'Nyilvánosan kövessék meg Balázs Pétert'

A Heti Válaszban megjelent Balra el, jobbról be című cikkre reagált a szolnoki színház produkciós igazgatója és művészeti vezetője. A publicisztika szerint nem minden vidéki színház képvisel magas színvonalat, erre példaként hozza fel a Balázs Péter igazgatta szolnokit. 

A balra el jobbról be című cikkből:

"Forrong a magyar színházi világ. Az eddigi struktúra fenntartására nincs pénz, s a változás számos érdeksérelemmel jár, de a feszültséget az ideológiai különbségek is fokozzák. Tájkép csata közben Dörner Györggyel, a Fideszt megvédő Verebes Istvánnal és a baloldalon is dicsért Cseke Péterrel. (...). 
Angliában sem minden fenékig tejfel: 2009-ben vihart kavart, hogy Boris Johnon, London konzervatív polgármestere jobboldali lapszerkesztőt tett meg a művészi támogatások elosztásáról döntő Arts Council London vezetőjének. A brit színházi életben járatos Anne McElvoy nem látja drámainak a helyzetet. A jobbközép Evening Standard és Standpoint magazin színikritikusa szerint ott Margaret Thatcher alatt, a nyolcvanas években zajlott olyasfajta kultúrharc, amilyen most nálunk. Mára lecsendesedett a helyzet, és megannyi gazdasági probléma miatt a konzervatív kormány nem érdekelt a kultúrkampfban.
A debreceni Scapin, a szemfényvesztő, a jobboldali kötődésű Rátóti Zoltán kaposvári színházának Tisztogatása vagy Cseke Péter kecskeméti teátrumának Bánk bánja a legjobb fővárosi intellektuális színházak, az Örkény, a Katona és a Radnóti előadásaival vetekszenek, s a győri Equus is felveszi a versenyt a Thália-belivel. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi vidéki színház ezt a színvonalat képviseli. Á kisebb szerepekre nem mindenhol marad olyan képességű művész, mint a fővárosban, és olykor a díszleten is meglátszanak a szűkös anyagiak - bár vannak kivételek, például a grandiózus békéscsabai La Mancha lovagja musical. A Balázs Péter vezette szolnoki Szigligeti Színházat emlegetik csak úgy, mint ahol a rendezők a két világháború közti illusztratív rendezést hozzák vissza. Márai Sándor Kaland című darabjában például jelzésértékű díszlet helyett valósághűen berendezett orvosi rendelő fogadja a nézőt, s az élőbeszédtől távol álló, hatásszünetekkel operáló beszédmód. 
A közönségnek mindez nincs ellenére, a minőség és a nézőszám azonban nem zárhatja ki egymást. "Megengedhetjük-e, hogy csak egy szűk, színházértő réteget szolgáljunk ki? Nyitni kell mindenki felé, meg kell fogni a kezüket, és elmondani, hogy a színház nekik is szól. Hogy miután megnézed a Nórát, egy cseppet jobban megszorítsd a feleséged kezét - mondja Fekete Péter, a békéscsabai Jókai igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke. - Évekig éltem Angliában és Németországban, tudom, mekkora érték Magyarországon a minden nagyobb városban megtalálható társulati kőszínházak hálózata. Angliában a kisvárosokban csupán befogadó színházak működnek: puszta épületek, amelyek egy-egy estére telnek csak meg, amikor eljön az egy-egy kommersz produkcióra létrehozott vándorló társulat. Ez nem pótolja a város szellemi életére kiható alkotóműhelyt." A társulati lét Vidnyánszky szerint is megőrzendő érték, L. Simon viszont úgy látja, a közalkalmazotti rendszert nem lehet fenntartani. Szerinte nő majd a befogadó színházak száma, "nem fogunk tudni eltartani ennyi, társulattal rendelkező színházat."

Bor Zoltán produkciós igazgató Szigligeti Színház, Szolnok:
Szomorúsággal és csalódottsággal olvastam áttekintésüket a magyar színházi világról. Csalódott voltam, hogy egy általam eddig mértékadónak tartott lap beállt a fősodorba, és rúgott egyet Balázs Péteren. Kritikai észrevétel ellen nem lenne kifogásom, de a valóság ilyen mértékű ferdítését nem tartom elfogadhatónak. 2007-től vagyok legközelebbi munkatársa Balázs Péternek. Ő volt az első ún. jobboldali színházigazgató. A jelzőt nem Balázs Péter akasztotta magára. A 2007-es évtől kezdődő méltatlan és hazug támadások ellenére az első és bátor képviselője a népszínházi modellnek. Ő vállalta elsőként az eklektikus, népszínházi formát. Elutasította a devianciát, a dilettantizmust. Ezzel a modellel utána több vidéki színházigazgató pályázata nyert. Ő lépett ki elsőként a Magyar Színházi Társaságból, és az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Teátrumi Társaság, amit önök pontatlanul "Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett társaságként" határoznak meg. Balázs Péter hozta létre az Ádámok és Évák ünnepét. Ezt a kezdeményezést már több mint 10 vidéki színház vette át, Péter neve említése nélkül. Balázs Péter színészházat és kamaraszínházat épített saját erőből. Ezt napjainkban kevesen mondhatják el magukról. Igazgatása alatt a nézőszám 40%-kal emelkedett. A Magyar Televízió több előadásunkat rögzítette, mint a többi vidéki színházét együttvéve. Balázs Péter már ötödik alkalommal rendezett szilveszteri gálát, amit a Duna Televízió, de 2011-ben az MTV közvetített élőben! Önök többek között azt írják, "A Balázs Péter vezette szolnoki Szigligeti Színházat emlgetik csak úgy, mint ahol a rendezők a két világháború közötti illusztratív rendezést hozzák vissza". Mintha a Kritikusok Céhének balliberális fröcsögését olvasnám. Ők sem láttak semmit Szolnokon, de véleményük van. Tán hallották. 

Kiss József drámaíró, színházrendező a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője:
Magam több mint harminc esztendeje tanulom a színházat, de azt a kategóriát, hogy "illusztratív rendezés", még nem hallottam. A szövegkörnyezetből az sejlik fel, hogy ez valamiféle elavult, maradi, nevetségesen avítt tévképzet. Amit mi Szolnokon ráerőszakolunk a közönségre. Balázs Pétert négy és fél éve, 2007 késő tavaszán nem "politikai hátszél", hanem egy ízlés, egy világszemlélet, egy világfelfogás mentén emelte a demokratikusan megválasztott önkormányzat az igazgatói székbe, 2011 tavaszán a 17 tagú szolnoki képviselő-testület egyhangú szavazással erősítette meg igazgatói pozíciójában. Három szocialista és két jobbikos képviselő is bizalmáról biztosította. Elvárom, hogy lapjuk hasábjain nyilvánosan kövessék meg Balázs Pétert és az általa képviselt színházeszményt, mely a magyar színházat egykor oly magasra emelte. 

Forrás: Heti Válasz