"Dinikém, jövök!" - Beszélgetés Gulyás Dénessel

Falstaff bemutatóra készül a Pécsi Nemzeti Színház operatagozata, kiegészülve a Pannon Filharmonikusokkal. Ennek kapcsán mesélt Gulyás Dénes, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója.

Február 24-én tartja a Pécsi Opera igazgatásod első bemutatóját. Izgatott vagy?

Gulyás Dénes: Tulajdonképpen nem. Meggyőződésem, hogy az építkezés, amit elkezdtem, a helyes irány, s amiben hiszek, a helyes út. Fiatal énekesek kellenek a színházba és melléjük példának neves öregek, akiktől tanulhatnak.  Minél több lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennek a csodálatos műfajnak a művelőit összeterelhessük, hogy közösségben alkossanak, és ne haknibrigádként menjenek egyik előadásról a másikra, hanem itt alakuljon ki egy társaság ahol egy zseniális remekművel foglalkozhatnak. Még ha ez is a rögösebb út!
Természetesen vannak a könnyebb műfajoknak is jelentős interpretátorai és születnek nagyon színvonalas produkciók, mégis úgy érzem, hogy az igazán embert, kultúrát és értéket formáló művészet hátrányban van, ezért kiemelten fontos, hogy ilyen zseniális művek, mint például a Falstaff - két ilyen páratlan alkotógéniusz, mint Shakespeare és Verdi műve - bemutatásra kerüljenek!

Miért a Falstaffot választottad?

Gulyás Dénes: Nagyon komoly és aktuális dolgokról szól. Mint minden remekmű, legyen az zene vagy dráma, nem avul el, mindig az élet fontos és lényeges mozgatóit fogalmazza meg.
Konkrétan?
Gulyás Dénes: Hadd válaszoljak három egész konkrét idézettel a szövegből:
„Mondo reo” - azaz  „szörnyű, aljas világ”,
„Non c’e piu virtu” - „nincsen becsület”,
„Tutto declina” - „minden hanyatlik”
Sajnos ilyen világban élünk most… Ez persze véletlen egybeesés is, mert választásom elsődleges indoka az az elképesztő, zseniális muzsika, amit Verdi komponált.
kovacs_denes

forrás: pnsz.hu

Kik éneklik a főbb szerepeket operaénekeseink mellett?

Gulyás Dénes: Két Falstaffunk lesz Cseh Antal és Bátki Fazekas Zoltán két tehetséges fiatal bariton személyében, akik növendékeim ugyan nem voltak, de a Zeneakadémiáról ismerem őket. Szegeden, Debrecenben dolgoznak, illetve ahova hívják őket.
Természetesen saját énekeseink (Váradi Marianna, Vermes Tímea, Győrfi István és Szécsi Máté) is mind benne vannak. Ami nagyon fontos nekem, hogy lehetőséget ad ez az opera arra, hogy az egyik ígéretemet megvalósíthassam, miszerint bővítsük a társulatot. Vendégként két fiatal most mutatkozik be először, akik még itt az operában nem énekeltek: a pécsi Bognár Szabolcs, valamint egy növendékem innen a PTE Művészeti Karáról: Scheer Lívia. Ő még egyetemistaként énekli az egyik főszerepet, de Kriszta Kinga is remek Annuska. Gál Máté, Horváth István, Csajághy Szabolcs, Király Miklós, Horváth Szabó Gábor, Kovács Annamária, Bukszár Márta, Várhelyi Éva és Simon Krisztina éneklik a főbb szerepeket. Az idősebb generációt Gurbán János képviseli, aki Fordot fogja énekelni.
A produkció, az opera társulat, így a színház és természetesen a közönség számára pedig a legnagyobb nyereség, hogy Kovács János Kossuth-díjas művész, a Magyar Állami Operaház első karmestere tanítja be és vezényli az operát!

Hogy sikerült megnyerni Kovács Jánost a Magyar Állami Operaház első karmesterét, hogy az operát vezényelje?

Gulyás Dénes: Egészen egyszerűen felhívtam, és azt mondtam: „Jani, dirigálni kéne a Falstaffot Pécsett”, mire ő csak annyit válaszolt: „Dinikém jövök!”
Tényleg, mielőtt bármit megbeszéltünk volna, jött. Önzetlenséggel, nagy tudással és szeretettel dolgozott-dolgozik, ő maga zongorázott a próbákon! Azt hiszem, a vele dolgozó fiataloknak, óriási adomány, hogy vele énekelhetnek.

Úgy tudom, te magad is „cover” vagy…
Gulyás Dénes: Rendszeresen megkérdezik tőlem, miért nem osztok magamnak is szerepet. Nos kérem, én igazgatni jöttem, nem énekelni! Egészen kivételes esetek kellenek ahhoz, hogy én itt operaénekesként színpadra lépjek, hiszen nem ez a feladatom. A Tankrédba egy betegség miatt kellett beugranom, a Falstaffban pedig csak azért tanulom Cajus szerepét, mert egy doktorunk van Csajághy Szabolcs személyében. Őszintén remélem, nem kerül rá sor, hogy én énekeljem.

Nagy Viktor rendező már nem először dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban. Shakespeare IV. Henrikjét, valamint a Szöktetés a szerájból és a Faust című operákat rendezte a közelmúltban. Te is ismered, esetleg dolgoztatok már együtt?

Gulyás Dénes: Viktort ismerem régóta, emlékezetes munka volt a Bohémélet-film, amit vele csináltunk a kilencvenes évek közepén. Rengeteg rendezését láttam és szerintem egészen kiváló képviselője a magyar operarendező generációnak.

Milyen a hangulat a próbákon? A művészklubban azt érzékelem, hogy nagyon együtt van a csapat.

Gulyás Dénes: Hát még ha egy próbára is bejönnél! A hangulat fantasztikus. Eleve az a tény, hogy Kovács János az első rendelkező próbák egyikét korrepetitorként a legnagyobb alázattal végigdolgozta, megadva így az alaphangulatot egy nagyon emberi próbaidőszakhoz mindannyiunk számára. Így rögtön összekovácsolódtunk….

A Pécsi Operáért Alapítvány kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank fő támogatásával óriási sikerrel, tényleg nagy érdeklődés mellett zajlanak a Mesés Opera szériái. Legutóbb A sevillai borbély előadásán párnákat kellett behozni, hogy mindenki le tudjon ülni. Februárban, mely már a negyedik rész lesz, a Falstaffot mutatjátok be a gyerekeknek. Nem lesz túl nagy falat nekik?

Gulyás Dénes: Én azt gondolom, hogy Verdi zsenije minden buktatón átsegít. Az természetes, hogy a gyerekeknek nem a Falstaff ma is érvényes mondanivalóját, nevezetesen világunk erkölcsi hanyatlását fogjuk hangsúlyozni. Sokkal inkább azt, hogy a zene milyen zseniálisan festi a jellemeket, hogy lehet például megkomponálni akár azt is, hogy valaki kortyol a forraltborból! Persze aztán a gyerekeket az élet sajnos megtanítja majd arra is, amiről mi nem beszélünk, de reméljük, hogy az ő világuk jobb lesz és egyre kevesebbet kell azzal találkozniuk, hogy „Tutto declina”.
A Falstaff bemutatójára február 24.-én kerül sor. 

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház