Pénz csak a hatalomnál van - kommentálja az udvari művészet vádját a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad új ügyvezető igazgatója, aki állítja, a céljai találják meg őt. Lapszemle
Bereményi Géza a HVG-nek adott interjújában arról számolt be, hogy rengeteg klasszikus szerepel a Nemzeti alaptantervben, amiket adaptálni lehetne. “Tizennyolc év körüli fiatalokat szeretnénk a színházba vonzani, hiszen tőlük függ a színházlátogatás jövője. Kálomistával pedig közel húsz éve ismerjük egymást, és azóta szerettünk volna együtt dolgozni” – mondta a Thália és a Mikroszkóp Színpad új igazgatója, aki szerintt, elvileg a befogadó színháznak nincs saját profilja, az évad legjobbnak tartott produkcióit kell vendégül látnia, de azért három-négy saját előadásra is van lehetősége.
Arról is faggatták, vajon a stand up comedy jelenti-e a vérfrissítést a Mikroszkópon, amibe eddig mindenki belebukott. “Amostani krízishelyzetben a közönség nevetni szeretne. Litkai Gergely és társai, a Dumaszínház sok humoristát vonz magához, régóta széles, sokezres közönségük van. Kabaréjeleneteket éppúgy játszanak, mint stand up comedyt. Tehát továbbra is megmarad a Mikroszkóp kabaré jellege” – felelte Bereményi.
A felvetésre, miszerint sokan gondolják úgy, hogy belekerült a politika uszályába, hiszen az előző Fidesz-kormány idején elkészíthette a magyar filmgyártás legköltségesebb produkcióját, a Hídembert, a második Fidesz-kormány alatt pedig színházat kapott Bereményi azt válaszolta: “Azt is mondják rólam, hogy én írom Orbán Viktor beszédeit. Sok mindennek elkönyveltek már. Tanulságos volt a Hídember idején a megítélésem. Azóta tudom, hogy ez cseppet sem érdekes. (…)Nekem az volt a dolgom, hogy Széchenyi Istvánról csináljak filmet. Nem az én ötletem volt. Hábermann Jenő producer találta ki az egészet. Kapva kaptam az alkalmon. Nem gondoltam volna egyébként, hogy megvalósul. Egy francia barátom azt mondta, kis film, kis kín, nagy film, nagy kín. Természetes, hogy a nagy film irigykedést, botrányt vált ki” – magyarázta Bereményi, aki. A Hídember esetében 2,2 milliárd forintos költségvetéssel számolhatott, bár abban az évben az egész magyar filmszakmának félmilliárd forint állami támogatás jutott.“Amiben sok pénz van, az óhatatlanul belekeveredik a politikába. A hatalmat is a pénz határozza meg, és pénz csak a hatalomnál van” – tette hozzá..
Arról, miért nem valósult meg Kádár Jánosról tervezett filmje elárulta, a Gyurcsány-kormány először vállalta, de aztán meggondolta magát. Bereményi úgy látja, a Kádár-korszak lábjegyzet volt a történelemben, de azok a dalok, amelyek akkor születtek nem értek véget a korszak elmúlásával.
Arról, fájlalja-e, hogy Cseh Tamás alkotótársaként, dalszövegírójaként ismerik a leginkább elmondta, nem így látja, csinált kultfilmeket, büszke a novelláira. “Kerek vagyok. Sosem volt célom a közismertség. Sőt sosem törekedtem célra. Arra gondoltam, a célom majd megtalál engem. És mindig megtalált” – fogalmazott Bereményi Géza.
A teljes beszélgetés a HVG nyomtatott számában olvasható.