Komikus, tragikus, de nem drámai - Hedda Gablert rendezett Serban

Polgári szalondrámaként, melodramatikus stílusban játszották egykor a Hedda Gabler című darabot, Andrei Serban szerint ugyanakkor Henrik Ibsen társadalmi szatírát írt - idézte a színművet Kolozsváron színpadra állító neves román rendezőt csütörtökön a romániai magyar sajtó.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika beszámolt a mű premierjét beharangozó kolozsvári sajtótájékoztatóról. Ibsen drámáját hétfőn mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, vasárnapig esténként 8 órától tartandó főpróbák pedig a nagyközönség számára is nyitottak.

rendezoszereplok

Ösztönös választás

„Amikor darabot választok, ösztönösen cselekszem, még nem tudom megmagyarázni, miért keltette fel a figyelmemet – a bemutatóra kezdem érteni, miért is tetszett meg” – vallotta be Andrei Şerban rendező a Kolozsvári Állami Magyar Színház sajtótájékoztatóján. A rendező kifejtette: mindig nehezen érthető darabokat visz színre, így ő maga is sokat tanul a próbák alatt, általában pedig a premieren sejti meg az adott mű üzenetét.

„A stúdióban a nézők Hedda szalonjának részévé válnak, akár a kulcslyukon keresztül leskelődő meghívottak: így jobban mellbe ütheti őket az előadás” – válaszolta újságírói kérdésre. Ami a kettős szereposztást illeti, elmagyarázta: „Tetszik nekem az ötlet, hogy egy szerepet többféleképpen is el lehet játszani. Theát két nagyon különböző színésznő játssza, két különböző elképzelést követve.”

hedda

Nem egy női Jágó

"Abban az időben, amikor a Hedda Gabler íródott, polgári szalondrámaként játszották, melodramatikus stílusban. Heddát, a főhősnőt monstrumnak tartotta az akkori közönség, egy női Jágónak. De szerintem nem az" - fejtette ki Serban. Szerinte Ibsen társadalmi szatírát írt és a rendező mindenkori feladata, hogy ez mindig, minden kor társadalmára érvényes legyen. Ezért a mű mostani olvasata "komikus és tragikus, de nem drámai" - szögezte le, hozzáfűzve: "nem is próbálkoztunk, hogy korabeli kontextusában vigyük színre a darabot, hiszen egy előadásnak minden esetben a jelen pillanatot kell tükröznie". 
Serban a főszereplő Heddát nem áldozatként vagy szörnyetegként szeretné bemutatni, ahogyan az a hagyományos értelmezésekben megjelenik. A főhőst alakító Kézdi Imola hangsúlyozta: az eddig látott erős Heddák helyett egy depresszív nőt ismerhetnek meg a nézők.
Visky András, a színház művészeti igazgatója kiemelte: a Hedda Gabler című drámát ismerőket meglepetés fogja érni a mostani színpadi változat megtekintésekor, ezzel kapcsolatban azonban nem árult el többet.

sajttaj

Serbannal dolgozni

„Félelmetesen nehéz és szép Şerbannal dolgozni. Az ilyen próbafolyamatokért lettem színésznő” – mondta a címszereplőt játszó Kézdi Imola, aki bevallotta: egy hete már annyira azonosul a szereppel, hogy nem is tud róla objektíven beszélni. „Egy hete én vagyok Hedda” – tette hozzá. A Jörgen Tesmant alakító Bogdán Zsolt az érzelmek szobrászának nevezte a rendezőt. „Nagyon kényelmetlen folyamat, ha te vagy az anyag, amelyet a szobrász alakít, de ébren tart, új nézőpontok keresésére sarkall” – vallotta be a színész. Varga Csilla, aki eleinte csak az idős, keserű nagynéni, Juliane Tesman szerepére készült, legnagyobb örömére kapott egy meglepetésszerepet is: Mademoiselle Dianáét.

A Berte-t alakító Csutak Réka valódi kalandnak nevezte a próbafolyamatot, a szó nemesebb értelmében. „Amikor szakadékhoz érsz, ugrasz, amikor folyóhoz, átúszod, mindezt a rendezővel együtt, aki elképesztő szenvedéllyel keresi a szereplők képviselte igazságot” – fogalmazott a színésznő.

Andrei Şerban csaknem ugyanazt a – ahogy maga nevezte – „trófeanyerő” szereplőgárdát foglalkoztatja, akikkel a Ványa bácsi és a Suttogások és sikolyok előadásokat is színre vitte, a csapathoz azonban új tag is csatlakozott: Szűcs Ervin, aki a Születésnap Christianjának szerepében látja első komoly munkáját a kolozsvári társulatnál. „Nagyon izgultam és még most is izgulok, amikor be kell menni a színpadra, hogy meg tudok-e felelni a feladatnak. Remélem, sikerül” – mondta az Ejlert Lövborgot alakító művész.

Forrás: Új Magyar Szó, Krónika

süti beállítások módosítása