Játékfilm született a Krétakör műhelyében

Több szempontból is kísérletinek nevezhető alkotással mutatkozik be a 43. Magyar Filmszemle játékfilmes programjában Fancsikai Péter. A fiatal rendező első egészestés filmjét, a jp.co.de című alkotást a Krétakör műhelyében készítette el.

A jp.co.de nem szokványos játékfilm, átmenet a képzőművészeti alkotás és a tradicionális játékfilm, valamint a dokumentumfilm és a fikció között - hangsúlyozta az MTI-nek Fancsikai Péter, akit elsősorban filmszerepeiből, többek között a Mansfeld címszerepéből ismerhet a közönség.
Fancsikai Péter évek óta a Krétakör médiaműhelyének vezetője, a jp.co.de - ami jp-kódnak ejtendő - a Krétakör Krízis-trilógiájának első darabja, így egy korábbi változatát tavaly októberben, a Trafóban rendezett különleges premieren, ahol a trilógia darabjait először mutatták be együtt, már láthatta a közönség. A film újabb utómunkán esett át azóta, így a szemlén debütál végleges formájában.
A film mellett egy kamaraoperából és egy színházi előadásból álló trilógia három része a Gát család tagjai, a fiú, az apa és az anya külön-külön történetén keresztül tárgyalja a különböző előadóművészeti formák eszközeivel a válság témáját. Fancsikai Péter kiemelte, hogy a trilógia minden darabja önmagában is értelmezhető. A Schilling Árpád rendezte színházi előadást már több nemzetközi fesztivál is meghívta, és most a film is elkezdte fesztiválkarrierjét.

fancsikai_ A jp.co.de a fiú, Balázs története, aki hazájából, szüleitől, gyökereitől menekülve egy elhagyatott, nyomasztó, kelet-európai gyárépületbe költözik, és maga köré gyűjtve 12 embert megpróbál létrehozni egy közösséget. A film címét - amelyet a netes böngészőbe beírva a film honlapja jelenik meg - magyarázva Fancsikai Péter rámutatott, hogy a 18 éves Balázs a cybergeneráció tagja, a cyberkultúrában pedig egy honlap címe azonosulhat egy alkotás nevével. A "jp-kód"  Hadas Miklós szociológia professzor elméletére utal, amely Balázs kísérletén keresztül mutatkozik be az alkotásban.
"A film álomszerű dramaturgiával épül fel" - tette hozzá a rendező, aki a játékfilm és a videoművészeti alkotás, a fikció és a dokumentumfilm közötti átmenetként határozza meg a műfajt.
Felidézte, hogy a produkció első fele már készen volt, amikor a stáb tavaly két hétre kiköltözött a Prágai Quadriennáléra, a világ legnagyobb szcenikai fesztiváljára. A rendezvényen az egykori kommunista napilap, a Rude Právo lebontásra ítélt szocreál épületét foglalták el, és élőben, a fesztiválközönség előtt forgatták le helyben toborzott önkéntesekkel a film további részét.
A harminc-negyvenfős stábbal közel egy hónapig laktak a kihalt prágai épületben. "Esztétikailag és szakmailag is nagy kaland volt, párhuzamosan hoztuk létre a díszleteket és filmeztünk" - emlékezett vissza Fancsikai Péter, hozzátéve, hogy a felvett anyagból aztán itthon építették újra az egész filmet az utómunka során. A produkció kísérleti jellege egyfelől szükségszerű megoldás volt, mivel a prágai fesztiválnak az élő produkció létrehozására biztosított keretéből tudtak forgatni, másfelől azonban a film koncepciója önmagában is a színházi, képzőművészeti és filmes elemek alkalmazásán nyugodott. "Úgy gondolom, nem érvénytelen a kísérlet" - hangsúlyozta a rendező.
A főhőst alakító Budai Balázst Fancsikai Péter még a Krétakör 2010-es pécsi EKF-projektje idején ismerte meg. A fiú azt követően is a Krétakörrel maradt: Fancsikai asszisztense és kollégája lett a médiaműhelyben. "Kézenfekvő volt, hogy ő legyen a film 18 éves főszereplője, hiszen ő is annak a generációnak a tagja. A történet elemeit sajátjának érezte, az több ponton egybevágott saját életével" - magyarázta a rendező.
Budai Balázs nemcsak színészként szerepel a stáblistán, ő volt az egyik vágó, valamint a werk- és webes anyagok készítésében is részt vett. A film forgatókönyvét Schilling Árpád, a Krétakör vezetője írta, az operatőr pedig Rév Marcell volt.

fancsikai2 Fancsikai Péter az idei filmszemléről szólva elmondta: fontosnak tartja, hogy Tarr Béla elkötelezte magát a mustra megszervezése mellett. "Fontos, hogy lássuk egymás munkáit, főleg olyanokat, amelyek így jutnak először bemutatkozási lehetőséghez. Nekünk azért is külön öröm ez, mert a jp.co.de-ot valószínűleg amúgy sem fogjuk tudni moziban forgalmazni, így ez lesz az egyetlen lehetőségünk a mozis bemutatásra" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy reméli, a filmszemle nem osztja meg a szakmát.
Kitért arra is, hogy a Krétakör műhely munkái közül a jp.co.de-on kívül egy dokumentumfilm is meghívást kapott a filmszemlére. Schilling Árpádot és Gulyás Mártont a Krétakör ügyvezetőjét pedig arra is felkérte Tarr Béla, hogy szervezzenek egy konferenciát a kultúra jelenlegi helyzetéről és lehetséges perspektívájáról a szemle végére. "Nem mondanám, hogy filmrendező vagyok és leszek, sok mindent csináltam az elmúlt években" - jelentette ki Fancsikai Péter, megjegyezve ugyanakkor, hogy meghatározó és otthonos számára a mozgóképes közeg, technikailag is ez áll hozzá a legközelebb. "Szeretnék filmeket forgatni, szeretnék az alkotói oldalon is többet fejlődni a technikai mellett" - tette hozzá.