Ma este kerül sor a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának első bemutatójára. Verdi Falstaffjáról a rendező Nagy Viktor és az operatagozat vezetője Gulyás Dénes mesélt.
Darabtörténet
Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új művet rendelt a zeneszerzőtől, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nőkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelőtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha győz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyőznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmű lehetősége rejlik.
Fotók: Körtvélyesi László (pnsz.hu)
Ha hagyjuk meghalni az utolsó trubadúrt
"Eltűnnek a világ értékei, ha hagyjuk meghalni az utolsó trubadúrt" - fogalmaz Gulyás Dénes Giuseppe Verdi utolsó remekműve, a Falstaff mondanivalója kapcsán. A Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója úgy véli, a zseniális vígopera manapság, az általános erkölcsi hanyatlás idején igazán aktuális, hiszen éppen a teljes élet szépségeire, színeire, fűszereire hívja fel a figyelmet, s arra, milyen sivárak lehetnek mindennapjaink, ha ezek az értékek eltűnnek belőlük.
"Tutto declina", minden hanyatlik, hangzik a Falstaff egyik legtöbbet idézett mondata, mely mintha mindennapjaink alapérzését fejezné ki. Verdi utolsó, 79 évesen írt műve ugyanakkor maga a gyönyörűség, Gulyás Dénes ajánlójában így fogalmaz:
"Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a zene egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. "Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?" Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ."
Nagy Viktor a darabról
Noha természetesen vannak mai áthallásai, a Pécsett az utóbbi években három operát is színpadra álmodó Nagy Viktor rendező az eredeti korba, Shakespeare idejébe helyezi a történetet, melynek alapjául A windsori víg nők és a IV. Henrik című színművek szolgáltak. Mint mondja, komoly kihívás a bonyolult rendszerű vígopera színrevitele, melyet az idős, derűs bölcsességre szert tett Verdi nem korábbi zenei stílusában, hanem már a wagneri hatásoknak megfelelően komponált. A nem önálló áriákkal tarkított, hanem egyfajta bonyolult, komplex rendszerben létrehozott mű a majdnem 80 éves mester összegzése, akit pályája végén is izgatott, hogy megfeleljen a kor kihívásainak, s modern zeneszerző lehessen.
Giuseppe Verdi
Falstaff
vígopera három felvonásban
Rendező: Nagy Viktor
Vezényel: Kovács János Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház első karmestere
Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a
Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara
Sir John Falstaff Bátki Fazekas Zoltán / Cseh Antal
Ford, Alice férje Gurbán János / Bognár Szabolcs
Fenton, Annuska szerelmese Gál Máté / Horváth István
Doktor Cajus Csajághy Szabolcs
Pistol Szécsi Máté / Király Miklós
Bardolf Győrfi István / Horváth Szabó Gábor
Alice, Ford neje Váradi Marianna/ Vermes Tímea
Annuska, a leánya Kriszta Kinga / Sáfár Orsolya
Mrs. Quickly Kovács Annamária / Bukszár Márta
Mrs. Meg Page Várhelyi Éva / Simon Krisztina
Vezényel Kovács János / Vass András / Oberfrank Péter
Díszlettervező Horesnyi Balázs
Jelmeztervező Rátkai Erzsébet
Karvezető Bende István
Súgó Dóczi Dalma
Asszisztens Markó Rita
Ügyelő Háber László
Bemutató: 2012. február 24. 19.00
Pécsi Nemzeti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.