Felnyílik Pandora szelencéje - Nő a múltból Szegeden

Bodolay Géza Roland Schimmelpfennig Nő a múltból című darabját állította színpadra a szegedi kisszínházban. A pénteki premier a kortárs német dráma világhírű fenegyerekének első bemutatója a városban.

Részlet a darabból

„ROMY: Tizenhét, igen, ahogy mondod, én tizenhét voltam, te húsz, és megesküdtél nekem, hogy mindig szeretni fogsz.

FRANK: Igen.

ROMY: Nevetsz.. És én megesküdtem neked, hogy mindig szeretni foglak. Emlékszel?

FRANK: Igen. Hát, meglehet.

ROMI: Most azért jöttem, hogy beváltsam az ígéretem. Meg azért, hogy emlékeztesselek a tiédre.

FRANK: Mit ígértem?

ROMY: Azt ígérted, mindig szeretni fogsz. Te mondtad.

FRANK: De hát…Tizenkilenc éves voltam.

ROMY: Húsz.

FRANK: Tizenkilenc vagy húsz, az mindegy. Miért jöttél ide?

ROMY: Teérted. Mi másért jöttem volna! Azért jöttem, hogy emlékeztesselek.

FRANK: Emlékeztess?

ROMY: Hogy örökké szeretni fogjuk egymást. Ezt mondtad szó szerint.”

Nő a múltból - alkotók a darabról

Talán mindenkiben él egy halvány emlék valakiről, aki ha egyszer csak bekopogtatna az ajtónkon, bizonyára felforgatná egész életünket. Lehet, hogy csak néhány felidézett gondolat erejéig, lehet, hogy egy jó barátság kerekedne belőle, de lehet, hogy a jelenlegi kapcsolatunkat is felbontanánk érte. Persze, csak ha van elég erőnk és bátorságunk szembenézni a másikkal, de legfőképpen önmagunkkal. Ezek alapján Roland Schimmelpfennig Nő a múltból című drámáját akár még egy hétköznapi történetként is felfoghatjuk: megjelenik egy nő, egy régi szerelem, s a férfi, ki már hosszú évek óta házasságban él, hirtelen nem is tudja, hova tartozik.

Frank éppen új városba készül költözni feleségével és felnőtt fiával, amikor első szerelme bekopog az ajtón. Huszonnégy éve nem látták egymást. Romy emlékezni jött, és emlékeztetni: a szerelemre, a szabadságra, az ígéretekre, az egykori fantáziadús fiatalemberre. Frank választás elé kerül. A múlt, a szerelem, a bizonytalanság az egyik oldalon, a jövő, a házasság, a biztonság a másikon. Romy pedig a fejébe veszi, hogy megküzd Frank jelenével, az eltelt huszonnégy év „termékével”: a férfi családjával.

Bodolay Géza rendező az előadásról:

Roland Schimmelpfennig műveit Magyarországon először az Alföldön játszottuk. A sorozat éppen tíz évvel ezelőtt kezdődött Kecskeméten, ahol négy magyarországi bemutatója volt, pár héttel a németországiak után: Push-up; Berlin, Greifswalder Strasse; Látogatás apánál; Az állatok birodalma. 

A legtöbbet játszott kortárs európai német szerzőt legtöbbet játszó magyar színésznő immár Kéner Gabriella: neki ez az ötödik Schimmelpfennig-bemutatója. Gidró Katinak és Sorbán Csabának a negyedik, Kárász Zénónak a második, és nagy örömünkre tér vissza a színre Szabó Gabi, ezúttal, mint szegedi címszereplő. A berlini szerző, aki rendező-hallgatóként végzett valaha, most a szomszédos bécsi Burgtheaterben rendez. A darab elején váratlanul és sorsszerűen megjelenik az éppen tengerentúlra költöző család ajtajában a Nő, és a döbbent házaspárral közli: „Huszonnégy évvel ezelőtt ez a férfi volt a nagy szerelmem. – Egy pár voltunk akkor. – És még ma is azok vagyunk.” Pandora szelencéje lám, évezredekkel később, újra meg újra felnyílhat, és kis világunkra a kozmikus romlást hozhatja hirtelen, anélkül, hogy bármit is sejtenénk. A szerző egészen ritka konstruktivista képzelőerővel rendelkezik. Úgy rakja össze építőkockánként, látszólag csak játszadozva a történetet, hogy a feszültség egy pillanatra sem csökken, miközben végig azt hihetjük: remekül szórakozunk.

NŐ A MÚLTBÓL

Frank, a férj Kárász Zénó

Claudia, a felesége Kéner Gabriella

Romy Vogtländer Szabó Gabi

Andreas, Frank és Claudia fia Sorbán Csaba

Tina, Andreas barátnője Gidró Katalin

Bert Báhner Péter

^^^^^^^^^^

Díszlettervező Mira János

Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias

Súgó Vojta Margit

Ügyelő Báhner Péter

Rendezőasszisztens Müller Zsófia

RENDEZŐ Bodolay