A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2012. február 16-20. között budapesti vendégjátékon vesz részt. A pénteki Thália Színház-beli bemutatkozás, A makarancos hölgy előadása után a hétvégén a Nemzeti Színház színpadán lesz látható a határon túli társulat.
Február 18-án este 7 órától a Nemzeti Színház Gobbi Hilda színpadán a Pécsi Országos Színházi Talákozón Vilmos-díjjal jutalmazott Bányavirág, Székely Csaba erdélyi szerző drámája, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Tompa Miklós Társulat közös produkciója tekinthető meg, Sebestyén Aba színrevitelében. Február 19-én este 7 órától A.P. Csehov Platonov című színművét Harsányi Zsolt rendezésében láthatja a budapesti közönség a Nemzeti Színház Nagyszínpadán.
A bányavirágról
Székely Csaba rendező a Bányavirágról:
„Székelyföldön kétszer nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint egész Romániában. Senki nem tudja, miért. Egyesek a zord időjárással, a hegyvidék ridegségével magyarázzák. Mások azzal, hogy a bicskához gyakran nyúló falusi székelyek számára más az emberi élte értéke. Az ő világukban a Nap hamarabb nyugszik le. Minél hamarabb, annál jobb.
Ilyen környezetben játszódik a Bányavirág, és ebben él az egykori bányász, Vajda Iván, aki a bánya bezárása óta reményvesztett munkanélküliként éli mindennapjait, és gondozza beteg édesapját. Nem azzá vált ez a világ, amivé szerette volna. Hozzá hasonlóan kiutat keres szűkebb környezete is: féltestvére, Ilonka, barátja, szomszédjai. Mindenki a maga módján.
A szerencsétlen sorsok és a sok lemondás ellenére a Bányavirág nem egy komor darab. A fekete humor erőteljes jelenléte segít nekünk megfelelő távolságból szemlélni azt, amiben élünk. Segít felébredni abból a keserű álomból, amibe a szereplők belepusztulnak.”
forrás: Tompa Miklós Társulat
Nagy Botond kritikája az előadásról:
"Nehéz dolog kortárs erdélyi magyar szerző első, színpadra vitt darabjáról írni. A kortárs erdélyi magyar drámaíró egyrészt ritka, mint a fehér Zorró, másrészt a bemutatkozó drámák kis kivételtől eltekintve általában nem kiforrottak, nehéz játszani őket, a funkció szerepét a forma veszi át, vagy éppen fordítva, a kettő közötti harmónia megléte inkább kívánatos, mint jelenvaló. Éppen ezért merész húzás volt a Yorick Stúdiótól a marosvásárhelyi Székely Csaba új, Bányavirág című drámáját választani. Amely – a bevezető ellenére – tökéletes húzásnak bizonyult. Székely Csaba írt már rádiójátékot, angol nyelvű színdarabot, amellyel BBC-díjat nyert, de első, kimondottan színpadra szerzett drámája a szóbanforgó szöveg, amelynek előadását immár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata is átvette és idei repertoárjában szerepelteti. Visszhangos sikerrel.
Az utóbbi évek egyik legjobb vásárhelyi produkciója született meg, amelyet a nagyszerű szöveg, a precíz rendezés, a parádés előadásmód és a pazar humor jellemez, sodró, magával ragadó és könnyesre kacagtató tragikomédia a húsz-huszonegyedik század fordulójának erdélyi, székely-magyar örök aktualitásba vesző kérdéseiről. Pálinkával, rengeteg pálinkával öntözötten." (Nagy Botond: Elborult crescendo, helikon.ro)
Fesztiválszereplések, díjak:
2011 – IX. Nemzetiségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós
- legjobb előadás díja
- legjobb férfialakítás díja Bányai Kelemen Barna részére
- a közönségzsűri legjobb előadásért járó díja
- az Új Magyar Szó országos napilap alakítási díja Viola Gábor részére
A második fellépésről
A Platonovról
A dráma alapproblémája az, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erősen meghatározzák az emberek életlehetőségeit, hogyan lehet létezni, megőrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban. A Platonov a magányosság különös tragikomédiája, ahol a címszereplő egyfajta abszurd anti-Don Juanként jelenik meg. Menekül az őt üldöző nők elől, de ezekben a szerelmi viszonyokban éli át létezésének leglényegesebb vonását: a magányt.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Harsányi Zsolt rendezésében megpróbálja kibontani a Csehov-szöveg sajátosan összetett viszonyrendszereit, s egy a mai korban is érvényes problémaként, a kortárs színjátszás eszközeivel – nagy hangsúlyt fektetve az akusztikus effektusokra és a fényhasználatra – bemutatni a Platonov történetét.
Kritikus szemmel az előadásról:
"A mű – mint mindegyik Csehov-darab – a cselekvés és a cselekvésképtelenség problematikáját járja körül, az ember helyét a társadalomban, illetve ennek a helynek a hiányát, amely egyaránt szül frusztrációt és megvetést a világ, illetve a benne élők iránt. A Platonov cselekménye egy vidéki kúrián játszódik, ahol díszes társaság gyűl össze elütni az időt, a kollektív unalom pedig remek intrikákat, kényes helyzeteket, túl későn kiderülő, titkos – emberi és üzleti – viszonyokat takar, a vég elkerülhetetlenné válik. Remekül megírt (és színpadra vitt) karakterekkel találkozunk, egyéniségekkel az időn átívelő térben, összetett személyiségekkel, és cselekmény híján is érdekes történettel, egymásba fonódó szálakkal egy letűnt, mégis aktuális kérdésekkel küszködő világban." (Nagy Botond: Premier a Nemzeti Színházban, manna.ro)
Fesztiválszereplések, díjak:
2011 – Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválja
- a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nagydíja (ex aequo)
- alakítási díj László Csaba részére
2011 – az előadást beválogatták Románia a legrangosabb színházi seregszemléjére, az Országos Színházi Fesztiválra (FNT)
Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.