Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a táncosok

Az idén negyvenéves magyar táncházmozgalom hagyományőrző módszere nemrég felkerült az UNESCO "szellemi kulturális örökség"-listájára. A néptánc legfontosabb műhelyeiben ugyanakkor úgy látják: a kultúrpolitika eddig sem becsülte sokra a mozgalom hátterét adó hivatásos népi együtteseket. Januártól a művészeti területeken pedig megszüntették a korkedvezményes nyugdíjakat. A 168 órát szemléztük.

A 168 óra cikkéből:

Juhász Zsolt, az idén ötvenöt éves Duna Művészegyüttes vezetője úgy látja: a korkedvezményes nyugdíj megszűnése miatt homályosabb a jövő, de a néptáncosokat eddig sem annak lehetősége tartotta a pályán. Inkább a megszállottság. Együttesénél különösen, hiszen egyes táncosai hatvanöt-hetvenezer nettóért őrzik szellemi örökségünket. Igaz, a fenntartó nemrég úgy tízezer forinttal megemelte fizetésüket. Amit az egykulcsos adó bevezetése mindjárt el is vitt. A fenntartó most ennek kompenzálásán dolgozik. (...)

Bakos Gabriella, az Állami Népi Együttes Harangozó Gyula-díjas szólótáncosa, örökös tagja negyvenhét évesen is színpadon van. Huszonnyolc év után százötvenezer forintot keres. Kilenc hónapra volt a kedvezményes nyugdíjtól, amelyet adminisztratív mellékállásba visszatérve vett volna igénybe. A táncos úgy vélte: ötven körül már nem igazán lehet hiteles menyecskeszerepben. Nem tartja szerencsésnek, hogy az örökös tagság most elismerésből kényszermunkává változott.
Az Europas- és Harangozó Gyula-díjas Rémi Tünde huszonhárom éve van a pályán, a Honvéd Néptánc Együttesnek húsz éve tagja. Egyedül neveli a tragikusan korán elhunyt színművésszel, Bubik Istvánnal közös kislányukat. Szólistaként és asszisztensként keresett százharmincezer forintos nettója helyett nyugdíjasként visszadolgozva harmincezer pluszbevétele is lehetne. A lehetőség elszállt, de mégsem a saját, hanem szakmájának a jövője aggasztja. "Hiába az UNESCO elismerése, ha megszüntetik a hivatásos néptáncosok minden motivációját. A főiskolán tanultakat amatőr mozgalom nem pótolhatja" - mondja Rémi Tünde.
"A hetvenes években indult első néptánc tagozatra ötezren jelentkeztek, idén hatvanan" - idéz statisztikát Hortobágyi Gyöngyvér, a Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának vezetője. Hozzáteszi, hogy a táncosok számára persze a korkedvezményes nyugdíj sem jelentett igazi életpályamodellt.
Az Állami Népi Együttes nemrég elhunyt szólistája, Varga Erzsébet - kitüntetések, nemzetközi sikerek részese - nyugdíja mellett újságárusításból tartotta fenn magát. Állami járandóságából nem futotta átképzésre. Arra persze az aktív táncosoknak sincs keretük, idejük.
Ugyanakkor Hollandiában tíz év aktív pályafutás után még tíz évig fizetnek tisztes pénzt a táncosoknak, hogy közben más utakat találjanak. A franciáknál az állam és az együttesek adnak össze pénzt e célra egy közös alapba.
Az is igaz: Magyarországon az Állami Operaházban működő Magyar Nemzeti Balett, a Szegedi Kortárs Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett táncosai a jövőben is számíthatnak a némi biztonságot jelentő korkedvezményes nyugdíjra. "Ez olyan, mintha a komlói bányásznak járna kedvezmény, de a tatabányainak nem" - állapítja meg Novák Ferenc. Javasolta is a Magyar Táncművészek Szövetségének: a diszkriminatív döntés miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. - Gondolkodunk a dolgon - mondja erre Mihályi Gábor, a szövetség elnöke, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője. - Érdekes, hogy a nemzetinek deklarált kormány regnálása idején szenvednek hátrányt nemzeti együttesek, roppan meg a műfaj. Ám Mihályi Gábor azt sem szeretné, ha tiltakozásuk miatt azoktól is megvonnák a kedvezményt, akiknek meghagyták. Készítettek egy tervezetet, amelynek alapján orvosolni lehetne a táncos szakma egészét megroggyantó döntések hatásait. Kérni fogják, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kuratóriumában a táncos szakma legalább három fővel legyen jelen a jelenlegi kettő helyett, ha már a prózai színházakat és a zenei világot négy-négy fő képviseli. Ahogy a lassan kivérzésig jutott Nemzeti Táncszínház életben tartására is javaslatot fogalmaztak meg.

Forrás: 168 óra