A miskolci igazgatóválasztás, a maffia és a pártfogók

Az miskolci színház igazgatására Koltay Gábor és Kiss Csaba pályázott. A társulati szimpátiaszavazás, a szakmai bírálótestület döntése ellenére Kiss Csabát választották meg, aki állítja: a látszat ellenére az utóbbi évek legbékésebb igazgatóválasztása zajlott le. A Magyar Narancs publicisztikáját szemléztük, melyben Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke és Kiss Csaba is megszólal.

"Szellemi értelemben egész életemben független voltam, csak akkor álltam oda bármi mellé, ha hittem is benne. Bennem az európaiság és a magyarság soha nem került konfliktusba: ezek egymást erősítő értékek". (Kiss Csaba a Magyar Narancsnak)
A Magyar Narancs cikkéből:

Egy különös levélről

A Magyar Narancs cikkében arról számol be, hogy január közepén a Facebookon megjelent egy névtelen levél egy, az önkormányzati ügyekben rendkívül tájékozott személytől, amely megpróbálta az igazgatóválasztást tisztességtelen procedúrának beállítani, Kiss Csabát pedig lejáratni. A levél szerint Kriza Ákos "kérte fel" Kiss Csabát, hogy pályázzon; de az önkormányzat a Magyar Narancs ezzel kapcsolatos kérdésére nem kívánt reagálni. Kiss elmondta: "ilyesmiről szó sincs", hiszen majdnem ugyanez a rendezőcsoport pályázott korábban Kecskemétre és Pécsre is, a pályázat alapkoncepciója tehát már évekkel ezelőtt megvolt, Krizával pedig csak a pályázat előkészítése során ismerkedett meg.

Az erdélyi maffiáról

A névtelen levél felveti: mivel Kriza erdélyi származású, az "erdélyi maffia" kezébe akarja adni a színházat. Kiss erről elmondta: mivel fiatalabb nála, Kriza akkor - 27 éve - kezdett a marosvásárhelyi egyetemre járni, amikor ő Magyarországra települt, a pályázatban szereplő másik két erdélyi származású rendezőt pedig a pesti színművészetin ismerte meg. A levélnek azt is kijelentette: Kiss "felforgatja szinte az összes tagozatot", "jelentős személycseréket jelez előre". Koltayval szemben - aki kijelentette: nem fog elbocsátani az első évadban senkit, mert az "nem illik" - Kiss valóban kimondta: a társulatban jelenleg nem lehet kiosztani sem a Rómeó és Júliát, sem az Othellót, sem a Lear királyt. "Korosztályi hiányosságok vannak, amit a mai gazdasági helyzetben csak úgy lehet megoldani, ha a nyolc-tíz új színész érkezésekor ugyanilyen arányú frissítésre kerül sor" - fogalmazott Kiss Csaba.

Pártfogolt-e Kiss Csaba?

A lap felidézi, hogy ezek után, egy szimpátiaszavazáson 111:60 arányban Koltayra szavazott a társulat. "Az embereket abban a pillanatban a színház jövője mint a munkahelyük jövője érdekelte, és ezt tökéletesen megértem: nekem is van két gyerekem, lehet, hogy ez számomra is lett volna olyan fontos szempont, mint a művészi" - mondta ennek kapcsán Kiss Csaba.

A Magyar Narancs, a procedúrát közelről ismerő forrásai szerint az igazgatóválasztás során arról volt szó, Kriza nemigen szerette volna, hogy Koltay révén a miskolci is a József Attila Színház sorsára jusson, ráadásul állítólag a pályázat ismeretében és egy személyes beszélgetés után nem tartotta vállalhatónak Koltayt. Az pedig, hogy a polgármester egyeztetett Kiss Csabával, a lap forrásai szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss az ő "pártfogoltjuk" lett volna. "Bizonyos megszorításokkal helyesnek tartom a konzultációt. Az ellenpélda a székesfehérvári színház esete, ahol nem volt olyan jelölt, akit az önkormányzat is hitelesnek tartott volna, ilyen esetben pedig nem csoda, ha fiaskó lesz a döntés" - fejtette ki ennek kapcsán Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke.

"Nem éreztem úgy, hogy van egy jobboldali pályázó, és én vagyok a másik, nem volt egyértelmű a felállás. A helyi és országos politikát az győzte meg, hogy a pályázatunk kiemelten kezeli a nemzeti értékeket. Voltak olyan időszakok, amikor nevetségesnek tűnt az a hitem, hogy szakmai kérdésekről, és nem politikai játszmáról van szó, de ilyenkor mindig jött egy jelzés a város vagy akár a politika részéről, hogy nem szabad feladni. A pályázatokat értékelő szakmai zsűriben például ketten jó ismerőseim voltak. A mi pályázatunkra egy negatív szavazat és két tartózkodás érkezett, a másikra két igen és egy tartózkodás. Akkor láttam, hogy ez nem egy lefutott meccs: lehetett volna három nem és három igen is a végeredmény" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak Kiss Csaba.

A lap arról is írt, hogy zárt szavazás helyett Kriza Ákos név szerinti szavazást rendelt el a képviselői ülésen, amelyen végül - az MSZP kivonulásával és a Jobbik Koltay melletti szavazatával - Kiss Csabát választották igazgatóul. A lépésnek a Magyar Narancs forrásai szerint aligha lehetett más indoka, mint a frakciófegyelem betartatása. "Bár irányítástechnikailag szükség lehet a pártfegyelem betartatására, ez mégis minden esetben azt jelzi, hogy a szavazás igazából egy vagy két erős ember véleményét tükrözi, ez pedig a jó és a rossz döntésnek is megkérdőjelezi a jogosságát" - fogalmazott Csizmadia.

Az önkormányzat ezt máshogy látja - mondta Kiss János, a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának frakcióvezetője. "Az MSZP helyi letéteményesei különféle rosszízű találgatások megfogalmazása közepette kifogásolták, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának megválasztásáról név szerinti szavazással döntött a közgyűlés. Úgy tűnik, a szocialisták vonzódnak a titkos politikai boszorkánykonyhákhoz, szerintünk viszont semmi kifogásolnivaló nincs abban, ha ekkora horderejű döntéshez a döntéshozó a nevét adja."

A Színházi Társaság elnöke és Kiss Csaba így összegzett

"Nem látunk bele a helyi politikába, így legfeljebb magánvéleményünk lehet. Én személy szerint nem gondolom, hogy szakmai döntés született, ennek ellenére egyetértek Kriza Ákos választásával, mert Kiss Csaba és a mellette álló csapat eddigi működését hitelesebbnek találom a másik pályázóénál. Tarlós István azt mondta Dörner György kinevezése kapcsán, hogy várjunk egy évet, és majd akkor meglátjuk - ezt abban a helyzetben nem lehetett elfogadni, most viszont igen, mert itt, ha politikai döntés eredményeképpen is, szakmailag hiteles emberek kaptak megbízatást" - mondta a Magyar Színházi Társaság elnöke.

"Úgy érzem, mindenki megkönnyebbült Miskolcon is és az országban is, hogy végre egy jó ügy győzött. Azt a reményt érzem a levegőben, hogy hátha össze lehet hozni egy olyan, jó színházat, amelyik minden oldalnak megfelel. Ezzel a döntéssel a negyvenes rendezőgeneráció legizgalmasabb alkotói kaptak egy fontos művészeti lehetőséget" - summázott Kiss Csaba.

Az eredeti, teljes írás, melynek szerzője Kovács Bálint,  a Magyar Narancs nyomtatott számában elérhető.