A suszter álma - nem csak gyerekeknek

Még egyszer, még egyszer! Vissza, vissza! - tört ki az ujjongás a gyerekekből, miközben vastapssal honorálták Füttyös suszter és Füttyösné, alias Fitos Dezső és Kocsis Enikő Harangozó-díjas táncosok és a hasonló tehetséggel megáldott, a háttérben működő bábművészek, Ragán Edit és Szúkenyik Tamás produkcióját. A suszter álma Kocsis Rozi Blattner-díjas bábszínész dramaturgiájában és rendezésében közelít a jubileumi ötvenedik előadáshoz.

A Fitos Dezső Társulat és a győri Vaskakas Bábszínház különleges tánc- és bábszínházát Győrött láthatják az érdeklődök, de színre vitték már a budapesti Nemzeti Táncszínházban, bemutatták több vidéki városban, sőt a szlovákiai Csallóközben is. Sikere van gyerekek és felnőttek körében egyaránt. Merthogy A suszter álma nemcsak gyerekdarab, hanem felnőtteknek szóló üzenetet is közvetít. A produkcióról, az igényességről, a gyerekközönség érzékenységéről beszélgetünk az alkotókkal egy délelőtti, kisiskolásoknak bemutatott előadás után.
Egy csodáról
- A gyerekközönség nagyon őszinte, egyből reagál mindenre. Ezt ma is érzékeltük a színpadon. Ám figyelmeztető jelzés az is, ha nem reagálnak. A jó közönség a zene mellett hihetetlenül motiválja a táncosokat - mondja a suszter feleségét eltáncoló Kocsis Enikő.
- A gyerekeket kísérő felnőttek azt hiszik, az a színházi viselkedés normája, hogy csöndben kell lenni. Ez így is van a felnőtteknél, de a gyerekszínházban teljesen megszokott a halk zümmögés. Szokták is kérdezni a nagyszínházi kollégák, hogyan bírjuk. Hiszik vagy nem, bennünket nem zavar, hiszen tudjuk, a gyerekek az előadáshoz megjegyzéseket fűznek, különösen a szöveg nélküli előadásban - mint amilyen A suszter álma - dekódolják, "lefordítják" a látottakat. Ezzel is jelzik, hogy együtt lélegeznek az előadással - veszi át a szót a dramaturg-rendező, akinek van tapasztalata ez ügyben, hiszen hosszú ideje igazgatja a Vaskakas Bábszínházat. 

Kocsis Rozi szerint - aki nem mellesleg Kocsis Enikő nővére - a darabnak több rétege van, szól az óvodásokhoz, szól az iskolásokhoz és a felnőttekhez is. - A gyerekek ezúttal is vették a humort, nevettek, amikor Füttyösné évődve megbillentette Füttyös tomporát, kuncogtak, amikor gyors mozdulattal elvette az öregecske suszter orra elől a borosüveget - jegyzi meg. - Az első nyíltszíni taps mégis, meghökkentő módon akkor csattant fel, amikor Füttyös suszter elindul az ajtó felé, hogy végleg hátat fordítson korábbi életének, otthonának, feleségének. Aztán fordít egyet a döntésén, és a házaspár együtt marad. Ez is mutatja, hogy a gyerekek sokkal komplexebben látják a világot, mint amit sok felnőtt gondol erről. Érzik, átélik és megszenvedik az otthoni feszültségeket, a szülők közti vitákat, az együtt maradás és az elválás dilemmáját, és ezt az élményt maguk is megtapasztalják barátságaikban, szerelmeikben. A suszter visszautazik álmában saját fiatal korába, maga mellé álmodik egy gyönyörű, energikus fiatalasszonyt, aki nem más, mint ifjú felesége. És táncban végigélik a maguk mögött hagyott évtizedeket, az örömöket, a feszültségeket, a félelmeket és a megbocsátásokat. Aztán a fináléban a középkorú suszterné megmutatja, hogy mindent tud, hiszen az utolsó fergeteges táncban benne van valamennyi fiatalkori tánc egy-egy motívuma. Csakhogy a tudását, a benne rejlő értékeket néha észre kellene venni. Ez az üzenet inkább a felnőtt nézőknek szól, de egy jó gyerekelőadásnak azért van több rétege, hogy a szülők is haza tudjanak vinni belőle valamit...
A bábszínház vezetője úgy véli, hogy az álomban bármi megtörténhet, és meg is történik a bábművészek jóvoltából: a cipők 
életre kelnek, kopognak, topognak, a cipészműhely szerszámai táncolnak, a papucsok énekelnek, a lábasfedők ugrálnak, a sámfák, a kaptafák labdaként repülnek. Miként igazi csoda az is, ahogy a falon függő megsárgult esküvői képről lelép és megelevenedik a gyönyörű menyasszony. 

Egy unikumról
- Talán azért is unikum ez a produkció, mert a bábművészet varázslata és a kiváló táncosok tudása erősíti egymást?
- Igen, erősíti ugyanúgy, mint ahogy a két műfaj érdekes találkozásából felizzó művészi hatást is erősíti - hangsúlyozza Kocsis Enikő. 
A táncos elismeréssel szól az együttműködésről, arról, hogy a bábszínészektől elleshették a színész mesterség csínját-bínját. Ő is, Fitos Dezső is sokat kapott ettől az előadástól. - Ha a tehetségek és a kifejező erők összeadódnak, abból jó dolog jön ki - szögezi le a dramaturg-rendező. 
A rokonság nem ad felmentést a minőség és az igényesség követelménye alól. Kocsis Rozi beül az előadásokra és egy-egy szót felfirkant a jegyzetfüzetébe. És miután elnéptelenedik a nézőtér, a darabnak azokról a pillanatairól vált szót a művészekkel, amelyek finomítását a jegyzetébe pillantva fontosnak tartja.
- Minden előadáson az itt és most élményét kell nyújtani. A közönség érezze, hogy amit lát, az most történik először, most születik meg a színpadon. A váratlanság, a megismételhetetlenség varázsával kell megajándékozni a nézőket - húzza alá. És megtoldja azzal, hogy kell a táncban a virtuozitás, de még fontosabb, hogy a jelentése, az üzenete "átjöjjön". - A tangónál érezni lehet a férfi és a nő szikrázását, de ez akkor igazán jó, ha arról szól, hogy Füttyös suszter szakítani akar, felesége pedig a maradását akarja. 

- A produkcióban élővé vált a magyar néptánc és a népzene. Egyik-másik gyerek még bele is énekelt az előadásba. Ez azt is jelenti, hogy fogékonyak a gyerekek a népi kultúra iránt?

- A népzene, a néptánc tud adni nekik valamit, ami belemászik a fülükbe, tetszik a szemüknek, elér a szívükig és megérti a fejük - fogalmaz Kocsis Enikő. - A suszter álma zenéit egyébként a népzenész- néptáncos körökben köztiszteletben álló "szívlélek ember", Pál Lajos zeneprofesszor és Makó Péter, a Csík zenekar frontembere szerkesztette. Az autentikus erdélyi, kalotaszegi, rábaközi népzenén 
kívül sanzonra emlékeztető gramofon zene, cirkuszi muzsika, sőt néhány taktus még Mozart Varázsfuvolájából is belekerült a zenei összeállításba. Ezt igényelte a dramaturgia, ezt követelte a történet, amelyben sok klasszikus mesemotívum fellelhető, elég, ha csak a Suszter manóira vagy a Csoszogi, az öreg suszterre gondolunk. A tánccal is hasonlóképpen bántak a táncosok, akik maguk álmodták meg a koreográfiát. Fergeteges néptáncokkal varázsolták el a nagyérdeműt , de a tangó, az amerikai sztepp és az akrobatikus mozgás, szóval a műfaj széles skálája része a produkciónak. 

New Yorkba megy a produkció
- Az előadások sora nem szakad meg , sőt külföldi turné is alakulóban van. A produkció a New York-i Magyar Intézettől meghívást kapott egyesült államokbeli turnéra. A továbbiakban mire készül még a Fitos Dezső Társulat? 
- Emigráns darabot szeretnénk csinálni, a múlt század 30-as éveiben kivándorolt magyarok élettörténeteit, férfisorsokat szeretnénk eltáncolni. Azokról "szólnánk" a tánc nyelvén, akik elveszítik gyökereiket és új otthonra találnak, illetve akik nem veszítik el, és nem találnak új otthonra. Akik boldogulnak és akik elvesznek - osztja meg gondolatait Kocsis Enikő a társulat jövőjéről. - Bízunk a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Táncszínház támogatásában, amelyet A suszter álmához is megkaptunk. Titkos vágyunk pedig, hogy egyszer hivatásos együttest alapíthassunk valahol. Esetleg éppen Győrben.

Forrás: MTI