Gőzerővel, nagy energiákat mozgatva készül a Marica grófnő című nagyoperett a Veszprémi Petőfi Színházban. A bemutató február 10-én lesz a nagyszínpadon. Méhes László rendező érvényes, hiteles és szórakoztató előadást szeretne adni a nézőknek.
Próbál a zenekar, a tánckar, az összes szereplő, készülnek a jelmezek, díszletek, fogynak a napok a Marica grófnő bemutatójáig. Az alkotói izgalom egyre érzékelhetőbb a veszprémi teátrumban, teljes erővel dolgozik a nagyoperett stábja. Méhes László nem modernizálta a produkciót. A rendező érvényes tradíciónak tartja az operettben, hogy minden egyes szereplő belépését, színpadra lépését megágyazzák, hangsúlyossá tegyék. - Érvénytelen tradíció, ha az operettprimadonna kiáll a színpadra, lenéz a közönségre, és azt mondja:" ej, de jó, hogy ilyen sokan vagyunk." Szintén érvénytelen, ha elkezdődnek a dalok, a szereplő előrevágtat a színpad elejére, szétveti, lefúrja a lábát a deszkákba, bájmosolyt küld a néző felé és előadva magát arra vár, hogy elragadtatottan hallgassák az énekét. Érvényes tradíció azonban, hogy kiválóan éneklő emberek elmondjanak egy történetet, miközben a dalok alatt is tovább léteznek. Én a jó énekhangot eszköznek tekintem ahhoz, hogy el tudjon mondani valamit ezzel a képességével - fogalmazott a rendező.
- Nagyon örülök annak, hogy a színpadon megint egy igazi nőt kell megformálnom. A mostani előadásban is arra törekszem, hogy ennek a szép nőnek a jellemfejlődését tudjam megmutatni finoman, árnyaltan - mondta Halas Adelaida címszereplő. Miközben a szereplők próbálnak, fellapoztuk Gál György Sándor- Somogyi Vilmos Operettek könyve című kötetét és ebben ezt olvastuk a Marica grófnő keletkezéséről:
"Ennek az operettnek születése szinte az egész műfajt példázza. A Marica szövegkönyve már 1918-ban ott hevert Kálmán Imre íróasztalában, de a zeneszerző sehogy sem tudott megbarátkozni a librettó fordulataival. Ezúttal a Brammer és Grünwald "darabíró cég" állt Kálmán Imrével szemben, s a librettógyár nem akarta elfogadni a zeneszerző teljesen indokolt kifogásait. Inkább új szövegkönyvet írtak. Ez a librettó - persze a pompás muzsika jóvoltából - ismét világsikert hozott. A könyv ugyanis a Bajadér volt. A Bajadér diadalmenete után Kálmán Imre újból elővette Marica grófnő szövegkönyvét, ismét Brammeréknak szegezte kívánságait, s azok végre 1924-ben el is készültek a végleges verzióval."
Történet:
Az elszegényedett Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf álnéven vállal intézői állást Marica grófnő vidéki birtokán. Életében először saját erejéből kell gondoskodnia megélhetéséről, valamint húga hozományáról. Egy nap váratlanul megérkezik a birtok szépséges, elkényeztetett és szeszélyes úrnője, Marica. Hogy hozományvadász kérőit távol tartsa, a grófnő elhíreszteli, hogy jegyese lett az általa kitalált Zsupán Kálmán bárónak. Egy cigánylány megjósolja Maricának, hogy négy hét leforgása alatt szerelemes lesz. Bármennyire is hitetlenkedik a jóslat hallatán, az igazi érzelmekre vágyó grófnő életében először valóban beleszeret valakibe. De mivel az illető az intézője, ezt még szinte maga előtt is titkolja. Még akkor is, ha a férfi viszonozza az érzelmeit. Egy illetéktelen kezekbe került levél, a mégiscsak létező Zsupán báró váratlan felbukkanása, és a féltékeny ellenségek azonban kissé összekuszálják az eseményeket. Marica és Tasziló szerelme is veszélybe kerül, amikor váratlanul megérkezik Cecília, Tasziló gazdag nagynénje...
Marica grófnő
nagyoperett
Zeneszerző: Kálmán Imre
Szövegíró: Julius Brammer és Alfred Grünwald
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Rendező: Méhes László, Jászai- díjas
Szereplők
Marica grófnő: HALAS ADELAIDA
Populescu Dragomir Móric herceg: NYIRKÓ ISTVÁN
Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos: RANCSÓ DEZSŐ
Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf : SZELES JÓZSEF
Liza, a húga: SZŰCS KRISZTINA
Liebenberg István: SZŰCS LÁSZLÓ
Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő: CSARNÓY ZSUZSANNA Jászai-díjas
Kudelka, a komornyikja: KŐRÖSI CSABA
Dombossy Ilka: MÓDRI GYÖRGYI
Mihály, Marica öreg szolgája: VAJDA KÁROLY
Lidi, cigánylány DOMINEK ANNA
Lajos, cigány: KALLÓ ZOLTÁN
Karmester: OBERFRANK PÉTER
Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN
Jelmez: HORVÁTH KATA
Koreográfus: KISPÁL ANITA
Korrepetitor: VÖLGYESI GYÖNGYI
Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN
Súgó: TÓTH ZSANETT
Rendezőasszisztens: PÁPES MÓNIKA
Forrás: Veszprémi Petőfi Színház