A régi nyár olvasópróbáján fergeteges volt a hangulat. – posztolta a Facebook-os rajongói oldalán Peller Károly, a zenés darab rendezője. Az Operettszínház fiatal művésze Tatabányán is dolgozik a következő hónapokban.
Békeffi István és Lajtai Lajos A régi nyár című operettjét március 24-én mutatják be a Jászai Mari Színházban, a Budapesti Operettszínház egyik legsikeresebb művésze, Peller Károly első nagyszínpadi rendezéseként. Az operett főszerepét a műfaj csillaga, Kalocsai Zsuzsa játsza, partnereként pedig Virág Józsefet üdvözölheti a tatabányai közönség. Bizonyára sok kellemes, vidám percet szerez majd nézőkek Szulák Andrea, aki A régi nyár komika szerepét alakítja és Spindler Béla, akit ez alkalommal zenés szerepben láthatnak. A fiatal szerelmespárt Ágoston Kati és Juhász Levente játszák.
Kedvcsináló ajánló:
Ha Önnek is régi mániája végighajtani a Stefánián, vagy szívesen jönne ki Óbudára egy jó túrós csuszára, esetleg hétre várna valakit a Nemzetinél, aztán este fél nyolc után már a Horváth kertben randevúzna... és közben könnyes szemmel kérdezné a szerelemtől, „Hol van az a nyár?"... Nos, akkor A régi nyár Önre vár! Ezzel az előadással színházunk komoly hiányosságot igyekszik pótolni, mivel az utóbbi években ilyen jellegű produkciót nem láthatott a város közönsége. A darab egyértelműen uniqum az operettek világában. Az eredetileg Fedák Sárinak készült, később Honthy Hanna által diadalra vitt operett hatalmas lehetőség a mindenkori vezető primadonnák számára. Előadásunkban a főszerepet az ország első primadonnája Kalocsai Zsuzsa játsza majd. A darabban olyan slágerek hangzanak el, mint a „Hol van az a nyár?", „Legyen a Horváth kertben Budán!", „A régi mániám végig hajtani a Stefánián....", "Jöjjön ki Óbudára...", "Hétre ma várom a Nemzetinél...".
A rendezőről:
Peller Károly a Budapesti Operettszínház Zenés Színészképzõ Stúdiójában végzett 1998-ban, azóta a színház egyik vezető szólistája táncos-komikus szerepkörben. 1998 és 2001 között több szerepet játszott vendégként a Győri Nemzeti Színházban. 2006-tól a bécsi Volksoper vendégszólistája. Fellép prózai, operett és musical szerepekben is. Szerepei nagy részét németül is játssza. Ezúttal pedig rendezőként is bemutatkozhat.
Fontosabb szerepei: A Csárdáskirálynő (Bóni, Edvin), Marica grófnő (Zsupán), Cirkuszhercegnő (Tóni), Dr. Bőregér (Orlovszky), Luxemburg grófja (Brissard), A víg özvegy (St. Brioche, Cascada), Párizsi élet (Bobinet), Bál a Savoyban (Celestin), Csókos asszony (Ibolya Ede), Mágnás Miska (Mixi), Leányvásár (Fritz), Sybill (Poire).
A Szerző, Lajtai Lajos:
(Bp., 1900. ápr. 13.–Bp., 1966. jan. 12.): zeneszerző. Tanulmányait Budapesten és Bécsben folytatta. Pályafutása kezdetén revük számára komponált. Első nemzetközi sikerét A régi nyár című zenés darabjával aratta. Ezután sorozatban követték egymást műveinek sikeres bemutatói a hazai és a külföldi zenés színpadokon (Nővérek, 1929; Az okos mama, 1930; Őfelsége frakkja, 1931; A régi orfeum, 1931; A Rotschildok, 1932). A nácizmus előretörése vetett véget hazai sikersorozatának. 1935-ben Párizson keresztül Svédországba emigrált. A háborút követően rendszeresen hazalátogatott Magyarországra. Ezután mindössze egyetlen új művet komponált (Három tavasz), amelyben újra feldolgozta megelőző műveinek legsikeresebb számait. A Kellér Dezső librettóján alapuló művet 1958-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház.. Művei: Mesék az írógépről (1927); Párisi divat (1928); A fekete lány (1932); Sült galamb (1933); Nápolyi kaland (1934); Tonton (1935).
További fotók az olvasópróbáról:
Forrás: színház.hu, mek.niif.hu, Jászai Mari Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.