Egy operathriller Debrecenben - Interjú Kocsár Balázzsal

Egy kései Puccini-opera Richard Strauss hangszerelésében – mondja Kocsár Balázs A halott város című Korngold-operáról. A karmester, a Csokonai Színház zeneigazgatója az operakülönlegesség január 27-i magyarországi ősbemutatójával búcsúzik a debreceni színháztól.

– Hogyan került a kezébe ez az operakuriózum?

Kocsár Balázs: A 19. és a 20. század fordulója, amely minden tekintetben rendkívül izgalmas világ volt, az egyik kedvencem. A szimfonikus zenék és az operairodalom területén is sokat kutakodom, hogy ennek a korszaknak az azóta elfeledett, de felfedezésre váró értékeit megtaláljam. Egy lemezboltban bukkantam rá – valamikor a 90-es évek végén – A halott város lemezére. Azonnal beleszerettem a zenébe. Mert Korngold műve – ezt minden túlzás nélkül mondom – megríkat, az áradó érzelmi hullámok szinte bebújnak a bőr alá, arra késztetik a hallgatót, hogy minden idegszálával belefeledkezzen egy zseniális opera élvezetébe.

Kocsar_balazs_vezenyel2_530

Kocsár Balázs

– Miért érdemes egy ismeretlen operát műsorra tűzni?

Kocsár Balázs: Ennek a tulajdonképpen Magyarországon teljesen ismeretlen operának a zenéje valójában nem is olyan ismeretlen. Éppen ez az egyik ok, amiért népszerűségre tarthat számot, s ez Puccinire vezethető vissza. A világhírű olasz mester 1920 táján ismerkedett meg az akkor huszonéves Korngolddal, aki zeneszerzőként már nevet szerzett magának Bécsben, s Puccini is itt látta A halott várost. Puccini rajongásában talán az is közrejátszhatott, hogy értékelte Korngold zenéjében a puccinis hatásokat. Ezt csak feltételezem, de az kétségtelen tény, hogy A halott város olyan, mintha egy kései Puccini-operát Richard Strauss hangszerelt volna meg.

– Elmagyarázná ezt laikusok nyelvén is?

Kocsár Balázs: Ez azt jelenti, hogy a hangszerelés képes a Puccinire jellemzően gazdag zenei anyag minden érzelmi árnyalatát és váltását lefesteni, a különféle atmoszférákat megjeleníteni. Ez az intenzív, másként fogalmazva, szövevényes hangszerelés szinte mindig teljes zenekart igényel – s így jön létre egyfajta totális akusztikus hatás, amely lehengerli, magával ragadja a hallgatót. A muzsika atmoszférateremtő, hangulatfestő szerepét emeli ki a debreceni előadásban az is, hogy zenekar a színpadra kerül, s nemcsak a zene, hanem maguk a zenészek is az előadás főszereplőivé válnak.

– Korngoldot a zenetörténet az úgynevezett hollywoodi hangzás megteremtőjeként tartja számon.

Kocsár Balázs: Ez lehet a remélt népszerűség másik oka. A 20. század filmzenéje ugyanis a fülünkben van. A nácik elől Amerikába emigráló Korngold volt az egyike azoknak, akik – éppen a puccinis hatáson nevelkedve – megteremtik azt a szimfonikus filmzenét, amely a mai közönségnek a Csillagok háborújából vagy A Karib-tenger kalózaiból lehet ismerős.

41_halott_varos_proba

A halott város próbáján

– A halott városnak két főszereplője van.

Kocsár Balázs: Rettenetesen nehéz a Marie-Marietta kettős szerep. Rálik Szilviára, akit legutóbb a Turandotban és A tüzes angyalban láthatott a debreceni közönség, nemcsak nagyszerű hangi kvalitásai miatt esett a választás, hanem azért, mert színészileg is képes megjeleníteni egy csábító, vágyakat korbácsoló táncosnőt. Paul szerepében a nemzetközi Armel operaversenyen az Egy halálraítélt napjával a szakmai zsűri és közönség szerint is a legjobb – színészi és énekesi – teljesítményt nyújtó Nyári Zoltán látható. Nem elegendő jól énekelni ezeket a szerepeket. Csak erős színészi játék tudja a színpadi valóságból egy látomásba repíteni, majd onnan visszahozni a nézőt. Talán nem szentségtörés egy komolyzenei produkció, egy magyarországi opera ősbemutatója kapcsán azzal csigázni a nagyérdemű kíváncsiságát, hogy A halott város – anélkül, hogy elárulnám, ki is a gyilkos (ha van egyáltalán gyilkos) – egy jó thrillerhez illően csavaros és izgalmas mű...

– A halott várossal elzárul egy korszak az ön életében. Hol tart ma a debreceni opera, amelyet joggal a vidéki operajátszás központjának tartanak?

Kocsár Balázs: Valóban így van: az 1993-ban elkezdett munka végéhez értem a Csokonai Színházban. Az első másfél évben még volt önálló zenekara a színháznak, majd a város szimfonikusai látták el a színházi feladatokat – egy társbérlet minden hátulütőjével, amit 1999-ben már nem tudtam felvállalni. 2002-ben az Csokonai Színház zenés tagozatának ötven éves évfordulóján Wagner Lohengrinjét vezényeltem, 2004-től pedig a Debreceni Filharmónikus Zenekar (ma Kodály Filharmonikusok) vezetője lettem, 2006-tól újra a Csokonai Színház zeneigazgatójaként is dolgoztam. Remek előadások sora született ebből az együttműködésből.

tuzes_angyal_csokonai_19web

A tüzes angyal c. előadás

– Ez már az a korszak, amelyet Vidnyánszky Attila művészet koncepciója határoz meg, aki korábban a Magyar Állami Operaház főrendezője volt. Sokak ellenkezésével szemben önök bebizonyították, hogy egy vidéki színházban is ki lehet széles operai repertoárt alakítani.

Kocsár Balázs: A teljesség igénye nélkül sorolom: A végzet hatalma, a Tosca, Liszt Krisztus című oratóriuma, a Mannon Lescaut, Az eladott menyasszony, a Ruszalka, az eredeti Bánk bán és a Hunyadi László, az Aida, a Carmen, a Turandot, a Borisz Godunov, az Egy halálraítélt utolsó napja, A tüzes angyal és a Háry János. Évi két-három bemutatóval a klasszikusok mellett különlegességeket is kínálunk a közönségnek. Évek óta van operabérletünk, és sok fiatalt sikerült megszólítanunk a műfajjal. Jelen voltunk a „Bartók +..." Miskolci Nemzetközi Operafesztiválokon, két alkalommal a szegedi Armel Operaversenyen és Fesztiválon, ahol az Egy halálraítélt napja és A tüzes angyal is megkapta a legjobb produkció díját, és énekeseink is nyertek. Évek óta láthatók előadásaink a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az operairodalom nagy előadásaival megismertetni a felnövekvő generációkat és megörvendeztetni az operabarátokat éppolyan fontos feladat, mint az a missziói és kockázat, amit az opera-ősbemutatókkal vállalunk. Büszke vagyok arra, hogy Erkel Ferenc eredeti Bánk bánja a Csokonai Színházban került színre. E munka méltó lezárásának tekintem egy magyarországi ősbemutató, egy igazi operakülönlegesség, A halott város bemutatását.

Kornya István

Fotók: Máthé András

Premier: 2012. január 27. – Csokonai Színház, Debrecen