„A fiatalok láthatnak egy előadást, ami önmagában is egy érvényes dolog, és ehhez kapcsolódik egy foglalkozás, ami az előadásban felmerülő problémákat tovább gondolja, mélyíti, véleménymondásra készteti a gyerekeket” - mondja Róbert Júlia, aki február 4.-étől, a Náthán gyermekei előadások előtti, illetve utáni színházi nevelési foglalkozást vezeti majd.
A Náthán gyermekeiről
Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni.
Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit?
A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása Gigor Attila rendezésében. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki.
Az ifjúsági előadáshoz drámapedagógiai foglalkozás is kapcsolódik - Róbert Juli mesélt
-Tegyük tisztába a fogalmakat: mi a különbség a színházi nevelés és a drámapedagógia között? Te mivel foglalkozol pontosan, és mi az, ami a Náthán gyermekei című előadás után történik majd?
Róbert Júlia: Én végzettségemet tekintve dramaturg vagyok. A Kolibri Színházban tanultam bele ebbe az egészbe, nyolc éve dolgozom ott, az előadásokhoz kapcsolódóan foglalkozásokat tartunk, ugyanúgy, ahogy a Náthán gyermekeinél is fogunk.
A fogalmak tekintetében valóban van egy kis zűrzavar. Jelenleg Magyarországon a színházi nevelést gyűjtőfogalomként használjuk: az előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások, a beavató színházi előadások, az osztályteremszínház, mind ide tartoznak, eredetileg azonban ez a név egy bizonyos formát, a TIE (Theatre in Education) módszert jelenti, amit többek közt a Káva és a Kerekasztal nevű társulatok csinálnak sok éve Magyarországon.
A közös ezekben a színházi nevelési programokban az, hogy a drámát, a színházat középpontba állítva valamilyen, az adott korosztály számára érdekes, aktuális problémát vetünk fel, amit előadás után, a foglalkozás során drámapedagógiai eszközöket, konvenciókat segítségül hívva megpróbálunk a gyerekekkel körüljárni. Ez fog most is történni. Láthatnak a nézők, a fiatalok egy előadást, ami önmagában is egy érvényes dolog, és ahhoz kapcsolódik majd egy foglalkozás, ami az előadásban felmerülő problémákat tovább gondolja, mélyíti, véleménymondásra készteti a gyerekeket.
- Ezek szerint a Náthán gyermekei című előadás után lesz egy foglalkozás, amelyen az előadásban látottakat, hallottakat feldolgozzátok.
Róbert Júlia: Sőt, ez annyiban lesz különleges, hogy az előadás előtt is tartunk egy előkészítő foglalkozást.
Már itt az identitáskeresés témáját kezdjük el bevezetni, ami érdekes, izgalmas kamaszkorban. Hogy ki vagyok én, mennyire határoz meg engem a környezetem, az, amit otthonról hozok, az, amit a kortárs közeg diktál, vagy amit ott látok, milyen külső jegyei vannak annak, hogy én melyik csoportba tartozok, és az milyen viselkedést vár el tőlem vagy hív elő, mennyire felelek meg ennek?
- Hogyan kapcsolódik ehhez a témához az előadás?
Róbert Júlia: Az asszociáció valóban távolinak tűnhet, hiszen a Náthán gyermekei egy, a keresztes hadjáratok idején, Jeruzsálemben játszódó történet, ami többek közt a zsidó-keresztény-muzulmán konfliktust is felvillantja.
Azt gondoltuk azonban Gigor Attila rendezővel, hogy a Földi Ádám által játszott Kurt nevű kereszteslovag például pontosan ilyen identitás keresésben van: valamilyen szerepet ráerőltettek, ő egy keresztes lovag, annak a külső és belső jegyeit hordozza, de szembesül a történet során azzal, hogy mit jelent ez a külvilág szemében és mi van akkor, amikor ő már hirtelen nem akar így viselkedni. Az ő figurája mindenképpen olyan figura, akivel reményeink szerint azonosulni tudnak a fiatalok.
- Tehát a foglalkozás fókuszában az identitás kérdése áll majd?
Róbert Júlia: Igen, illetve, mivel a rendezés nyitva hagyja az előadás végét, tehát nem eldöntött, hogy mi történik a szereplőkkel, hanem egy dilemmahelyzetben hagyjuk őket, a foglalkozáson három szereplő történetét próbáljuk majd meg továbbírni. Vagyis azt a helyzetet vizsgálni, hogy a fiatalok ki tudnak-e lépni abból a helyzetből, amiben vannak, ki akarnak-e egyáltalán lépni, és mit szól egy szülő ahhoz, amikor hirtelen felnő a gyereke és menni akar.
Róbert Júlia
- Hogy néz ki egy ilyen foglalkozás?
Róbert Júlia: Van egy fókusza, amiről beszélni akarunk, és van egy vázlata, ami szintén adott, hogy milyen kérdéseken megyünk át, milyen játékokat játszunk, de hogy aznap az adott gyerekcsoport mire hogyan reagál, miről mi lesz a véleményük, azt nem lehet előre kiszámítani. Nagyon fontos, hogy a foglalkozásban részt vesznek a színészek is, Kulka János, Martinovics Dorina és Földi Ádám nehéz, de izgalmas feladatot kapott: színészként is részt kell venniük, tehát továbbvinni a szerepüket, de közben lesz olyan játék, amit ők fognak irányítani, moderálni.
- A foglalkozáson csak a fiatalok vehetnék részt vagy a szülők is?
Róbert Júlia: A foglalkozáson csak iskolai osztályok vehetnek részt. Tehát egy olyan zárt közösség, akik egy korosztály, és akik jól ismerik egymást. És egy foglalkozáson egyszerre csak egy osztály. Egyrészt ennél több emberrel nem tudunk érdemben beszélgetni és játszani, másrészt nem működik egy ilyen program akkor, ha idegenek vesznek részt rajta. Csak így tud biztonságos lenni, csak így várhatjuk el, hogy a fiatalok megnyíljanak, véleményt mondjanak, beszálljanak a játékba.
- Hogyan jelentkezhetnek az iskolák erre a programra?
Róbert Júlia: A bérletesek körében eleve meghirdette a színház ezt a lehetőséget, de egyébként a színház szervezési osztályára várjuk 7-8-9-10-es osztályok jelentkezését.
A drámapedagógiai foglalkozásra a Nemzeti Színház közönségszervezésén jelentkezhetnek. (telefon: 373-0996; e-mail: szervezes@nemzetiszinhaz.hu)
Forrás: Nemzeti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.