Ő akkor alapít saját színházat, amikor mások már nyugdíjba vonulnak. Esztergályos Cecília a Meglepetésnek kiszolgáltatottságról, barátságról, családról és önálló estjéről nyilatkozott.
A függetlenséget választotta
"Egész életemben mindent mindig fordítva csináltam - mesél mosolyogva. - Mesterien értek ahhoz, hogyan borítsam föl önmagam körül a nyugalmat, mert lassú állóvízben egyszerűen nem tudok létezni. Kisgyerekként az első szavam az volt, hogy nem, és ez a későbbiekben sem sokat változott. Így talán nem csoda, hogy nemrégiben úgy döntöttem, ahelyett, hogy hátradőlnék egy kényelmes karosszékben, alapítok egy saját színházat. Ennek pedig az az oka, hogy szeretném megélni színésznőként, milyen az igazi függetlenség. Az ember ki van szolgáltatva, várja, hogy megcsörrenjen a telefonja, hogy dolgozni hívják, én pedig változtatni szeretnék ezen a felálláson. Így útjának indult a nagy feladat, amiben a családom is maximálisan támogat. Már két darabot próbálunk az utazószínházammal, és hamarosan itt az első bemutatónk. Nagyon élvezem, hogy kedves barátokkal, kollégákkal dolgozhatok együtt, többek között Ádám Tamással, aki sok éven át volt partnerem a Família Kft. Szép apukájaként, valamint Drahota Andreával és Voith Ágival a Karinthy Színházban. Mindig jó barátnők voltunk, sosem volt köztünk szakmai féltékenység."
A sorstól kapott gyerekeket
A Meglepetésnek arról is beszélt, hogy noha saját gyereke nem született, az élet mégis úgy hozta, hogy népes családja által többszörös nagymamává válhatott. A bátyja, az öccse, valamint férje előző házasságából is "érkeztek" gyerekek és unokák, akik még színesebbé teszik a színésznő életét.
"Általuk megtapasztalhattam az anyaságot, a nagymamaságot egyaránt - meséli. - Azt szoktam mondani, hogy én a sorstól kaptam gyerekeket, ráadásul azonnal megtalálom velük a közös hangot. Azt hiszem, azért, mert a lelkem mélyén lakik egy kisgyerek, aki a mai napig épp olyan lelkesedéssel játszik, mint ötévesen. Ezt a hozzáállást pedig megérzik rajtam a kicsik, és ösztönösen vonzódnak hozzám. A család apróságai imádnak velem lenni, hiszen nincs az a bolondság, amire Cili mamát rá ne lehetne venni. Sőt! Van, hogy én magam találom ki a csínytevéseket, hogy a szüleik csak elképedve pislognak" - mondja nevetve.
Meddig vagyok...?
Esztergályos Cecília úgy érzi, mostani mindennapjaiban az a legjobb, hogy már nincs benne megfelelési kényszer vagy bizonyítási vágy, sokkal inkább az élet és a játék öröme hajtja őt előre. Aminek nagyon örül, hogy a magánéletében évek óta béke és csend honol, hogy szerető család veszi őt körül. "Voltak nagy viharok, szerelmek, házasságok, válások, nem mindennapi jelenetek, és bizony, nem egyszer kirúgtam a döntéseimmel a ház oldalát. Gyakran előfordult, hogy egy-egy elhatározásom miatt bolondnak néztek, de ha őszintén magamba nézek, azt kell mondanom, hogy nem bántam meg semmit sem. Minden úgy volt jó, ahogy megtörtént, és többek között erről is mesélek a közönségnek az önálló estemen, ami a találó Meddig vagyok...? címet viseli. S hogy meddig? Remélem, az utolsó lélegzetemig tele egészséggel, örömmel és lelkesedéssel a családomnak, és az engem szerető közönségemnek" - fogalmazott Esztergályos Cecília.
forrás: Meglepetés Magazin
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.