Többfordulós szereplőválogatást követően született meg a döntés, hogy kik játsszák március végétől Szörényi Levente és Bródy János rockoperájában Vászoly fiait.
A Veled, Uram! rendezője, Somogyi Szilárd nagy örömmel tapasztalta, hogy felkészülten érkeztek a fiatal pályázók a válogatásra.
"Mintegy 50 fiú jelentkezett, akiknek az első körben helyzetgyakorlatokat kellett megoldaniuk, az utolsó körre pedig a rockoperában elhangzó dalukat kellett megtanulniuk. Összteljesítményük alapján végül nyolc fiút választottunk ki Vászoly gyerekeinek szerepére. Andrást, Bélát és Leventét váltott szereposztásban alakítják majd a fiatalok a Thália Színházban, a próbákat most kezdik az Operettszínházban" - meséli a rendező.
A meghallgatáson Somogyi Szilárd és Bori Tamás játékmester foglalkozott a jelentkezőkkel. Az értékelés után eldőlt, hogy a három fiúgyermek szerepében Monoki Marcell, Monoki Milán, Torvund Alexander, Venczli Alex, Csősz Bálint, Bárány Richárd, Kovács Attila és Szente Szabolcs lesz látható a március 30-31-i bemutatókon és az ezt követő előadásokon.
A válogatáson részt vett a Szörényi-Bródy-darab egyik főszereplője, Feke Pál is, hiszen az ő "fiait" hallgatták meg.
"Különleges érzés volt, mivel 2005-ben, az Árpád népe című produkcióban a felnőtt Leventét játszottam, most pedig az édesapját fogom alakítani. Egyébként is szeretem a gyerekeket, úgyhogy örömmel vettem részt a meghallgatáson, Somogyi Szilárd meghívására. Azt láttam a fiatalokon, hogy egytől egyig szerettek volna bekerülni az előadásba. Hiszek benne, hogy nagyon jó produkciót láthatnak majd a nézők. Nagy kihívás, hogy az István, a király folytatását most igazi színházi körülmények között, élőzenekarral mutathatjuk be. Szerintem a Veled, Uram! új verziója jó lehetőséget ad, hogy a fiatalokkal megismertessük ezt a korszakot" - mondja Feke Pál.
A Veled, Uram premierje a Budapesti Operettszínházban 2012. március 30-án és 31-én lesz. Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely "...nem az István, a király folytatása, inkább a téma, államalapító uralkodónk életének-munkásságának lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István darab önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak." - jellemzi alkotását a zeneszerző. Utódlási harc izgalmas drámája a darab - amely István király uralkodásának utolsó évéiről szól - olyan, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint például István király egyetlen fiának, trónörökösének, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, amelyet értelemszerűen utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. Mindez mit jelent ma? Kicsit azt mutatja számunkra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő "zivataros" századokban...
A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok.
A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája már-már Wagner operáit jellemző nagyszabású zenedramaturgia, pontosan ábrázolja a lélektani folyamatokat, és tulajdonképpen ez az a remekmű, ami az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét.
Forrás: Budapesti Operettszínház