Dörner: Burkus király birodalmába kerültünk

Kinek politikus, kinek művész? Csurka István drámaíróról beszélgetett Dörner Györggyel az Új Színház igazgatójával és Pozsgai Zsolttal a Hír Tv. Szemléztük.

"Elég elolvasni a darabjait"

A Rájátszás című műsor vezetője elsőként arról kérdezte Pozsgai Zsoltot és Dörner Györgyöt, hogy miért lett ismert íróból indexre tett író Csurka István a Kádár korszakban. “Ehhez elég elolvasni a darabjait, amelyeket a 60-as, 70-es években írt. Volt például egy olyan darabja, ami arról szólt, hogy a kijózanítóban milyen korrupt alakok járkálnak és hogy használják ki, lopják ki az alkoholisták pénzét. Bő társadalomkritikát rakott bele, ahogy egyéb darabjaiba is. Egy közülük megy a Karinthy Színházban, bemutatás előtt áll egy másik. Úgy tűnik, hogy időtálló történetek voltak ezek, azzal együtt hogy bizony kritizálták őt az akkori, meglehetősen korrupt világot. Ez kétségtelen” – fejtette ki Pozsgai Zsolt.

"Az igazság pillanata eljön"

Arról, hogy miben áll Csurka István társadalomkritikája, mit üzennek a mának az ő művei Dörner György beszélt. “Elsősorban igazságot. Idetartozik az is, hogy ő a pártja nevébe beletette azt a szót, hogy igazság, mert igazság nélkül nem lehet élni. Az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül. Ilyen idézeteket lehet még említeni, például Gróf Aponyi Alberttől, hogy “Az Isten válasza sosem marad el, emberi órával mérve lehet, hogy késik, de sosem marad el”, tehát az igazság pillanata eljön és ezt Csurka István ugyanolyan jól tudta íróként és politikusként is. Meggyőződésem, hogy az ő élete úgy volt teljes, ahogy volt íróként is és politikusként is. Aki az igazságot keresi, az a lehető legjobbat teheti a környezetével, a hazugságerdőben. Ugyanis a hazugság erdejében élünk, nap, mint nap találkozunk hazugságokkal, mi éppen a munkánk kapcsán kerültünk be egy újabb sűrű, sötét erdőbe, a Burkus király birodalmába és folyton keressük a fényt, azt, hogy merre van egy kis mezsgye, ahol el lehet indulni az igazság felé. Ezt a fényt próbáljuk tágítani és a nap felé fordulni, mert az az igazi igazság, a fény és ezt nekünk meg kell találni. Meg is fogjuk találni és természetesen nagyon sokmindenben fogunk hagyatkozni Csurka Istvánra” – közölte az Új Színház új igazgatója.

"Csalódott az egész közegben"

“Minden korszakban vagy mártír, vagy kivetett ember lett az, aki mindig azt mondta, amit gondolt. Én az utóbbi hónapokban többször voltam vele együtt, amikor készültünk erre a színházra. Nagyon jó volt látni, ahogy ő készült vissza a színházba, ahogy a masztik szagba, a színésznők közelébe, a büfébe, a színpad varázsába készült egyre inkább és már nem érdekelte semmi más csak az, hogy mégegyszer úgy, mint annak idején ott ülhessen köztük, dolgozhasson, az utolsó üzenete is erről szólt a színházban és nagyon sajnálom azt, hogy láttam, hogy a körülötte levő harcok és ez az elképesztő nemzetközi nyomás, ami az Új Színház új vezetése ellen irányult, hogy építették le, hogy csalódott ebben az egész közegben és hogy vesztette el az életkedvét” – tette hozzá Pozsgai Zsolt.

"Csurka Istvánnak örökös szerződése van minden magyar színházzal"

“Csurka Istvánnak örökös szerződése van minden magyar színházzal mostantól fogva. Sokan kérdezik tőlem, szándékunkban áll-e Csurka Istvánra változtatni az Új Színházat, én azt mondom, lehet, hogy eljön az idő, amikor szándékunkban lesz, de bízom abban, hogy addigra már, valahol másutt elneveznek róla színházat és nem kell ezt nekünk megtenni, vagy hogyha megtesszük lesz kettő, esetleg több Csurka István Színház. Ebben a pillanatban nem tervezzük az átnevezést, de amit elmondtam az egy olyanfajta felhívás is, és remény is, hogy tessék nyugodtan más színházat is elnevezni Csurka Istvánról. Nem csak mi vagyunk hivatottak Csurka István nevének használatára és drámáinak tolmácsolására, hanem az összes magyar kultúrember, minden magyar színház. Nem akarjuk mi őt kisajátítani. A Karinthy Marci remek előadást rendezett az Eredeti helyszínből. Nyugodtan tessék követni Karinthy Márton példáját, kedves magyar színházak” – fogalmazott Dörner György.

'Tűzoltás jellegű' program az Új Színházban

“Csurka István azért szimpatikus számomra, mert egy abszolút színházi emberről van szó. Vannak olyan írók, akiknek a drámái egyéb hozzányúlást igényelnek, mert nem gyakorlati drámaírók. Csurka István olyan műveket írt, amik olvasása közben látni a színpadot és a színészt, hiszen ő nem egy kódolt üzenetet, darabot írt, amit egy rendezőnek meg kell fejtenie, ő pontosan olyan egyenesen, pontosan és őszintén írt, mint ahogy az később színpadra is kerülhetett. Ilyen a Hatodik koporsó című darab is, amit ősszel tervezünk bemutatni” – monta Pozsgai Zsolt.

A kérdésre, hány Csurka bemutatót terveznek műsorra tűzni, Dörner György úgy válaszolt: “Minél többet kívánunk műsorra tűzni. Természetesen ez nem úgy történi, hogy leszedjük a polcról és nekilátunk, egy egész évadban kell gondolkodnunk, hogy nagyjából épüljön és rímeljen egymásra minden előadás, amit műsorra tűzünk. Ezért különleges ez a márciusi programunk, mert ez egy tűzoltás jellegű program és eléggé furcsán alakult, de lehet rá jegyet venni, sőt, bérletet is. Nem tudtuk, kire számíthatunk és kire nem a színházban”.

A riporter felevtésére, miszerint múlt héten sem tudhatta az igazgató úgy felelt, még mindig nem tudja, de ez hamarosan kiderül. “Nem akarok senkit presszionálni a társulatból, hagyom, hogy nyugodtan gondolkozzanak azon, hogy mennek, vagy maradnak és aztán elkezdünk e hét végén, vagy jövő hét elején beszélgetni” – árulta el Dörner György.

"Lehet, hogy mindig itt lesz"

Ezután Pozsgai Zsolt arra a kérdésre adott választ, hogy Csurka István politikusi, vagy drámaírói mivolta hagy-e nagyobb nyomot és ketté lehet-e ezt választani. “Mi azon dolgozunk, hogy az írói nyom legyen nagyobb. Egyébként Csurka István nem erőszakolta, nem is akarta, hogy a darabjait minél nagyobb számban játszuk, sőt! Ha meghallotta, hogy Nyírő József Jézusfaragó ember boldog volt, Kodolányi Jánost nagyon szerette, imádta, hogy a Földindulást bemutatjuk, rendkívül lelkes volt ez ügyben, Páskándiékat hívta, Németh László lányait hívta, azt akarta, hogy elinduljon egy folyamat. Soha sem a saját műveire gondolt, úgy kellett erőszakoskodni a darabjaiért, kivéve a Hatodik koporsót. (…) Még nem tartunk ott, hogy megértsük hogy meghalt. Egyszerűen az az öröm, amit együtt éreztünk a színházcsinálás iránt még mindig itt van benünk” – nyilatkozta Pozsgai Zsolt.

“Az utolsó pillanatig együtt voltunk vele és nem úgy éreztük, hogy itthagy bennünket, hanem úgy, hogy egy picit elfordult, de aztán újra itt lesz. És ez így is van rendjén, lehet, hogy mindig itt lesz. Ami a politikusi és írói mivoltát illeti... Amikor egy ország olyan helyzetben van, hogy a politikusai nem tudják rendesen vezetni, akkor egy író bőven gondolhatja azt, hogy úgyse csinálja meg helyettem más azt, amit meg kell csinálni. (…) Ilyen helyzet bizony előadódott a múltunkban és valószínűleg nem ő az egyetlen író és kultúrember, aki nem politikával foglalkozott annak előtte és úgy látta, igenis kell vele foglalkozni” – zárta szavait Dörner György.

A Hír TV 14 perces anyagát itt megtekinthetik.

Kapcsolódó anyag:

Gregor és Koncz az Új Színházba készül

Már hétfőn kezdődik az első felolvasópróba az új Új Színházban, melynek társulatától biztosan megválik Gáspár Sándor és Pokorny Lia. Mint kiderült, "helyettük" érkezik, legalábbis az első munkára Gregor Bernadett és Koncz Gábor. Ők is megszólaltak az átadás átvétel kapcsán, akárcsak Pokorny Lia, Esterházy Péter, Fábry Sándor. Cikkünkben kiderül ki hogyan vélekedik a mostani helyzetről.