Városi fenntartásba került a Jókai Színház – Zászlót kaptak

Nagyszabású gálaműsorral ünnepelte Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a magyar Kultúra Napját a Jókai Színházban. A rendezvényen a város fenntartásába került eddigi megyei színház, mint a kultúra zászlóshajója, városi zászlót kapott. Az műsoros estet a teátrum sikerprodukcióiból válogatott részletek tették emlékezetessé.

Az Aida című musicalből Gubik Petra és Szomor György előadásában hallgathatott meg néhány feledhetetlen dalt a közönség, majd felcsendült a Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás, Ferenczi György és Greifenstein János nevével fémjelzett Csínom Palkó című etno-operett néhány kedves dallama is Gulyás Attila és Vadász Gábor tolmácsolásában és a Balassi Táncegyüttes közreműködésével. Bartus Gyula előadásában elhangzott a Himnusz, Szőke Pál pedig Karinthy Frigyes: Előszó című költeményét mondta el. A békéscsabai szerzők – Gulyás Levente és Szente Béla – kedvelt mesejátékát, A kolozsvári bírót is megidézte a társulat néhány perc erejéig.

Gubik Petra és a tánckar

Gubik Petra a Monte Cristo grófjának nagysikerű slágerét adta elő. Az estén az élőzenét Ferenczi György zenekara, a Rackajam szolgáltatta igazán értékes pillanatokat szerezve a közönségnek.

A Rackajam

A Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést, a rendezvény keretein belül Szűcs Csaba zenetanárnak, karmesternek, harsonaművésznek adta át Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő.

A rendezvényen Békéscsaba város zászlójának átadására is sor került, melyet a Jókai Színház nevében, a társulat legrégebbi tagjai közül Jancsik Ferenc színművész és Lakatos Károlyné, Magyar Teátrum-díjas fodrász vett át a polgármestertől.

Vantara Gyula, Lakatos Károlyné és Jancsik Ferenc a városzászlóval

Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő beszéde:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Tisztelettel köszöntöm Önöket a Magyar Kultúra Napján, a békéscsabai kulturális élet egyik fellegvárában.
Elődeink, a jó csabai atyafiak pontosan száz esztendővel ezelőtt döntöttek úgy, hogy átalakítják, felújítják a település színházépületét. Ez a folyamat fontos része volt a fejlődésnek, annak, hogy Békéscsaba egyre városiasabbá, kereskedelmi és kulturális élete élénkebbé vált.
Ma, A Magyar Kultúra Napján, egy évszázad múltán köszönthetjük újra itthon a színészet házát. Azt gondolom, hogy ez nem lehet véletlen.
A város vezetése ma is hisz a fejlődésben és tudja, hogy alapvető feladata a kulturális értékek megtartása.
Tisztelt Békéscsabaiak! Kedves Vendégeink!
Ma a magyar kultúrát ünnepeljük. A kultúra a társadalmi építkezés nélkülözhetetlen eleme. A közösség számára a kultúra erőforrás. Belőle származnak azok az energiák, amelyek egy országot, egy nemzetet, egy települést fenntartanak, teljesítményre sarkallnak. Ma nagy szükségünk van a kimagasló teljesítményekre. Az országot a nemzeti egységet jelentő kultúrába kapaszkodva húzhatjuk ki a bajból. Abból a csapásból, amelybe belesodortak bennünket elődeink felelőtlen döntései, elhibázott politikája.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Visszatekintve történelmünkben láthatjuk, hogy csodákra vagyunk képesek, ha a magyar emberek egyébként hagyományosan szétfutó akaratát összefogja a nemzeti kultúra. Ezért sem mindegy, milyen hatások, információk érik gyermekeinket, a jövőt alkotó nemzedéket. De nemcsak a politikában, hanem a legkisebb egységek szintjén, a családokban is van tennivalónk. Nagyon sok házi feladatunk van, amelyek otthon és a hétköznapokban kötelezők volnának mindannyiunknak! De megtesszük-e azt, ami a kötelességünk? Ápoljuk és őrizzük-e anyanyelvünket?  Otthon a családban, a gyermekeinkkel úgy használjuk-e anyanyelvünket, ahogyan azt nagyszüleink ránk bízták? Tiszteljük-e hagyományainkat, szokásainkat? Megtanítjuk-e gyermekeinket a tiszteletteljes köszönésre, a kulturált viselkedésre, az étkezések- az ünnepek kultúrájára, a hagyományok tiszteletére? Neveljük-e gyermekeinket otthon az őszinte beszédre, a becsületességre, embertársaik iránti tiszteletre, együttérzésre, felelősségvállalásra, fegyelmezett munkára? Neveljük-e őket a nyelv, a kultúra iránti szeretetre, tanulni vágyásra? Hallanak-e otthon mesét, mondókát, dalokat az édesanyjuktól? Játszanak-e együtt az édesapjukkal? Megtanítjuk-e őket a családjuk, a városuk, a hazájuk iránti szeretetre?
A magyar kultúrából az a feladat vár ránk, hogy a feltett kérdésekre igennel válaszoljunk. Ugyanis ezeket, nem végzi el helyettünk senki.
Kedves Vendégek!
A mai többszörös ünnep jelképe legyen az a cselekvési vágy az alkotásra, a tenni akarásra, amely arra a reformkorra volt jellemző, amelyben nemzeti himnuszunk született.
Kodály Zoltán szavaival búcsúzva: „Nincs megalkuvás magyarságban és művészetben!”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
2012 első napjától – talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy új időszámítás kezdődött a város és a Békéscsabai Jókai Színház történetében. Az új fenntartó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében kérem Fekete Péter Urat, fogadja tisztelettel a megyeszékhely zászlaját!

Vantara Gyula és Fekete Péter

Fekete Péter színházigazgató beszéde:
Polgármester Úr, Tisztelt Békéscsabaiak. Eddig is szolgáltuk, kiszolgáltuk színházunk építőinek, Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának kulturális igényeit, Otthont teremtettünk a rokon művészeti ágak helyi képviselőinek. Az irodalom, a zene-, a tánc-, fotó-, a videó- a képző-művészet itthon van nálunk. A társulat valamennyi tagjával ígérjük, hogy mélyrehatóbban megismerkedünk a város kulturális és közösségépítő stratégiájával, és munkánkkal azt fogjuk szolgálni.
Kérjük, legyenek figyelmeztető partnereink abban, hogy továbbra se feledjük el Békés megye lakosságát.
A több, mint 130 éves épület a város a szívében áll, mely a társulat alkotó munkája, a helyi művész- és kultúrértelmiség állandó jelenléte, a közösség szeretete nélkül csak kő és üres tér lenne. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Önök előtt megfogadjuk, hogy olyan szellemiségű, olyan példamutató, olyan munka és érték elvű alkotó tevékenységgel leszünk jelen városunk életében, amely az itt lakó polgároknak a napi életben való eligazodáshoz, a közös gyökereink megőrzéséhez, egyenes gerincünk megtartásához kézzelfogható segítséget tud nyújtani úgy, hogy arra az egész országban, sőt határainkon túl is odafigyeljenek. Ígérem, a Békéscsabai Jókai Színházra Önök büszkék lesznek a jövőben is, s ha bárhol szóba kerül a színházunk, joggal azt fogják érezni, ez a miénk, és e miatt is jó békéscsabai polgárnak lenni.

Forrás: Magyar Teátrum Online