A vicc jelnyelven is üthet - Egy profi színházi tolmácsról

Óriási sikere volt A dzsungel könyve nyilvános főpróbáján, siketek és hallók együtt tapsoltak neki, hiszen a siket nézők számára érthetővé, élvezhetővé tette az előadást, a hallóknak, pedig egy sosem tapasztalt élményt nyújtott. Ismerjék meg Vörös Zsoltot, a 90 decibel projekt jeltolmácsát és munkájának izgalmas részleteit!

Hallóként hogy lettél jeltolmács? Egyébként hivatásszerűen végzed ezt a missziót?

Vörös Zsolt: Siket szülők gyermekeként elég korán elkezdtem a jelnyelvet használni, hogy megértessem magam a szüleimmel. Sajnos öcsém 9 hónapos korában elvesztette a hallását, így vele is csak így tudtam kommunikálni miután már ő is megtanulta a jelnyelvet. Tehát nálam a családi háttér is indított el erre a pályára, bár meg kell mondanom, ez nem természetes, a siket szülők gyermekei nem feltétlenül tanulnak meg jelnyelven kommunikálni. Igen, hivatásszerűen végzem a jelnyelvi tolmácsolást Csongrád megyében a jelnyelvi tolmácsszolgálatnál.

Mi az izgalmas számodra ebben a munkában?

Vörös Zsolt: A színházi tolmácsolás nagyon izgalmas és nagyszerű dolog, jóleső érzés, ha a hallássérült emberek szemében meglátom azt a "köszönetet" ami a munkám eredményezett, sikerült akadálymentessé tennem a kommunikációt a siketek és a hallók között, a hétköznapi tolmácsolás az egy másfajta helyzet.

voroszsolt

Többféle szakterületen is otthonosan mozogsz, azonban a színházi jeltolmácsolás egy egészen egyedi műfaj, ezt hol, kitől tanultad meg? Mi vonzott ebben a speciális feladatban, a szereplési lehetőség (az azért látszott, hogy örömmel vagy a színpadon :-) ) vagy a kezdeményezés különlegessége, a segítő szándék?

Vörös Zsolt: A jeltolmács képzésnél az iskolában oktattak(nak) színházi tolmácsolást is, de ez már elavult módszer - szerintem. Szerencsém volt részt venni egy színházi továbbképzésen, amit a 90 decibel projekt szervezett. Ez egy 3x2 alkalmas tréning volt, Angliából jött két oktató egy hallássérült úr és egy halló tolmács hölgy, akik ott már húsz éve csinálják a színházi tolmácsolást - óriási tapasztalattal. Rettentő sokat tanultunk mindannyian, akik részt vettünk ezen!
Engem már gyermekorom óta vonz a színház varázsa, illetve rengeteget jártam a Szegedi Szabadtéri Játékokra az utóbbi 20 évben. Ezt a varázslatos világot szeretném megosztani a hallássérültekkel, akik kimaradtak eddig ebből a fantasztikus élményből. (Persze élvezem is a színpadon állást és az ott végzett munkát, különben nem csinálnám:) 

A jelnyelven belül vannak országonkénti, vagy földrészenkénti különbségek, dialektusok?

Vörös Zsolt: Igen vannak "jelnyelvjárások" még országon belül is, vannak olyan szavak, amiket máshogy jelelnek pl. Sopronban vagy Miskolcon. Természetesen amit Magyarországon használunk az a magyar jelnyelv, más országoknak saját jelnyelvük van, de rengeteg az átfedés.

Az általad tolmácsolt előadást például egy angolul beszélő siket is megértette volna? A szájról olvasás - hiszen te magyarul mondtad, ill. énekelted a szöveget - plusz segítség, vagy része a jelnyelvnek?

Vörös Zsolt: Visszatérve az előző válaszomra elég sokat megértett volna, sokkal többet, mintha csak látta volna az előadást, de nem "hallhatta" volna, ha nincs ott a tolmács!
Része a jelnyelvnek a szájmozgás és fontos a mimika is. Vannak olyan jelek, amelyeknek több jelentése van - ugyanúgy, mint a hangzó beszédben pl. levél szó is több értelmű - ezért nem árt, ha ezeket a jeleket szájmozgással követjük, illetve nagy segítség a nagyothalló nézőknek, ha pl. nem hallják a színpadról érkező beszédet.

A 90 decibel projekt tavalyi kezdeményezése óta vannak Magyarországon jelelt előadások? Azelőtt tényleg nem volt lehetősége a siketeknek arra, hogy akadálymentes előadást láthassanak?

Vörös Zsolt: Igen, hála Istennek egyre több színház csatlakozik a 90 decibel projekthez és ezzel a lehetőséggel több hallássérültnek adatik meg a szórakozás, kikapcsolódásnak ez a formája a mai rohanó világunkban. Sajnos nagyon kevés színházban volt előtte tolmácsolt előadás, mivel a színházak és a siketek részéről nem volt kifejezett az igény erre, vagy nem volt pénz ennek a finanszírozására. Régebben az ilyen tolmácsolt előadások valamilyen cég támogatásával jöttek létre. Most a 90 decibel projektnek hála előtérbe kerülhetett az előadások tolmácsolása.

voros2


Magyarországon hányan tudtok színházi előadást profin jeltolmácsolni?

Vörös Zsolt: Erre a válaszra nem tudok pontos adatot mondani, nem vagyunk profik, még csak most léptünk erre az útra. Kb. 30 fő vett részt a már említett képzésen, nem tudom milyen véleményekkel távoztak az oktatók. Mindenki kap majd egy személyre szóló értékelést és abból kiderül, ki az, akinek érdemes ezt az "irányt" választania.

Ki finanszírozza ezt a projektet, az állam támogat benneteket?

Vörös Zsolt: Erről a projekt vezetőjét, Bonecz Ervint kellene megkérdezni, de úgy tudom, hogy az állam nem finanszírozza ezt a kezdeményezést.

Egészen sokféle előadást jeltolmácsoltok országszerte. Neked melyik műfaj könnyebb- nehezebb és szerinted a siket nézők mit tudnak könnyebben követni: a zenés műfajt vagy a drámát? A pergő komédiák ritmusát például meg tudod tartani? A vicc jelnyelven is ül?

Vörös Zsolt: Eddig még csak musicalt vagy zenés darabot tolmácsoltam (eddig még csak két előadást tolmácsoltam), de februárban Szegeden tolmácsolok egy prózai darabot. Nagy kihívás lesz, elég durva szöveggel, de nagyon sok humorral és iróniával átitatott darab.
Lehet követni a pergő darabokat, de akkor a lényeget kell átadni a hallássérülteknek, mert jelnyelvet, ha gyors, akkor nem biztos, hogy lehet követni. A vicc természetesen jelnyelven is ülhet.

Kérlek, avass be bennünket a munkád részleteibe, hogyan, mennyi ideig készülsz egy előadás jeltolmácsolására? Vegyük például A dzsungel könyvét, hogyan is telt a januárod első fele?

Vörös Zsolt: Változó, hogy mennyi ideig készülök egy előadásra. Attól függ, hogy zenés darab, vagy próza, mennyire nehéz a nyelvezete, vagy mennyire lehet átalakítani a szöveget, hogy érthető legyen a siketek számára. Például Geszti Péter szójátéka A dzsungel könyve darabon belül nagyon hangsúlyos és nehezen átadható. A dzsungel könyvéről december közepén tudtam meg, hogy tolmácsolt előadás lenne. A zenével rá pár napra kezdtem el ismerkedni, hallgattam itthon  és amikor egyik munkámból a másikba tartottam. A szövegkönyvet is megkaptam át is néztem, de a két ünnep között nem nagyon foglalkoztam vele, csak január 2. után tanulgattam a szövegkönyvet. Legalább egyszer-kétszer látnom és hallanom kell, így könnyebben rögzül a szöveg és hogy ki hol áll, hogyan mozog a színpadon.

voros3


Az biztos, hogy fantasztikusan felkészült voltál! Figyeltelek az előadás közben, és nemhogy szinkron tolmácsoltál, de tökéletesen egyszerre énekeltél és jeleltél a szereplőkkel. Mindeközben azt is észrevettem, hogy nem mindent fordítottál, azt meg a kislányom látta, hogy a tigrishez és a farkashoz ugyanazt a jelet használtad, miközben más szót énekeltél. Egyáltalán le lehet fordítani mindent vagy van, amit „átírsz”, esetleg kihagysz?

Vörös Zsolt: Köszönöm a dicséretet, természetesen csak így lehet színpadra állni, ha az ember egy ilyen tolmácsolt előadásra rendesen felkészül, különben lehet fantasztikus előadás ragyogó színészekkel, de ha a tolmácson látszik, hogy nem készült, a hallássérülteknek élvezhetetlen lesz a darab. Természetesen azokat a szavakat, amiket nem használnak, azokat átírom, vagy kihagyom, de csak, úgy, hogy a szöveg értelme megmaradjon! Majdnem jól látta a lányod: hasonló a két jel, de mégis van egy apró különbség.

Szerinted hol tartunk ma a másság elfogadásában? Hogy látod, ma egy siketnek mennyire vannak a hallókhoz hasonló esélyei az élet legkülönbözőbb területein?

Vörös Zsolt: Nagyon jó kérdés, ezt is inkább a hallássérültektől kellene megkérdezni. Beszéltem vidéki és pesti siketekkel is, mindenki mást mond. Vannak pesszimisták és optimisták is…

Mi a következő projekted? Mikor állsz legközelebb a Pécsi Nemzeti Színház színpadára?

Vörös Zsolt: A legközelebbi előadás a már említett szegedi előadás február 8-án a Hétköznapi Őrületek lesz. Pécsen lesz egy előadás február 28-án a Hajmeresztő, amit a testvérem és kollégám Vörös Krisztina tolmácsol, én március 8-án leszek látható A doktor úr nyílt főpróbáján. Remélem ezek az előadások is nagy sikert aratnak majd mind a hallássérültek, mind a hallók számára!

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház