Közel egy évtizeddel meghosszabbították bécsi színigazgatók kinevezését

Meghosszabbították 2020-ig terjedően a Staatsoper és a Burgtheater bécsi színházak vezetőinek kinevezését.

Legalább 2020. augusztus 31-ig a francia Dominique Meyer marad a Bécsi Állami Opera igazgatója, és 2018-ig meghosszabbították Franz Welser-Möst főzeneigazgató kinevezését is - jelentette be kedden az osztrák kulturális minisztérium. A Burgtheater igazgatójának, Matthias Hartmann-nak a szerződését 2019-ig hosszabbították meg.

hartmann A Meyer és Welser-Möst alkotta páros tovább erősítette a Wiener Staatsopernek mint az egyik vezető nemzetközi operaháznak a pozícióját. A világviszonylatban is egyedülálló repertoárt a maximális minőség igényével féltőn ápolják és újítják meg - indokolta a 2010/11-es évadtól érvényes, eredetileg öt évre kötött szerződések meghosszabbítását Claudia Schmid kulturális miniszter.
A szerződéshosszabbításra reagálva az elzászi születésű, gyerekként Németországban élő és ezért németül tökéletesen beszélő Meyer kijelentette, hogy Bécs a szívéhez nőtt, "kitűnő főzeneigazgató" és "csodálatos csapat" áll mellette, és úgy érzi, hogy élvezi a közönség nagy támogatását is. 

meyerDominique Meyer

Az APA osztrák hírügynökség szerint Dominique Meyernek "jótékony hatású szelíd lelkületével sikerült megnyernie a hisztérikus bécsi operavilágot. A Staatsoper élén töltött másfél évadját művészileg számos figyelemre méltó zenei siker, több fénypont és néhány rendezői melléfogás jellemzi. Franz Welser-Möst főzeneigazgatóval közösen új, barátságos munkahelyi klímát alakított ki, az operaház zenekarához fűződő viszonyt új alapokra helyezte" - írta az APA.
Claudia Schmid kulturális miniszter szerint a Burgtheater vezetését a 2009/10-es szezonban átvevő Matthias Harmann "imponáló saját művészi profilt kölcsönzött a színháznak, és összetéveszthetetlen produkciókkal nagy hazai és nemzetközi sikereket arat".

 

A HVG összeállítása sztárintendánsokról:

Dominique Meyer - Wiener Staatsoper
"Az intendánsnak darabokat és énekhangokat kell elbírálnia, valamint döntenie egy-egy színpadkép megvalósíthatóságáról" - írja új életrajzi könyvében a Bécsi Operát másfél éve igazgató, 56 éves francia, aki 1994 és 1999 között a Lausanne-i Operát, aztán 2010-ig a párizsi Theatre des Champs-Élysées-t vezette. Utóbbiban a kortárs zenének teremtett fórumot: "olyan új operákra van szükség, amelyek nem kerülnek le egyből a műsorról, a komponistáknak gondolniuk kell arra is, kiknek írják a zenét" - vallja. A kiváló produkcióiról híres Bécsi Operában nem kívánja felrúgni a repertoárszisztémát, hanem Franz Welser-Möst zeneigazgatóval egyetértésben sokkal több próbával igyekszik fenntartani.
Peter Gelb - Metropolitan Opera (MET)
17 évesen már a híres impresszárió, Sol Hurok mellett segédkezett, aztán Vladimir Horowitz zongoraművész menedzsere és a Bostoni Szimfonikusok sajtófőnöke lett, onnan katapultált a Sony lemezcég amerikai főnöki székébe, 2006 nyarától viszont már a New York-i MET vezére. Útjára indította a "haldokló" műfajt évi 10-12 millió dolláros profittal feltámasztó filmes operaközvetítéseket - legutóbb 50 ország 1500 vetítővásznán -, és a díszletezést is forradalmasította vizuális effektusokkal, sikerült továbbá a publikum átlagéletkorát is lejjebb vinnie 62 évre. A legtöbb fejtörést James Levine zeneigazgató - megromlott egészsége miatti - visszavonulása jelenti az 58 éves Gelbnek, de úgy tűnik, Fabio Luisi vezető karmester képes helyettesíteni a gyengélkedő dirigenst.
Gerard Mortier - Teatro Real
A brüsszeli La Monnaie, a párizsi Nemzeti Opera és a Salzburgi Ünnepi Játékok 68 esztendős exirányítóját az európai kulturális élet fenegyerekének tartják. 2010 szeptembere óta a 160 éves madridi királyi operaházat igyekszik a XXI. századi operajátszás kísérleti műhelyévé varázsolni. Eltörölte az állandó dirigensi címet, remélve, hogy így neves karmestereket tud megnyerni a produkciók élére, de európai koprodukciókkal és kölcsönös latin-amerikai vendégjátékokkal is próbálja emelni az opera rangját. A kortárs zene szerelmese a mostani szezon 14 darabjából hatot szentel e szenvedélyének, köztük van Kurt Weill és Olivier Messiaen egy-egy műve is. "A modernség korántsem jelenti a nézők sokkolását" - igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Stéphane Lissner - La Scala
Ő lenne az ideális a Scala élére? - kérdezték többen 2005-ben, amikor a Riccardo Muti-Carlo Fontana-tandem után az akkor 52 éves francia színházi szakember vette át az egykor európai éllovas, egy ideje azonban meggyengülni látszó milánói operaműhely irányítását. Több középszerű produkció erősítette is a kételyeket, 2011 decemberében azonban kinevezte a zeneigazgatói posztra a berlini Staatsopert is irányító Daniel Barenboim karmestert, ami jó húzásnak látszik. Lissner 1988-ban a párizsi Chatelet Színházban kóstolt csak bele az operába, de hamar az Orchestre de Paris és az aix-en-provence-i fesztivál élére került. A Scalában megszorításokkal, több szponzorral és új pénzalapokkal sikerült egyensúlyban tartania a mérleget, a már Barenboimmal teljesített decemberi Don Giovanni-premier sikere pedig művészileg is biztató.
Nikolaus Bachler - Bayerische Staatsoper
A müncheni Odeon tér kávézójának egykori pincére ma a bajor főváros európai hírű operájának intendánsa. Az osztrák származású, 60 esztendős színháziszaktekintély a Bécsi Ünnepi Hetek és a Volksoper intendánsaként szerzett nevet magának. Később a legfontosabb osztrák színház, a Burgtheater igazgatását bízták rá, onnan vett startot 2008-ban München felé. Még előtte azzal növelte népszerűségét, hogy meghirdette az Ingyen a színházba! akciót iskolásoknak. Münchenben a színházi szférából importált rendezőket és német énekes sztárokat (Jonas Kaufmann és Anja Harteros) is sikerült már a házhoz vonzania. Megromlott viszont a viszonya Kent Nagano fő-zeneigazgatóval, akinek a pozícióját 2013-tól az orosz Kirill Petrenko veszi át.