Máté Gábor: könnyű kibúvókat találni

"Nem a vodka, hanem a saját tehetségem tesz tönkre. Most semmi szükség a tehetségre. Ügyesség meg ravaszság, az kell, meg hajlékony gerinc" - mondja Gorkij Kispolgárok című darabjában a részeges kórista. A Katona József Színház új darabjában Tyetyerevet Máté Gábor játssza. A teátrumot egy éve vezető igazgató ennek kapcsán mesélt a 168 órának.

A 168 óra cikkéből:

Máté Gábor egyetért a felvetéssel, miszerint egyre több a Tyetyerev közöttünk. "Az, hogy valaki a tehetségét alkoholba fojtja, minden kornak a sajátja. A szocializmusban hányszor mondogattuk: két útja van az értelmiségnek, az egyik az alkohol, a másik járhatatlan. (...) Az előadásban is sejthetően Tyetyerev az igazi értelmiségi, de már szűk mezsgyén jár, nem lehet tudni, mikor törik el. Innen nincs visszaút. Egyrészt mert a szenvedélybetegségből nem lehet igazán kigyógyulni, másrészt mert Tyetyerev jól lát. Az előrejutáshoz a tehetségnek gonoszsággal, túlzott hajlékonysággal, hazudozással kell párosulnia. Tisztában van azzal, hogy a tisztesség, a becsület és a képesség kevés" - fejtette ki az igazgató, aki elárulta azért a diákjait mégis munkára neveli. Azt is hozzátette, mostanság gyakorlatilag semmit nem gondol kompromisszumnak, annyira beszűkült a mozgástér. 

Arról is mesélt, hogy sok tehetséges kolléga kopogtat náluk. "Ha az ember akarja, ismeri a szakmát. Tudjuk a másikról, hogy milyen színész, hol tart a tehetsége. Pár perc után közlöm, hogy nincs mozgásterünk, aztán még beszélgetünk. Megrázó elküldeni valakit. De fogalmunk sincs, idén mennyiből fogunk gazdálkodni. Ráadásul a Katonában úgy gondoljuk: nem elég alkalmazni valakit, szerepeket is kell tudni adni. Enélkül felelőtlenség volna ígérni. Aki ma önként elhagyja a színházát, egzisztenciális gondokkal néz szembe. Még az is alig tud megélni, akinek van társulata. Nálunk egy nem is pályakezdő színész fizetését nem forintosítanám. Legyen elég annyi: ha bemegy a bankba a fizetése után érdeklődni, kiröhögi a bankos" - magyarázta Máté Gábor. 

mategabor

Arról is kérdezték, Dörner György színházában játszani még a "beleférős kompromisszum"-e. "A nyilatkozatok alapján akad, akit ez nem zavar. Sőt, ő joggal gondolkodhat nagyobb művészi előmenetelben, remélhet nagyobb szerepeket. Sok színészt csak ez érdekel. A miénk amúgy is olyan szakma, ahol könnyű kibúvókat találni. A színész általában nehezen mond nemet, holott most nagyon határozott nemet kellene mondani" - vélte Máté Gábor.

"Azután beszélgetünk, hogy tüntetés volt Dörner első munkanapján. Az ellentüntetés egyértelműsítette, hogy mit jelent ez a döntés a magyar kultúrpolitikában. Az új vezetést a szélsőjobb védelmezte. Amikor az első tiltakozó levelünket megírtuk a színházigazgatókkal, arra hivatkoztunk: a pályázat szakmailag minősíthetetlen, a belőle sugárzó eszmeiség nem eurokonform. Miképp az sem, hogy emberek náci karlendítéssel mocskoszsidóznak Budapest utcáin 2012-ben. Azon a Budapesten, ahol én elvben szeretek élni. Tettem már annyit ezért a városért, a kultúráért, hogy nyugodtan, derűsen sétálhassak végig az utcákon. (...) Az ember alaptermészetéhez tartozik, hogy ha boldogtalan, azért szeret mást hibáztatni. Ez a termőföld. Erre hull a történelmünk, a történelemlátásunk. Nem múlik el nyomtalanul az az időszak, amelyet a szocializmusban töltött az ország, amelyben generációk nőttek fel. Ráadásul elég, ha Márait olvasunk, kiderül: a ma terjedő eszméknek mindig is volt terük. És persze nagy a felelőssége az országot húsz éve vezető politikai garnitúrának" - fogalmazott a Katona József Színház igazgatója, aki szerint Dörner pályázatának elfogadása azt jelenti: a döntéshozók szerint a kulturális szakma - nincs és azt külön történetnek tartja, hogy ezt a szakmát hányan és hányféleképpen árulták el. 

Arról, visszaszerezhető-e a szakma presztízse így nyilatkozott: "A helyzet nem rózsás. A kultúrához pénz kell. A módosított előadó-művészeti törvény pontjai homályosak. Persze van jegybevétel, de nem épült ki a szponzoráció, nincs kitől pluszsegítséget kérni. Az előző Fidesz-kormány tevékenysége alapján naivan azt lehetett gondolni: ha megint ők jönnek, legalább a kultúrára lesz pénz. Egyelőre a nyíltan "jobboldali" színházcsinálók sem érezhetik magukat biztonságban. Ez csak valamelyest tereli össze az érdekeket. A színház természetrajza különleges. Kevés olyan kolléga akad, aki azt mondja, én középszerű vagyok. A próbatáblán, a szereposztás kiírásakor mindenki azt reméli, a nevét minél följebb találja meg. Most viszont olyan a rendszer, hogy megadja a középszernek az előrejutás lehetőségét. Ki ne használná ki? Ezért nincs együttes mozgás a szakmában" - közölte Máté Gábor.

A teljes beszélgetést a 168 óra nyomtatott számában olvasható el.

Forrás: 168 óra