát.
Szlávik István díszletében, egy elhagyatott pályaudvar falai között játszódik a Szirtes Tamás és Szente Vajk által színpadra alkalmazott darab, a jelmeztervező Rományi Nóra, a koreográfus Tihanyi Ákos, a zenei vezető Kocsák Tibor.
A Madách Színház az Én, József Attila című musical- lel egy hihetetlenül izgalmas, a mai napig emberek százezreit foglalkoztató személyiség életét próbálja színpadra vinni. Különleges és titokzatos életről van szó, amely száz évre meghatározta a magyar közgondolkodást, a magyar irodalmat. A premier február 10-én és 11-én lesz!
Forrás: Madách Színház