Cseresznyéskert - Szabadkai vendégjáték a József Attila Színházban

2012 februárjában három estén át a József Attila Színházban vendégszerepel a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata. Február 6–án este 19.00 órától Ivo Andrić–Zalán Tibor: Aska és a farkas című ifjúsági musicalja kerül színre, majd ezt követően február 7-én Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert, február 8-án pedig Henrik Ibsen: Nóra című darabja látható.

Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja földbirtokosnõ gyermeke tragikus elvesztése elõl menekült Párizsba. Viharos öt évet maga mögött hagyva érkezik haza a családi kúriába, szeretett bátyja mellé, hogy újra megtalálja lelki békéjét. A harmónia azonban rövid ideig tart. A szülõi ház, a családi birtok, a híres kert mára már megkopott fényében ragyog, sõt, egy kegyetlen ténnyel is szembesülnie kell a hazaérkezõnek: Lopahin kereskedõ, a ház régi ismerõse hozza a hírt: rövidesen elárverezik a birtokot, a házat a cseresznyéskerttel együtt.

Darabtörténet:

Az 1880-as – 1890-es évek orosz újságai gyakran adtak hírt nemesi birtokok árveréséről, Csehov ismeretségi körében is voltak ilyen esetek. A Cseresznyéskert alapszituációjához hasonló helyzetet gyerekkorában ő maga is átélte: amikor kereskedő-apja eladósodott, a család barátja megígérte, hogy nem engedi a házukat elárverezni és kifizeti az adósságot. Később olcsón mégis ő vette meg a házat, és a fiatal Anton Csehov továbbra is nála lakott.

A mű alapötlete valószínűleg 1901 tavaszán, a Három nővér színpadi sikerei idején született, legalábbis Csehov ekkor közölte először egy levélben, hogy a moszkvai Művész Színház számára komédiát készül írni, de azt 1903 előtt nem várják tőle. A Cseresznyéskert címről először 1902-ben tett említést.

A komédiát a Művész Színház mutatta be először 1904. január 17-én Moszkvában, majd április 1-jén a fővárosban, Szentpéterváron. Ugyanabban az évben jelent meg a darab nyomtatásban. Magyarországi ősbemutatóját húsz évvel később, 1924. szeptember 13-án tartották a Vígszínházban, szövegét Tóth Árpád fordította magyarra. A Cseresznyéskert Csehov egyik legismertebb, és sorrendben az utolsó színműve.

„Színházban ülünk, méghozzá fent a színpadon. Amikor fölmegy a függöny, a nézőteret látjuk – ez a kert, megüli a hajnali pára. Mondhatnám, hogy máris mindent tudunk: a cseresznyéskert a színház, ez fog elveszni a végére. (…) A harmadik fölvonásban sikerül szétteríteni és fokozni a feszültséget, annak ellenére, hogy nem a vég kétséges, csak a módja. A cseresznyéskert elvesztésének erősödő balsejtelme szépen összesimul a ködös, homályos jövőbe vetett kíváncsisággal – mert reménykedni itt már csak reflexből reménykedik bárki. (…) A színpadon díszletmunkások jelennek meg, (…) az egymáshoz kötözött székeket szépen felhúzzák a fejünk fölé, a többi bútort a kocsira rakják, a pezsgőt nagyjából Lopahin nyakalja be – és mire Firsz egyedül marad, a nézőtér letakart zsöllyéire dőlhet meghalni. Együtt végzik. Elmentek, jönnek – és egy színházzal kevesebb a földön. Szép szomorúság.”

Csáki Judit: Kert a színházban
(Magyar Narancs, 2011. november 10.)

Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert

Fordította: Morcsányi Géza

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulat vendégjátéka
2012. február 7., József Attila Színház

Ranyevszkaja, földbirtokosnő   Vicei Natália
Ánya, a leánya      Pámer Csilla
Varja, a fogadott leánya   Kalmár Zsuzsa
Gajev, Ranyevszkaja testvére   Szilágyi Nándor
Lopahin, kereskedő   Csernik Árpád
Trofimov, diák   Pálfi Ervin
Szimeonov-Piscsik, földbirtokos   Kovács Nemes Andor
Sarlotta, nevelőnő   Pesitz Mónika
Jepihodov, könyvelő   Szőke Attila
Dunyasa, szobalány   Körmöci Petronella
Firsz, öreg inas   Mihajlo Jančikin m. v.
Jasa, fiatal inas   Ralbovszki Csaba
Csavargó   Takács Tibor
Zenészek   Bakos Árpád m. v., Pešikan Balša m. v., Vörös Csongor m. v.
Állomásfőnök, postamester   Baráth Attila, Szabó Zoltán
Díszletterv:   Sárkány Sándor m. v.
Jelmezterv:   Ledenyák Andrea m. v.
Zeneszerző:   Bakos Árpád m. v.
A rendező munkatársa:   Kiss Mónika m. v.
Rendezőasszisztens:   Úri Attila
Súgó/ügyelő:   Engi Georgina
Rendező:   Bérczes László m. v.