Kiállt Alföldi Róbert mellett, és liberális rendezőket is meghív a Kecskeméti Katona József Színházat negyedik éve igazgató Cseke Péter. A Magyar Teátrumi Társaság alapítójának tevékenységét még a baloldali színikritikusok is elismerik. Lapszemle.
A kérdésre, akad-e még olyan, aki egyszerre tagja a Magyar Színházi Társaságnak és a Magyar Teátrumi Társaságnak Cseke Péter úgy felelt, akad, csak nem dicsekszenek ezzel. “Igaz, sokan kiléptek a Magyar Színházi Társaságból, amikor létrejött a Magyar Teátrumi Társaság. Pedig a szakmának vannak olyan horderejű kérdései, amelyekben muszáj összefogni” – tette hozzá a kecskeméti direktor, aki szerint tényleg nem szeretik azt, aki középen áll. “Elhatározásom szerint csak addig vagyok tagja a Színházi Társaságnak, amíg úgy érzem, van ott teendőm, és kohéziós erőt tudok kifejteni. A január közepi Színház a Gödörben című konferencián például a szakma majdnem teljes keresztmetszete képviseltette magát. Nagy eredménynek tartom a Teátrumi Társaság bábáskodásával létrejött előadó-művészeti törvény módosítását, amely filozófiájában más, mint az előző - többek között a minőség szempontját helyezi előtérbe a mennyiség helyett” – fogalmazott Cseke Péter a Heti Válasznak.
Cseke Péter, fotó: Pepita Magazin
Saját színházában végzett munkája tapasztalatairól elmondta, egy vidéki színháznak úgy kell működnie, mint egy jó könyvtárnak, melyben mindenki megtalálja a kedvére valót. “Jó társulat nélkül mindez elképzelhetetlen, emellett olyan rendezőket próbálok meghívni, akiknek közük van a bemutatandó művekhez. Az a leglényegesebb, hogy előadásaink olyan kérdéseket tegyenek fel, olyan irányt mutassanak, amelyek az emberi kapcsolatok sokszínűségéről beszélnek. Az évi 12 előadás egyébként inkább 13, a nyári darabot is beleértve. Az ez évi bemutatókból hét darab magyar szerző műve, ebből négy ősbemutató - ezért is szoktam mondani, hogy minden vidéki színház Nemzeti Színház. Fontosnak tartom, hogy új művek mellett régieket is leporolunk. Ilyen volt a Bánk bán például, amiből Szabó Borbála átdolgozása révén gyakorlatilag új mű született. (…) Hatalmas sikere van az érthető, mai nyelven előadott átdolgozásnak. Az erős drámaiságú és érdekes nyelvi humort felvonultató darabot a nyelvújítás korának nyelvi nehézségei miatt alig lehetett megérteni. Például azon, hogy "Prósit a fölöstököm", a gyerekek legfeljebb jót mulatnak, de nem értik.” – fejtette ki Cseke Péter.
Arról is beszámolt, hogy színészbörzének, magyar nyelvű színművészeti egyetemek nemzetközi találkozójának, országos zenés színházi találkozónak, Vándorfesztiválnak is volt már vendéglátója Kecskemét és sikerült a színházat a város egyik szellemi központjává tenni. A Tanítóképző Főiskolával szabad művelődési kurzust indítottak, melynek értelmében a színházba járásért és az azt követő konzultációért kreditpontokat kaphatnak a hallgatók.
Cseke Pétert ismét faggatták arról, hogy odaállna-e újra Orbán Viktor mögé. “Természetesen. Azt hiszem, kevés ilyen karizmatikus politikusa van a világnak, mint Orbán Viktor. Bízom abban, hogy az ő példája a mellette dolgozókra is hat. Szerintem a mostani válság nem gazdasági, és nem is társadalmi. Az ember van válságban, és a válságot megtisztulás fogja követni. Talán nem Budapesten kell körülnéznünk, amikor a megújulás jeleit keressük, hanem vidéken, ahol fantasztikus tartalékok vannak” – nyilatkozta a kecskeméti igazgató.
A teljes interjút a Heti Válaszban olvashatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.