Musical készül Chaplin életéből

Charlie Chaplin életéről szóló musicallel idézik meg a világhírű művészt a Broadway-n.

"Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő." Charlie Chaplin

A musicalről:

A Becoming Chaplin várhatóan még idén bemutatkozik, de majd csak a következő, 2012/2013-as szezonban. A darab "megmutatja a zseni legendája mögött rejtőző embert, aki örökre megváltoztatta a moziba járás élményét" - olvasható a Broadway World portálon.
Az új musicalt Warren Carlyle rendezi, ő állt a Hugh Jackman: Back on Broadway című népszerű show mögött is. A zene és a szöveg Christopher Curtis, a forgatókönyv az Annie, a Producerek, valamint a Hajlakk című darabért három Tony-díjjal jutalmazott Thomas Meehan munkája.

forrás: images.google.com

A darab producere Bob és Mindy Rich, valamint John és Claire Caudwell, egy brit filantróp házaspár. A négyesfogat már a Jézus Krisztus Szupersztár című musical legutóbbi színpadra állításában együttműködött a Broadwayn.
A Becoming Chaplin egy évekkel ezelőtt Limelight (Rivaldafény) címmel szintén New Yorkban bemutatott színdarab feldolgozása. Abban három színész játszotta Chaplint élete három különböző korszakában. Rivaldafény volt Chaplin utolsó filmjének a címe is.
A musical a művész gyerekkorától, egy londoni árvaháztól kezdve mutatja be Chaplin életét.

"Semmi más nem kell ahhoz, hogy komédiázzak, mint egy park, egy rendőr és egy csinos lány!" (Charlie Chaplin)

Ultramodern idők vagy Chaplin mint világcár
 - Karinthy Frigyes írása

Kétezerháromszázhuszonnégyben vagyunk. A Világállam technokratikus alkotmánya éppen tegnap lépett életbe.

Gyárközpont, a Világállam fővárosa, nagy munkában van, ugyanis a nemzetközi Fülpiszkáló Üzem megkezdte működését, hogy a hét végére befejezzék négymilliárd földlakó részére az egyforma, megfelelő fülpiszkálók előállítását. Chaplint rendkívül fontos megbízatással látják el, ugyanis neki kell a már kész fülpiszkálókról lefújni a benzint, ami gyártás közben esetleg rácsöpög a gyár fölött húzódó repülőgépekről. E célra egy önműködő dörzsfújtatót kap, amellyel rögtön ledörzsöli a munkavezető éppen ott tartozkodó hűtlen feleségének arcáról a rúzst, mire kiderül, hogy nincs bőr alatta, és Chaplin kétségbeesetten menekül. A távolbalátó detektívkészülék azonban nyomába ered, szerencsére Chaplin a mellékutcában egy süket kolduslányba ütközik, aki húsz éve nem evett kaviárt ananászmártással, és ezért éhenhaldokolva ott kuporog rozzant ütött-kopott kis repülőgépének egyik törött szárnyán.

Chaplin melléje ül a szárnyra, egy tányér kátrányba, galuskával, amelyet a vezérigazgató cselédje hajított ki imént az ablakon. Gyanakvó villanylámpa sétál arra, de Chaplin, mielőtt a lámpa megvilágítaná a cselekményt, és hogy tulajdonképpen miről van szó, úgy tesz, mintha csak véletlenül volna itt, és szórakozottan töredezi és eszegeti a tányér szélét. De mikor a száját akarja megtörölni, rendes úriember létére, egy arra siető szőrmenagykereskedő agyvelejében, s ezért a diótörővel felroppantja a gyanútlan járókelő koponyáját, a rendőrminiszter Afrikából felfigyel (távolbalátó készüléke ugyanis éppen oda van beállítva), és int a két idomított zsiráfnak, hogy kapják le Chaplint a tíz körméről.

De csak kilenc sikerül, mert Chaplin a tizediknél észbe kap, s miután a kátrány közben odaragadt a repülőzsámolyhoz, gyorsan biziklizni kezd a légcsavaron.

Az ócska gép, a kolduslánnyal együtt, döcögve és csikorogva emelkedik a levegőbe, a zsiráfok egy darabig nyújtogatják a nyakukat, de ezer méter után megunják, és visszahúzzák Afrikába, ám Miki Mauz nagy örömére kiderül, hogy a négy zsiráfláb közben elment, és így a két nyak egyedül marad és szomorúan összecsavarodik. Chaplin és a kis kolduslány közben keservesen csetlik-botlik a felhők közt, az ócska, szemétre dobott repülőgépen, amelynek az egyik szárnya különben is hiányzik. A gép minden pillanatban megáll, recseg-ropog, egy nagyobb felhőbe ütközve kajütfülkéje is kiesik, és a két szerelmes a megmaradt félszárnyon lógatja a lábát. De mindenről megfeledkezve igyekeznek berendezkedni a boldog mézeshetekre, Chaplin a zsebében maradt dörzsfúrón gyönyörűen tilinkózni kezd, Maud a megmaradt fél fülke ablakába muskátlit ültet, és egy féllábú vak koldus, aki egy elhagyott felhő szélén nyekergeti a verklit, úgy elbámul, hogy a verkli kiesik a szájából, és mostmár zongorájuk is van, mert Chaplin az akácfákra felszerelt szájkosarakból ügyesen elkap egyet, és pedált és kottatartót szerel a verklire.

Most még zöldség is kellene a benzinlevesbe, hogy boldogságuk teljes legyen, és ezért Chaplin egy percre leugrik a gépről, az ülésterem előadóasztalára, ahol a Világállam diplomatái éppen tanácskoznak. Ijedtében ellopja tőlem a halandzsát, amit én is úgy loptam, és értelmetlen szavakat kezd hadarni, amitől végre a különböző nyelvű diplomaták megértik egymást, és abban a hitben, hogy Chaplinnek ez volt a célja, óriási lelkesedéssel megválasztják őt világcárnak. De Mohamed próféta, akit szolgálatra beosztanak hozzá, a fülbemászót, mit Chaplin a nyakába dugott, visszacsempészi, s így minden nyílvánvalóvá lesz, Chaplint a pincérek kiteszik jó állásából és ő, egy piszkos kis rakétagépen, lassan, tűnődve elindul, a Tejúton, a Göncöl-szekér felé, miközben alkonyodni kezd, és az üstökösök és naprendszerek lassan elmaradoznak mögötte.

forrás: MTI/EFE, Színház.hu