Az alábbi szöveg 2012. január 27-én, péntek este hangzott el az Új Színház elmúlt 13 évadát záró kiállítás megnyitóján – a bevezető mondat már önmagában is tele van ellentétpárokkal. Nem magyarázom… - Papp Ervin írása.
Előszó:
.... a lényeg, hogy egy olyan műfaj meghonosítására tettünk kísérletet a Szaniter képregénnyel, amelyet bátor szívvel ajánlunk minden kultúrmosdó falaira. Képregény a mindennapokról, apró vizuális flessek; narratív műfaj, melynek segítségével (a műfaji adottságok okán) folyamatosan interakcióra késztetjük a Nézőket – vizualizáljuk, tükröztetjük Őket. A kiállítást állandó tárlatnak szánjuk. Kelt, a mai napon, a hivatalos (új) színházi átadás-átvétele után: 2012. február 1-én, szerdán.
Roskó Gábor – Papp Ervin: Szaniter képregény, avagy rajzok a mosdó falán:
Minden állat nevében mondom: te Nyúl, ne tedd ezt az erdő lakóival! – pihenni szeretnénk.
Kedves Barátaim,
2011 őszén, az elhíresült színházi pályázat előtt és ahhoz csatlakozva én is megírtam az engem érintő pályázati részt. Ez a galéria megújulását, névváltoztatását, kiállítói felületeinek bővítését ígérte. Nem részletezem, a lényeg, hogy a most felolvasandó idézet múlt év szeptember legelején íródott, de újrahallgatva (finoman fogalmazva is) többértelművé válik.
Részlet a tervezetből: Nem új keletű találmány, hogy egy kulturális intézmény egyik leglátogatottabb, s ezáltal marketing szempontból is legeredményesebben használható helyszíne a közösségi mosdó. Parányi anyagi befektetéssel (lemosható felületű matricák) létrehozhatunk egy népszerű, gyakran változó, tartalmilag a hétköznapok aktualitására építő közönségbarát kiállítást. A téma mindig egy aktuális közéleti, kultúrpolitikai, színházi esemény – elsődlegesen a populárisabb, közhelyesebb megközelítés felöl, de igényes „vizuális tartalommal”. Leginkább a sajtóból ismert tárca (vagy a nemzetközileg elterjedt francia feuilleton [föjton]) műfajához hasonlítanám.
Roskó Gábor grafikus Szaniter képregény-munkacímű rajzaival „nyit” a mosdótárlat; ezen sorozat hangsúlyozottan a klasszikus újságrajz hagyományait eleveníti fel: narratív jellegéből adódóan egy aktuális eseményről mond véleményt, beszél róluk, mesél nekünk…
A streeet art közvetlen műfajai (matrica, firka, anamorfózis, graffiti) építő jelleggel, de az ellenállást, a fennálló rend ellen való lázadást sugallják létrejöttük formai elemeivel is, a felülettel, amellyel (amelyre) dolgoznak.
Mi, a formai megvalósítás segítségével a szabályok, keretek betartására, a rend szikár tiszteletére figyelmeztetünk, miközben, megtartva a kritikai hangvételt, a műfaji adottságok okán folyamatosan interakcióra késztetjük a Nézőket – vizualizáljuk, tükröztetjük Őket. Roskó rendkívül szuggesztív rajzainak (a klasszikus újságrajzokhoz hasonlóan) néhány tenyérnyi felülete tömörebb és sűrítettebb közlést tesz lehetővé, mint a tollnokok több kolumnányi írott anyaga. A színházba járó néző ezt az élményt kapja: apró vizuális flessek, történetek a köröttünk létező világból, magunkról…
fotó: Lantai József
Eddig az idézet; szeretném még egyszer hangsúlyozni: a látható rajzok és az olvasható szövegek nem tartalmaznak aktuálpolitikai üzenetet! Ha már a gyökereket kutatjuk, akkor sokkal inkább hatottak megszületésükre a magyar és az afro-amerikai kultúrkör mesékben használt archetípus-ellentétei.
Ugyanis: a Szaniter képregény, azaz a Mosdótárlat, egy folyamatosan alakuló képes-párbeszéd a mindennapokról a rejtett zugokból – akár azt is mondhatnánk, hogy Rémusz bácsi (a híres Nyúl-mesék ismerőjének) ihletésére. De inkább úgy vélem (mivel a Nyúl nem a kedvenc állatom), hogy a kisemmizett Rókák védelmében találtuk ki mindezt…
Remélem, eljön az az idő, hogy a mi színházunkon kívül, más intézmények mosdóiban is megjelennek a Róka nyugodt, bölcs szavai és a képregény-rajzok tudósítanak bennünket az erdőlakó állatok különös eseményeiről.
A mosdóban található rajzok és szövegek a Roskó Gábor és Papp Ervin által jelzett Szaniter képregény kockái, elemei. Értelmezhetőek külön-külön és egy egész részeként is – tetszés szerint.
Elmélyült szórakozást és önfeledt időtöltést kívánnak az Alkotók!
Papp Ervin; Budapest, Új Színház ÚJ GalériáK® – 2012. február 1.